galéria megtekintése

Hatalmi harcok a kulturális kormányzatban: véget ért a káderkeringő

0 komment


Vári György
NOL

A hírek szerint komoly személyi és területi átrendeződés zajlik a kulturális területek kormányzati „elosztása" körül: az örökségvédelem a belügyminisztériumtól L. Simon László felügyelete alá kerülhet, ahogy a nagy kulturális beruházások is hozzá fognak tartozni, miközben a kulturális államtitkárság helyettes vezetője távozik, és helyét várhatóan Cseri Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (ismertebb nevén: a Skanzen) vezetője fogja betölteni.

Krizsán Csaba / MTI

A búcsúzó Hammerstein Judit Kálnoki-Gyöngyössy Márton távozását követően lett Szőcs Géza, majd L. Simon László és végül Halász János helyettese. Elődje, Kálnoki-Gyöngyössy az akkor kulturális bizottsági elnök L. Simon és Szőcs között dúló háború tisztáldozataként volt kénytelen levonulni a pályáról szűk háromnegyed évvel kinevezése után, Szőcs erőfeszítéseinek eredményeképpen.

 

Hammersteint a harmadik Orbán-kormány megalakulása után is felkérték ugyan, hogy folytassa munkáját, de ő nemet mondott. Pótlására először Fekete Péternek, a békéscsabai Jókai Színház igazgatójának neve került szóba, de nem vállalta. Végül Cseri Miklós lett a befutó, ő fogja a Halász Jánost váltó Hoppál Pétert helyettesíteni. Cseri Balog Zoltán miniszterrel ápol közeli viszonyt, a pletykák szerint gyermekét is a miniszter keresztelte, de Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával, a kultúrpolitika talán legfontosabb „erős emberével" is szoros és jó kapcsolatban van.

Főnöke, Hoppál Péter némiképp váratlanul került az államtitkárság élére, hosszú ideig úgy tűnt – a folyamatos találgatások ellenére is –, hogy Halász János a helyén maradhat. A Fideszben Halász erényei közé számított diplomatikus stílusa, az, hogy – szemben Szőccsel és L. Simonnal – nem keveredett konfliktusokba, nem állt elő önálló javaslatokkal, kerülte a nyilvánosságot, vagyis megbízható végrehajtóként tevékenykedett, ügyesen egyensúlyozva az intézményi, szakmai érdekcsoportok között.

Az, hogy végül mégis távoznia kellett, egybehangzó beszámolók szerint őt magát lepte meg a legjobban, óvatos alaptermészete ellenére is szinte biztos volt az újrázásban. Kormányzati körökben napokig beszédtéma volt, hogy csak annak a sajtótájékoztatónak a napján, az esemény előtt egy-két órával tájékoztatták arról, hogy mégsem szükséges jelen lennie, amelyen Balog Zoltán hivatalosan is bejelentette, kik lesznek az általa vezetett minisztérium államtitkárai. Vagyis a legszélesebb nyilvánosság sem sokkal később tudta meg, hogy nem lesz államtitkár, mint ő maga.

Az ok alighanem banális: Hoppál Péternek számos államtitkárságot felajánlottak szóvivői szolgálataiért, végül a kulturális területen, Halász egykori pozíciójában horgonyozott le, noha előélete, terepismeretének hiánya nem indokolná kinevezését. Feltehető ugyanakkor, hogy Halász előbb-utóbb valamilyen új, feltehetően az önkormányzatokhoz tartozó művelődési intézményekkel kapcsolatos miniszteri biztosi pozícióval vigasztalódhat a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületének elnöksége mellett.

Meghatározó játékosa még a területnek L. Simon László, aki az előző ciklusban látványosan elveszítette Balog Zoltán bizalmát, így a kulturális államtitkári székbe nem lehetett módja visszaülni, ráadásul az NKA alelnökségét sem tarthatta meg, mert összeférhetetlen volt parlamenti mandátumával. A kultúra irányításához tehát csak úgy tudhat hozzáférni, ha sikerül bizonyos területeket magához húznia a Baloggal szintén konfliktusos kapcsolatban lévő Lázár János parlamenti államtitkáraként.

Információink szerint éppen ezzel kísérletezik. Az előző ciklusban a kulturális államtitkárságtól a Belügyminisztériumhoz kerülő – és ott meglehetősen elhanyagolt – kulturális örökségvédelmet sikerülhet saját irányítása alá vonnia a kulturális nagyberuházások felügyelete mellett, amelyekkel idáig is foglalkozott a fertődi Esterházy-kastély és a Várkert Bazár felújításának kormánybiztosaként. A dolgok ilyen alakulása újabb feszültségeket teremthet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot vezető – L. Simonnal szintén nem problémátlan kapcsolatban lévő – Cselovszki Zoltán és az államtitkár között.

L. Simon többek szerint a Nemzeti Kulturális Alapra gyakorolt befolyásából is igyekszik valamennyit megőrizni a helyére kinevezett Doncsev Andrással informálisan együttműködve. Doncsev az előző ciklusban, Halász János kulturális államtitkári kinevezése után az Emberi Erőforrás Minisztériuma parlamenti államtitkára volt bő egy éven keresztül, és – noha szakpolitikai előzmények az ő esetében sem indokolták volna – az ő neve is felvetődött Halász utódaként. A káderkeringő hirtelen megszakításakor azonban L. Simon egyik régi székébe kellett gyorsan beleülnie.

Az NKA-ban legalább egy személyi változás bizonyosan lesz, ha Cseri Miklóst valóban kinevezik, mivel jelenleg ő a Közgyűjtemények Kollégiumának egyik tagja, ezt a pozíciót helyettes államtitkárként értelemszerűen nem töltheti majd be. A helyettes államtitkárt adó kollégium egyébként súlyos bajban van, az idei, a teljes évre szóló igencsak szerény költségkeretét mostanra lényegében teljesen elköltötte.

Az újra erősödni tűnő L. Simont azonban a hírek szerint érték már kudarcok is saját apparátusának összeválogatása során. Az Emmiből szerette volna áthozni új munkahelyére az egyik legelismertebb szaktudású munkatársat, Benkőné Kiss Zsuzsanna régészt, a kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és igazgatási főosztály vezetőjét, de valamilyen okból ez a törekvése, úgy tűnik, nem járt sikerrel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.