L. Simon válaszában kifejtette: nem árul el titkot, ha elmondja, hogy akkor is voltak fenntartásai az átszervezéssel kapcsolatban. A politikusok nem tévedhetetlenek, hangoztatta, a baj az, ha tévedést felismerve, nem ismerik azt el. Lényegében tehát beismerte, hogy a műemlékvédelem 2012-es átalakítása tévedés volt. Arra azonban, hogy érez-e ebben, illetve ennek nyomán a Forsterben kialakult helyzetért személyes felelősséget, nemmel válaszolt.
Cselovszki bukását nem az a csúszás okozta, ami a műemléki átszervezések következménye volt a megkezdett uniós projektekben, például Ozorán vagy Somogyváron, hanem az, hogy – mint az államtitkár fogalmazott – „nem akarásnak nyögés a vége". Milliárdos műemlékfelújítási projektek csúszták le a 2014-es befejezési határidőt, s emiatt a Miniszterelnökségnek „némi hiányérzete volt", Lázár János pedig úgy döntött, hogy Cselovszki Zoltán ne folytassa a Forster Központ elnöki feladatait.
Arra a kérdésekre, hogy miként kívánják ezeket a veszélybe került projekteket megmenteni, az államtitkár úgy válaszolt: az első lépést Cselovszki Zoltán tette meg, a másodikat a miniszter úr. Ezzel arra utalt, hogy Cselovszki még júliusban projekthosszabbítást kért, Lázár pedig kirúgta.
Az új elnököt, Sághi Attilát az államtitkár ajánlotta, tudhattuk meg. Sághi 1969-ben született, négy gyerek apja, építőmérnök, építészmérnök, mérnök-közgazdász és műemlékvédelmi szakember is, aki munkájában nemcsak a műemlékes szempontokat tudja megjeleníteni, hanem eddigi műszaki ellenőri tevékenysége révén gyakorlati terepen is bizonyított. Vagyis azt a praktikus tudást is be tudja vetni, ami a megcsúszott uniós finanszírozású beruházások felgyorsításához szükséges.
Azt várják tőle, hogy ezeket gyorsan precízen, jogilag is kifogástalanul hozza tető alá: például Majkon, Ozorán, Somogyváron és egyetlen uniós forint se vesszen kárba. Továbbá elvárják tőle azt is, hogy a Forster nyújtson hathatós szakmai segítséget egyebek mellett a fertődi Esterházy-kastély vagy a budavári királyi palota rendbetételéhez.
Sághi Attila bemutatkozó beszédében elmondta, két dolgot szeretne elkerülni, az egyik, hogy a műemlékvédelem elefántcsonttorony legyen, a másik pedig, hogy vízfejjé alakuljon. Első intézkedései közé tartozott a Lechner Lajos Tudásközpont átvétele a Belügyminisztériumtól, a párhuzamosságok kiszűrése a Forster munkájából és az említett projektek átvilágítása. A sajtótájékoztató után éppen az egyik késedelmes projekt helyszínére, Somogyvárra sietett, hogy aláírja az 1,5 milliárdos támogatottságú beruházás kivitelezői szerződését a Laki Zrt-vel.
Szó esett a műemlékvédelem új szemléletéről is, amely az 1964-es velencei charta meghaladásaként fontosnak tartja a rekonstrukciót ott, ahol az eredeti állapotról régészei dokumentáció vagy más, pontos adat áll rendelkezésre. Ezt a Forster projektjeiben is alkalmazni fogják, hangzott el az államtitkártól.
Korábban ismertté vált, hogy a Forster a jelenleg kezelt 38 épülete mellé újabbakat is fog kapni. Konkrétumok most sem hangzottak el, de felmerült például a soponyai kastély neve, melyet az államkincstár eladó sorban tart. Ezt újra kellene gondolni az államtitkár szerint.
Szóba került az állami régészcég, a KÖSZ utódjaként jelenleg a Nemzeti Múzeum kötelékében működő NÖK átkerülése is a Forsterbe. L. Simon László úgy nyilatkozott, hogy erről szeptember 31-ig születik kormányzati koncepció, de annyit elmondott, hogy a NÖK-öt nem szeretnék jelenlegi formájában integrálni.
