A főváros által elvárt szolgáltatás a rendelkezésre bocsátott pénzből nem finanszírozható. A hiány a vállalaton belül nem takarítható meg. Ha Budapest nem tudja előteremteni a hiányzó összeget, akkor költségcsökkentő válságintézkedésekre vagy tarifaemelésre lesz szükség. S egyúttal azt javasolta a városvezetésnek, hogy emlékeztesse a kormányt a tavaly márciusban létrejött együttműködési megállapodásra, amelyben a kabinet vállalta, hogy lépéseket tesz a közösségi közlekedés zavartalan működésének fenntartásáért, de azóta sem történt semmi. Egyúttal azt is jelezték, hogy az elmaradó közlekedési beruházások jelentős kockázatot hordoznak magukban. Ezenfelül felhívták a városvezetés figyelmét, hogy a BKV-nak a bankokkal kötött hitelszerződéseiben felmondási oknak minősül, ha a BKK 500 millió forintot meghaladó mértékben elmaradna a szolgáltatói díjfizetéssel.
A városvezetés értett a szóból. A három főpolgármester-helyettes által a pénzügyi bizottság pénteki ülésére beterjesztett, a költségvetési rendeletet módosító javaslatban a BKK által kért 8 milliárd forint átcsoportosításáról is intézkedtek. Az előterjesztést azonban az immáron két hónapja nem ülésező Fővárosi Közgyűlésnek is jóvá kell még hagynia, miközben egyre jobban szorul a hurok a BKV körül.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes már a közgyűlés februári költségvetési vitájában elismerte, hogy a közösségi közlekedés idei finanszírozását nem sikerült megoldani. Holott a cég már így is elviszi a főváros legjelentősebb bevételi tételét jelentő 100 milliárd forintos iparűzési adónak több mint felét. Ehhez jön még az állami támogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a forrásmegosztásból kötelezően erre költendő rész. S ez még csak a működési kiadás, amiből – a BKV számításai szerint – hiányzik legalább 7 milliárd.
A főváros közlekedési cégének ráadásul 9,4 milliárdot kellene törlesztenie a korábbi, 2012-ben megújított hiteleiből. (Jövőre 52,2 milliárd visszafizetése válik esedékessé.) Az ideiből március végén esedékes első, 2,4 milliárdos részletet a cég saját éves kerete terhére volt kénytelen kifizetni, méghozzá a szállítói számlák átütemezésével, hiszen a főváros erre nem biztosított pénzt. A következő, 2,2 milliárdos részlet június végén válik esedékessé. Ezt már nincs honnan elővarázsolni. A BKV újabb hitelből fizetné ki a többi kölcsönrészletet. Csakhogy a versenytárgyalásra meghívott hét bank közül mindössze három tett ajánlatot. Ezek is állami, fővárosi kezességet kértek az ügylethez, és összesen 5,5 milliárdot adnának. A hiányzó 3,9 milliárd forintra újabb versenytárgyalást hirdetett a közlekedési cég, de a Népszabadság információi szerint egyelőre nem jártak sikerrel, miközben a kormány még az előző hitelek kezességére sem bólintott rá. Így a BKV hitelügylete most összeért az önkormányzat által év elején elindított hitelfelvételi eljárással, amelynek következményeként Budapest húszmilliárdot venne fel a fejlesztésre. A két kölcsön kezességét most együtt kellene „lenyomni” a kabinet torkán.
A kormány azonban kapni szeretne érte valamit. Egész pontosan: magát a céget. Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint több forgatókönyvet is kidolgoztak a BKV államosítására. Sőt már azt is tudni vélik, hogy a főváros közlekedési cége a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete alá kerülne. A BKV állami tulajdonba vételével megnyílna az út a BKV teljes adósságállományának konszolidációjára. De a lepusztult járműpark cseréje, illetve a kisföldalatti, valamint az M3-as metróvonal rekonstrukciója szintén csak kormányzati szerepvállalással valósulhat meg.
A város ugyanakkor elveszítené politikai, gazdasági és társadalmi szempontból is legjelentősebbnek számító vagyonelemét.
