galéria megtekintése

Jedik nincsenek, csak baljós árnyak

0 komment


Dési András

Mijake Kunihiko szerint a Csillagok háborújának epizódcímei jól kifejezik a jelenleg a világban uralkodó rendet. Illetve annak hiányát.

Gyerekei az igazi rajongók, s ugyan mindegyik Csillagok háborúja-filmre elment velük a moziba, Mijake Kunihiko más szemmel, méghozzá egy geopolitikai-stratégiai gondolkodó megközelítésével nézte George Lucas kultikus űropera-sorozatának részeit. A diplomatából lett külpolitikai elemző szerint a jelenlegi globális stratégiai helyzetre – némi módosítással ugyan – de illenek a filmtörténelem egyik legnagyobb eposzának címei. Az ébredő Erő helyett például A sötét oldal ébredését látja abban, hogy a globalizáció következtében egyre mélyül a szakadék a gazdagok és a szegények között, a leszakadók dühét pedig világszerte meglovagolják a populista és nacionalista politikusok.

Átírt címek: Nukleáris árnyak
Átírt címek: Nukleáris árnyak

Az Egyesült Államok ugyan változatlanul szuperhatalom, de a világ a multipoláris rend felé halad. A populista nacionalizmus és a történelemből jól ismert imperializmus keveréke, új hatalmak (Kína, Törökország, Irán, Oroszország) felemelkedése azt eredményezi, hogy A birodalmak visszavágnak. S még baljósabbak a Nukleáris árnyak: az atomfegyverek terjedése, a perspektíva, hogy egyre több állam és nem állam jut katonai nuk­leáris képességekhez, azt üzenik, hogy a világ egy még riasztóbb korszak felé halad – fejtegette lapunknak adott interjújában a tokiói agytröszt, a Canon Globális Tanulmányok Intézetének kutatási igazgatója, aki a minap a Corvinus Egyetemen tartott előadás.

 

S hol vannak A sötét oldalt és a baljós árnyakat legyőző vagy legalább feltartóztató Jedi lovagok? – Sajnálom, de nincsenek Jedik, az ember és annak rossz tulajdonságai mit sem változtak – válaszolta a megmentőket firtató kérdésre Mijake professzor.

A kínai hadsereg formációba áll a csillagok háborújához
A kínai hadsereg formációba áll a csillagok háborújához
Reuters

Hazája számára is meglehetősen borús korszakot jósol a konzervatív japán elemző. Úgy látja, hogy Kína 10-15 éven belül teljes ellenőrzése alá vonhatja a Dél-kínai-tengert. A kínaiak nyomulása, a korallzátonyok és mesterséges szigetek, azokon pedig katonai-haditengerészeti bázisok kialakítása igencsak aggasztja a térség államait. S egyre szorosabb szövetségbe forrasztja például az egymással fél évszázada még háborút vívó Vietnamot és az Egyesült Államokat.

 A sötét oldal ébredése...
A sötét oldal ébredése...

Apropó, háború. Bár Mijake szerint a staus quót felrúgó Kína hódító szándékai jelentik Japán számára 1945 óta a legsúlyosabb – még az egykori szovjet veszélynél is nagyobb – fenyegetést, nem gondolja, hogy a két ország között háború törne ki. – A pekingi parancs arra szól, hogy teszteljenek minket, de a haderejük igazából nem tudja, hogy hol húzódik a vörös vonal, amit nem lehet átlépni. Folyamatosan radarral mérik és célozzák be a mi hajóinkat és repülőgépeinket, ez lényegében hadi cselekménynek számít – mesélte Mijake.

A birodalmak visszavágásába illő kínai imperializmus érdekes módon a japán belpolitikára is komoly hatással volt. Abe Sinzó 2012-es választási sikerében jelentős szerepet játszott a kínai fenyegetés. – Abe politikája semmit sem változott, a külső környezet viszont nagyon más lett, s ebből a Liberális Demokrata Párt élére is visszatért politikus sokat profitált.

...A birodalmak visszavágnak
...A birodalmak visszavágnak

Mijake a nacionalizmust nem tartja rossz dolognak, egészen addig, amíg azt demokratikus keretek között ellenőrzés alatt lehet tartani. – Nekünk is van sötét oldalunk – tette hozzá. A kordában tartott nacionalizmusra szerinte jó példa Abe Sinzó és politikája. Míg a professzor európai barátai korábban élesen bírálták az LDP elnökét nacionalista megnyilvánulásai miatt, manapság irigylik azt a stabilitást, amit megteremtett.

A Közel-Keletet is jól ismerő Mijake szerint csak idő kérdése, hogy az Iszlám Állam mikor fog terrorakciót elkövetni valahol Ázsiában Japán ellen. Az Iránnal kötött atomalku nem fogja megakadályozni, hogy az Arab-öböl államai, élükön Szaúd-Arábiával, szintén a nukleáris hatalmak közé emelkedjenek. S az atomfegyverért folytatott versenyfutásban ott van az élbolyban az Iszlám Állam is, ami a legsötétebb árnyakat vetíti előre, bár kedvenc Csillagok háborúja karaktere, a stratégiailag gondolkodó Yoda szerint a jövő szüntelen mozgásban van, ezért nem egy lehetséges jövő van. Hanem sok.

MIJAKE KUNIHIKO

1978-ban szerzett jogi diplomát a To­kiói Egyetemen, és rögtön külügyi szolgálatba lépett. Elsősorban a Közel-Kelettel foglalkozott, a bagdadi japán nagykövetségen, majd a pekingi japán nagykövetségen töltött be vezető posztot. 2005-ben váltott, külpolitikai elemzőként publikált, 2006 óta a Ritsumeikan Egyetemen tanít. 2006–2007 között Abe Sinzó kormányfő felesége, Abe Akie irodáját vezette. 2009 óta a Canon Globális Tanulmányok Intézetének kutatási igazgatója.

Kapcsolódó cikkek

Trónok uniója

.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.