galéria megtekintése

Minél többet veszít az IS, annál nagyobb lesz a terror Nyugaton

5 komment


Körösi Ivett

A szír kormányerők palmürai bevonulásával újabb kulcsfontosságú területet veszített el az Iszlám Állam. A közel-keleti visszaszorulás azonban szakértők szerint arra sarkallhatja a szélsőséges szunnita szervezetet, hogy „látványos" európai terrorakciókkal mutassa meg: továbbra is számolni kell vele.

Szorul a hurok az Iszlám Állam (IS) körül, vitathatatlan, hogy a szervezet védekezőállásba kényszerült Szíria szívében – mutatott rá egy elemzésben a BBC, miután a szíriai kormányerők kedden újult erővel folytatták az IS elleni offenzívát Palmürából.

A múlt héten aratott kulcsfontosságú győzelem után Bassár el-Aszad szír elnök katonái a romvárosból indított akciókkal próbálják visszaszerezni a délnyugati és északkeleti irányban található településeket. Szakértők szerint

Palmüra elvesztése 2015 májusában stratégiai és pszichológiai csapást is jelentett az Iszlám Állam elleni harcban, ezért visszaszerzése óriási lendületet adhat a szíriai és az iraki kormányerőknek is, miközben lerombolja az „IS legyőzhetetlenségének mítoszát".

 

A szélsőséges szunnita szervezet ugyan továbbra is ellenőrzése alatt tart olyan kulcsfontosságú városokat, mint a szíriai Rakka – a „kalifátus fővárosa" – vagy az észak-iraki Moszul, vitathatatlan, hogy az elmúlt időben komoly területi veszteségeket szenvedett.

Palmürai látkép az ókori romváros visszafoglalása után. A vártnál jobb a helyzet
Palmürai látkép az ókori romváros visszafoglalása után. A vártnál jobb a helyzet
REUTERS/SANA

A brit IHS ­Jane hadászati kutatóintézet 2015. decem­beri jelentése szerint az Iszlám Állam 2015-ben területének közel 14 százalékát veszítette el a nemzetközi koalíció légi csapásainak, az iraki és szír kormányerők, valamint a kurd csapatok offenzívájának eredményeként. Ez a stratégiai-pénzügyi veszteségeken túl komoly ideológiai csapást is jelent, hiszen a Daesh retorikájának egyik alappillére a területi hódítás, a Spanyolországtól Délkelet-Ázsiáig tartó „kalifátus" legendája.

Közben az IS két magas rangú vezetőjét – köztük a szervezet második emberét, egyben „pénzügyminiszterét" – is sikerült likvidálni. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter szerint jelentős csapást mértek a szélsőségesekre, akik így „nehezebben tudnak lecsapni Szíriában és Irakban, csakúgy mint külföldön". Egyes szakértők szerint azonban épp az ellenkezője várható: a területi veszteségek arra sarkallhatják az ­IS-t, hogy még több terrorral tartsa rettegésben a nyugati társadalmakat.

Az Iszlám Állam kinézte Magyarországot is

„Ma Brüsszel és a reptér, holnap talán Portugália és Magyarország" – írta a nyugati világot megfenyegető egyik legújabb üzenetében az Iszlám Állam terrorszervezet saját média vállalatán, az Al Wafán keresztül. >>>

– Az IS egyre inkább vesztesnek tűnik a Közel-Keleten, így arra törekszik, hogy országhatárokat átívelő merényletekkel mutassa meg: „Erősek vagyunk, le tudunk csapni hitetlen nyugati ellenségeinkre, hiába veszítettünk területeket"– nyilatkozta a The New York Timesnak ­Paul R. Pillar, a CIA egykori elemzője, a George­town Egyetem oktatója. Hasonlóan vélekedett Brian Fishman, a washingtoni New America Foundation ­terrorizmus-szakértője:

„Nem kell ahhoz egy államot irányítaniuk a Közel-Keleten, hogy merénylőket képezzenek ki és terrorakciókat hajtsanak végre Európában."

A 35 áldozatot követelő március 22-i brüsszeli robbantások és a tavalyi párizsi merényletek is rámutattak arra, hogy a hírszerzési szervek nem tudnak mindenkit megfigyelni. A Foreign Policy szerint azonban ez csak az egyik nagy kihívás: a társadalmi-gazdasági integráció hiánya a másik.

Szír kormánykatonák egy palmü­rai palota bejáratánál. Jönnek az oroszok
Szír kormánykatonák egy palmü­rai palota bejáratánál. Jönnek az oroszok
REUTERS/SANA

„A gazdasági helyzet nem a radikalizáció első számú oka, de ráerősíthet a pszichológiai sérülékenységből, a vallási-kulturális feszültségekből eredő identitásválságra. Harmincszázalékos munkanélküliség mellett nem csoda, hogy az Iszlám Állam soraiban harcoló belga állampolgárok többsége piti bűnöző... A ma bűnözői a holnap potenciális öngyilkos merénylői, akik nem távoli háborús övezetekben követnek el merényleteket, hanem azon országok szívében, ahol felnőttek."

Kinyomtatják Baál-Samin oszlopait

A pusztító orgiának vége, de a régészek nem érik be azzal, hogy a szír kormánycsapatok – jelentős orosz katonai támogatással – kiűzték az Iszlám Állam fegyvereseit az ókori emlékek sokaságát felvonultató Palmürából. A dzsihadistákkal szembeni diadalt az jelenti, ha helyreállítják a szíriai városban lerombolt római kori templomokat és más műemlékeket. Méghozzá a legmodernebb 3D-s technológiával.

Roger Michel, az oxfordi Digitális Régészeti Intézet alapítója szerint a toscanai Carrarában már dolgoznak azok a számítógép vezérelte gépek, amelyek a híres Baál-Samin-templom oszlopainak motívumait vésik. – A készülő pót­oszlopok semmiben sem különböznek az eredetiektől. Homokból, vízből és szódabikarbónából ugyanazt az anyagot, textúrát és felületet tudjuk produkálni, amit az időszámításunk szerinti II. században a karavánkereskedelemben meggazdagodott sivatagi városban használtak – idézte a londoni The Guardian az amerikai régészt és ügyvédet. Michel két nagy teljesítményű digitális nyomtatót ajánl a szíriaiaknak, a berendezésekkel állítása szerint fél év alatt helyre lehetne állítani a fanatikusok által megrongált műemlékeket. Bár nincs digitális lenyomata a városról, a fotók is megteszik – fogadkozik a Harvard Egyetem, valamint dubaji szponzorok támogatását élvező Michel. A Baál-Samin digitálisan reprodukált oszlopait a tervek szerint április 19-én állítják fel a londoni Trafalgar Square-en, a látványosságot később New Yorkban is közszemlére teszik.

Palmüra kincsei egyébként a vártnál állítólag sokkal jobb állapotban vannak, legalábbis ezt mutatták az orosz katonai drónokkal készült és elsőként az orosz televíziókban sugárzott légi felvételek. Az elsődleges feladat azonban az akna- és bombamentesítés. Damaszkuszi közlés szerint az ókori romok környékéről eddig 150 robbanószerkezetet távolítottak el. Az orosz haderő közel hatvanfős utászalakulatot küld a Damaszkusztól jó 200 kilométerre északkeletre fekvő városba, amit még 1980-ban vettek fel az UNESCO világörökségi listájára. Az orosz utászalakulat kiküldésére és Palmüra biztosítására maga Vlagyimir Putyin orosz elnök tett ígéretet az UNESCO főigazgatója, az ENSZ-főtitkári posztra ­pályázó bolgár Irina Bokovának hét végi telefonbeszélgetésük során – írta a The Guardian.

Az oroszok Palmüra visszafoglalását és megmentését saját világraszóló sikerüknek tartják. A szentpétervári Ermitázs hamarosan jelentős létszámú régészcsapatot küld a városba. Az Ermitázs igazgatója, Mihail Pjotrovszkij szerint a sivatagi város műemlékeinek restaurálása a közel-keleti orosz jelenlét dicső tetteként fog bevonulni a történelemkönyvekbe. A műveletet ahhoz hasonlította, ahogy a második világháborút követően – közel 500 napos náci ostrom és blokád után – a romokból újból felépítették Leningrádot.

A szíriai kulturális versenyfutásba olaszok is be akarnak kapcsolódni. Francesco Rutelli volt kulturális miniszter szintén digitális nyomtatókat ajánl. A jó 12 méter magas óriásgépeket Pompeji, valamint az Iszlám Állam által tavaly tavasszal Irakban buldózerekkel lerombolt Nimrud egyes részeinek „feltámasztására” is használnák. A jelenlegi kulturális miniszter, Dario Franceschini kész hatvanfős különleges kulturális egységet Palmürába küldeni, de a dolgok állása szerint az oroszok előbb lesznek ott, mint az olasz kéksisakosok. (D. A.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető