Az egységpártiak Molotov-koktélokkal gyújtották fel az épületet
Yevgeny Volokin / Reuters |
Az utóbbi hetekben a feszültség fő színterévé vált Szlovjanszkba még nem törtek be az ukrán egységek, egyelőre a város körül zajlik a hadművelet, jelentette a BBC helyszíni tudósítója. A védelmi minisztérium szerint azonban a Szlovjanszktól hat kilométerre található Andrejevkában „komoly harcok" dúltak péntek este, miután az oroszbarát szeparatisták rátámadtak az ukrán erőkre. A minisztérium szerint két ukrán katona meghalt, a szeparatisták azonban három civil áldozatról beszélnek.
A tegnapi odesszai szakszervezetiszékház-tűz halálos áldozatainak a száma eközben már 46-nál jár. A dél-ukrajnai kikötőváros központjában oroszpárti szeparatista tüntetők támadtak rá azokra, akik Ukrajna egységéért és az új kijevi vezetés támogatásáért voltak az utcákon. Összecsapásaik után kigyulladt a szakszervezetek székháza, a tűzben pedig több tucat ember vesztette életét. Az áldozatok többségével szén-monoxid-mérgezés végzett. Mentésük egész éjszaka folyt, és szombaton tovább nőhet a halottak és a száznál is többre tehető sérültek száma. Odesszában háromnapos gyászt rendeltek el. Az eddigi 46 halálos áldozat között tizenöt orosz állampolgár és öt transznisztriai is van. Százhetvenkét embert tartóztattak le. Belügyminisztériumi bejelentések szerint a felük orosz vagy transznisztriai. (Transznisztria – a Dnyeszter Menti Köztársaság – a Moldovától orosz közreműködéssel 1990-ben elszakadt földsáv a Dnyeszter folyótól keletre. A világ egyetlen országa sem ismeri el.)
A városi tanács honlapján megjelent közleményében az odesszai polgármester nyugalomra intette az embereket, és kérte, hogy tartózkodjanak az erőszaktól. „A helyi hatóságok és a bűnüldözési szervek mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszaálljon a rend.”
Danilo Lubkivszkij helyettes ukrán külügyminiszter a BBC-nek nyilatkozva Oroszországot vádolta az odesszai események elfajulásáért, de hozzátette, hogy már folyik a nyomozás az ügyben. „Bár uraljuk a helyzetet, az orosz különleges ügynökök miatt veszélyben a biztonságunk" – mondta Lubkivszkij, felszólítva Oroszországot, hogy hagyja abba a regionális stabilitás és biztonság aláásására tett törekvéseit. Szergej Pasinszkij, az elnöki hivatal ideiglenes vezetője pedig az egyik televíziócsatornának tett nyilatkozatában azt állította, hogy a KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) áll az odesszai „provokáció" mögött, amelynek az volt a célja, hogy így „vonják el a figyelmet a [kijevi vezetés által indított] terroristaellenes műveletről". „Az FSZB arra próbál rámutatni, hogy az országban nem stabil a helyzet, de ami Odesszában történt, az épp az ellenkezőjét tanúsítja: azt, hogy az embereknek elfogyott a türelme" – idézi a Kyiv Post Pasinszkijt.
A Kreml már több ezer segélykérésről beszél
Donald Tusk lengyel kormányfő eközben azt állítja, hogy Oroszország hadüzenet nélküli háborút vív Ukrajnában. Ez de facto háború – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség a politikust. Háborút emlegetnek Moszkvában is. Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt elnöke, 2011-ig a duma felsőházának a vezetője szombaton a Twitteren követelte, hogy Oroszország egységeket küldjön Ukrajnába, hogy „megvédjük a testvéreinket” – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Kreml a maga részéről egyelőre csak arról a „több ezer” segélykérésről beszél, amelyet a Kelet-Ukrajnában élő oroszoktól kap. „Az emberek kétségbeesetten hívnak. Többségük orosz segítséget kér” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az Interfax hírügynökségnek, hozzátéve, a segélykérésekről értesítik magát Vlagyimir Putyint is. A válaszról Moszkvában egyelőre nincs döntés. „Ez teljesen új a számunkra” – árulta el Peszkov. Korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva többé nem tud hatni azokra az orosz ajkú ukránokra, akik úgy érzik, hogy veszélyben forog az életük.
Orosz készülődésnek egyébként van jele. Az ukrán állami hírügynökség, az Ukrinform úgy tudja, hogy az Oroszország által márciusban annektált ukrán autonóm köztársaságban, a Krímben tucatnyi Mig-29-es és Szu-27-es vadászgépet, illetve Tu-22-es bombázókat is a félsziget nyugati vidékére vezényeltek a fővárosból, Szimferopolból, az Ukrinform szerint „a délkelet-ukrajnai helyzet” miatt.
Helyszíni beszámolók szerint a mindeddig nyugodt Odesszában azután törtek ki összecsapások az oroszpárti szeparatisták és a kijevi vezetés hívei között, miután a kijevi Majdan, és a radikális Jobb Szektor (PSZ) hívei felvonulást szerveztek Ukrajna egységéért. A menetet maszkot viselő, felfegyverzett oroszpárti szakadárok állították meg, majd összecsapások törtek ki. A szakadárok végül a szakszervezetek házában barikádozták el magukat.
A tüzet feltételezhetően Molotov-koktélok okozták, amelyek lángba borították az épület több emeletét. Az áldozatok többsége füstmérgezésben halt meg, mások úgy, hogy az ablakokon kiugorva próbáltak menekülni, a Reuters szerint pedig három embert lelőttek. Arról már tegnap este érkeztek helyszíni beszámolók, hogy a magukat a szakszervezetek házában elbarikádozó szeparatisták a Kijev-párti tüntetőkre lőttek az épületből. Előzetes nyomozati eredmények szerint a szakszervezetek házát a szeparatistáknak sikerült véletlenül lángba borítaniuk a Molotov-koktéljaikkal – jelentette be szombaton Kijevben a belügyminisztérium.
|
43 ember nem tudott kimenekülni
Yevgeny Volokin / Reuters |
Ukrajnában ez volt a legvéresebb nap február 20. óta, amikor a később leváltott elnök, Viktor Janukovics és kormánya ellen indított tüntetéseken a kivezényelt biztonságiak 73 embert öltek meg. Az SZBU szerint az odesszai zavargásokat provokáló oroszpárti „banditákat” Janukovics két közeli munkatársa, Szerhij Abruzov volt miniszterelnök és az ő helyettese, Olekszandr Klimenko pénzeli.
Péntek éjjel az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki az odesszai incidens miatt, amelyben az új kijevi vezetésre és a Jobb Szektorra hárította a felelősséget a halálos áldozatokért. Moszkva szerint az ukrán szélsőjobb számlájára lehet írni a káoszba és polgárháborúba torkolló helyzetet. A nyugati hatalmak viszont a Kremlt vádolják beavatkozással, és az orosz szeparatisták támogatásával.
A tegnapi események várhatóan még inkább felszítják az indulatot az egyébként is igen feszült helyzetben, és nem marad el a válaszlépés. A nemzetközi közösség szintén újabb lépéseket fontolgat: az épp Angela Merkel német kancellárt vendégül látó Barack Obama újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, amennyiben nem csökkenti a feszültséget Kelet-Ukrajnában.
„Fegyveres szabotőrök" próbáltak átjutni a határon
A feszültség már a reggeli órákban a tetőfokára hágott pénteken, ugyanis az ukrán hadsereg, a belbiztonsági erők és a nemzeti gárda elindította a szlavjanszki terrorellenes akció „aktív szakaszát". Ennek során az ukrán fegyveres egységek megtisztították a kelet-ukrajnai várost az oroszpárti szeparatistáktól. A Reuters helyszíni tudósítója szerint azonban a délután már többnyire nyugodt város utcáin még mindig rengeteg fegyveres szeparatistát lehetett látni.
Az orosz állami RIA-Novosztyi azt közölte, a szlavjanszki harcokban egy orosz fegyveres meghalt, egy másik pedig megsebesült. Az ukrán védelmi tárca ugyanakkor elismerte, hogy az orosz szeparatisták mobil légvédelmi ütegek és gránátvetők segítségével lelőtték az ukrán haderő két Mi–24-es helikopterét. Két ukrán katona meghalt, többen megsebesültek. Az egyik lelőtt helikopter sebesült pilótája az oroszpárti milicisták fogságába esett.
A kijevi vezetés szerint a helikoptertámadás ékes bizonyítéka annak, hogy az orosz erők már a városban vannak – Moszkva következetesen tagadja, hogy a szeparatistákat Oroszország küldte, vagy köze volna hozzájuk –, valamint hozzátette, hogy az éjszaka folyamán több „fegyveres szabotőr" is megpróbálta átlépni az ukrán határt, de a határőrség visszaszorította őket.
A NATO szerint Oroszország ellenség, a Pentagon szerint nem
Az amerikai–orosz kapcsolatok természete Moszkvától függ, mert főként Oroszország lépései felelősek Kelet-Ukrajna destabilizálásáért – mondta pénteken Washingtonban John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője. Kirby ezt kérdésre válaszolva jelentette ki, amely azt firtatta, hogy vajon Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter ellenségének tekinti-e Oroszországot. Hagel egy, a nap folyamán korábban elhangzott beszédében kijelentette, hogy a NATO-nak „készen kell állnia arra, hogy újrafontolja Oroszországhoz fűződő viszonyát”.„Nincs okunk rá, hogy ellenségnek tekintsük Oroszországot, hacsak nem nyilvánítja magát annak, és azt kell mondanom, hogy az út, amelyet Ukrajnában választott, bizonyosan nem vezet jó irányba" – mondta a Pentagon szóvivője. A NATO amerikai főtitkár-helyettese, Alexander Vershbow a témával kapcsolatban csütörtökön erélyesebb hangnemet ütött meg. „Az oroszok világosan ellenségnek nyilvánították a NATO-t, ezért el kell kezdenünk úgy tekinteni Oroszországra, mint amely nem partnerünk többé, inkább ellenségünk, mint partnerünk” – mondta Vershbow. A NATO 1997-ben létesített hivatalos kapcsolatot Oroszországgal. A szövetség ugyanakkor, az ukrajnai orosz katonai beavatkozás fényében bejelentette, hogy felfüggeszti a Moszkvával való együttműködést. Kirby ellentengernagy szerint az Obama-kormányzaton belül nem folynak komoly viták az európai amerikai katonai jelenlét tartós növeléséről. Elmondta, hogy az Egyesült Államok kis létszámú harci egységeket küldött Lengyelországban és más NATO-államokban tartott hadgyakorlatokra, és Washingtonban egyéb lépéseket is mérlegelnek a szövetségesek biztosítására.
