A tüzet helyi médiajelentések szerint Molotov-koktélok okozhatta. A lángok az ötemeletes ház második és negyedik szintjét borították be. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a szakszervezetek házában elbújt szeparatisták kifelé lövöldöztek az épületből, köveket és Molotov-koktélokat dobáltak le a tetőről és az ablakokból.
Előzőleg ők támadtak rá a Kijev-pártiakra, akik Ukrajna egységéért akartak felvonulni. A helyszíni jelentések szerint a demonstráción résztvevőkre a szakadárok célzott lövéseket adtak le. Négy Kijev-párti demonstráló vesztette életét, közülük hárman lőtt sérülésektől.
|
Oroszbarát aktivista fenyegeti az Ukrajna egységéért tüntetőket
Yevgeny Volokin / Reuters |
A békés felvonulást Ukrajna egységéért a kijevi Majdan hívei, a radikális Jobb Szektor (PSZ) aktivistái szervezték harkivi és odesszai futballszurkolókkal együtt a dél-ukrajnai városban. A menetüket maszkot viselő, felfegyverzett oroszpárti szakadárok állították meg. A két tábor között összecsapás tört ki, mindkét oldalról kövekkel dobálták egymást, a helyszínen detonációk zaja is hallatszott. A rendőrök igyekeztek szétválasztani a szembenállókat, de nem jártak sikerrel.
Mintegy négy órán át tartó utcai harc után a Kijev-pártiaka szakszervezetek háza előtt álló sátortáborig szorították a szeparatistákat, ahol felgyújtották az öt hónapja álló sátraikat. A szeparatisták ekkor menekültek be a szakszervezetek székházába. A Kijev-pártiak utánuk mentek, és a bejárati ajtót betörve behatoltak az épületbe.
|
Legalább 38-an haltak meg a tűzben
Yevgeny Volokin / Reuters |
A lángokat a kigyulladt épületben sikerült a tűzoltóknak megfékezniük. Folyamatban van a benn rekedtek kimentése, így az áldozatok és a sérültek száma még növekedhet.
A zavargásokban részt vevők közül eddig a hatóságok több mint harminc személyt vettek őrizetbe.
Ukrajnának ez volt a legvéresebb napja február 20. óta, amikor a később leváltott elnök, Viktor Janukovics és kormánya ellen indított tüntetéseken a kivezényelt biztonságiak 73 embert öltek meg. Pénteken az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki az odesszai incidens miatt, amelyben nagyrészt a szélsőjobboldali eszmékkel flörtölő új kijevi vezetésre és a PSZ-re hárította a felelősséget a 38 ember haláláért. Moszkva szereti az ukrán szélsőjobb számlájára írni a kászba és polgárháborúba torkolló helyzetet, a nyugati hatalmak viszont a Kremlt vádolják beavatkozással és az orosz szeparatisták támogatásával.
Terrorrellenes akciók
A bűnözők sok veszteséget szenvedtek. Sokan életüket vesztették vagy megsebesültek, és sokukat foglyul ejtettük – így kommentálta az ukrán hadsereg, a belbiztonsági erők és a nemzeti gárda szlavjanszki terrorellenes akciójának „aktív szakaszát" Olekszandr Turcsinov.
Ukrajna ideiglenes államfője azt követően szólalt meg a televízióban, hogy parancsára az ukrán fegyveres egységek megtisztították a kelet-ukrajnai várost az oroszpárti szeparatistáktól, akik ott hetek óta számos középületet tartottak megszállva. A terrorellenes művelet hasonló aktív szakasza kezdődött az oroszpárti szeparatisták másik fellegvára, Kramatorszk ellen – jelentették a hírügynökségek.
Az orosz állami RIA-Novosztyi azt közölte, a szlavjanszki harcokban egy orosz fegyveres meghalt, egy másik pedig megsebesült. Az ukrán védelmi tárca ugyanakkor elismerte, hogy az orosz szeparatisták mobil légvédelmi ütegek és gránátvetők segítségével lelőtték az ukrán haderő két Mi–24-es helikopterét. Két ukrán katona meghalt, többen megsebesültek. Az egyik lelőtt helikopter sebesült pilótája az oroszpárti milicisták fogságába esett.
|
Az egyik ukrán helikopter lelövésével gyanúsított négy embert letartóztatják
MTI/EPA |
Arszen Avakov ukrán belügyminiszter közlése szerint a kormánycsapatok kilenc olyan országúti ellenőrző pontot számoltak fel, amelyet oroszpárti fegyveresek létesítettek.
Az önmagát Szlavjanszk polgármesterének kikiáltó Vjacseszlav Ponomarjov videoüzenetében azt mondta, hogy megtámadták őket, veszteségeik vannak, de tartani fogják magukat. Felszólította a nőket, az időseket és a gyermekeket, hogy ne hagyják el otthonaikat. – Kérem a fegyveres férfiakat, hogy segítsenek nekünk – mondta Ponomarjov. Turcsinov viszont éppen arra buzdította a „fegyveres férfiakat", hogy hagyyják abba. – Akik így cselekednek, és nem követtek el súlyos bűncselekményeket, azoknak nincs mitől félniük. A gyilkosokat és a kínzások elkövetőit viszont megbüntetjük! – hangoztatta az ideiglenes államfő. Egyúttal felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az Ukrajna elleni felforgató tevékenységnek és fenyegetésnek.
Az orosz külügyminisztérium a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletet olyan megtorló akciónak minősítette, amelyben „igazi terroristák" vesznek részt. Ez utóbbi kitétel az Ukrán Nemzeti Gárdára, az NGU-ra vonatkozik, e polgárőrségszerűen szerveződő milícia tagjai közül sokan a szélsőjobboldali – az orosz sajtóban következetesen fasisztának nevezett – Jobboldali Szektor nevű párthoz kötődnek. Az orosz külügyi tárca szerint a kijevi hatalom bűncselekmények sorzatát követi el saját népe ellen, a 46 millió lakosú volt szovjet tagköztársaságot pedig szörnyű katasztrófába sodorja. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta a CNN-nek, hogy Kijev a katonai művelettel az utolsó szöget verte be az április 17-i genfi négyoldalú megállapodás koporsójába.
Peszkov szerint Oroszország mindent elkövet a genfi megállapodás végrehajtásáért, illetve az EBESZ túszul ejtett megfigyelőinek szabadon bocsátásáért, de a szlavjanszki események jelentősen megnehezítik e törekvéseket. Moszkva kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését is. Az Aeroflot orosz légitársaság pedig bejelentette, törli pénteki donyecki és harkivi járatait, mert nem kapott berepülési engedélyt az ukrán hatóságoktól.
Új szankciók Oroszország ellen?
– Elkerülhetetlenek az Oroszországgal szembeni új szankciók, ha az ukrajnai helyzet nem stabilizálódik – jelentette ki Angela Merkel a Fehér Házban a Barack Obama amerikai elnökkel közösen tartott tájékoztatón. A német kancellár szerint Moszkva nem tett lépéseket a válság megoldását célzó genfi megállapodás végrehajtására. Berlin nem akar szankciókat, de azok „nagyon szükséges második komponenst" képeznek az Ukrajnával kapcsolatos diplomáciában. Obama azt mondta: az Egyesült Államok és Németország az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekszik, és egységes abban, hogy Oroszországnak növekvő árat kell fizetnie az ukrajnai fellépéséért. Amit Oroszország csinál, az közvetlen kihívást intéz az ellen a cél ellen, amelyért az Egyesült Államok és Európa évtizedek óta kiáll. Ez a cél az egyesült, békében élő és szabad Európa. Ahogyan az elődeink, most mi is egységben állunk ki ezért a víziójáért – fogalmazott az amerikai elnök, hangsúlyozva, hogy Moszkvának latba kell vetnie befolyását a kelet-ukrajnai oroszpárti fegyveresek tevékenységének a beszüntetése érdekében. A szeparatistáknak Obama szerint haladéktalanul szabadon kell bocsátaniuk az EBESZ megfigyelőit – írta az MTI.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter felszólította az európai NATO-tagállamokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat az ukrajnai orosz fellépés miatt. Mint mondta, az orosz intervenció szertefoszlatta a mítoszt, miszerint a hidegháború vége az állandó békét hozta el Európának.
Meddő szócsata az ENSZ BT-ben
Új, meddő szócsata után immár 13. alkalommal ért véget cselekvési terv vagy nyilatkozat elfogadása nélkül pénteken az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) Ukrajna ügyében megrendezett rendkívüli ülése.
A tanácskozáson, amelyet Oroszország kezdeményezésére hívtak össze, Vitalij Csurkin orosz nagykövet követelte "az összes erőszakcselekmény gyors leállítását" és arra figyelmeztette a kormánya által illegitimnek tekintett kijevi vezetést és „nyugati segítőit”, hogy ne kövessenek el „végzetes hibát” és állítsák le a kelet-ukrajnai offenzívát.
A BT tagjai azzal vádolták Oroszországot, hogy az fegyverezte fel azokat az oroszpárti erőket, amelyek 10 kelet-ukrajnai városban középületeket foglaltak el.
Mark Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet szerint az orosz "műfelháborodás" senkit sem győz meg, Samantha Power pedig úgy fogalmazott, hogy Moszkva a világ közösségének értelme ellen próbált sértést intézni a rendkívüli BT-ülés kezdeményezésével.
Olekszandr Pavlicsenko ukrán helyettes ENSZ-nagykövet visszautasította azt az orosz vádat, amely szerint az ő kormánya volt az, amelyik nem tartotta be a genfi megállapodást és cáfolta, hogy az ukrán hadműveletben részvevő katonák angolul beszélnének. Pavlicsenko ezzel az orosz külügyminisztérium közleményére utalt, amely különösen aggasztónak nevezte azt az értesülést, amely szerint az ukrán hadsereg és a törvénytelen szélsőségesen nacionalista erők megtorló művelete során angol nyelvű beszélgetés hangzott el az éterben, a Szlovjanszkra támadók között pedig angolul beszélő külföldieket fedeztek fel.
Gerard Araud francia misszióvezető "banditáknak" nevezte az oroszpárti fegyvereseket, a litván Raimonda Murmokaite litván nagykövet pedig arról beszélt, hogy békés tüntetők nem használnak aknavetőt.
Csurkin kijelentette, jó lenne, ha a BT közös nyilatkozatot fogadna el, amire Lyall Grant úgy reagált, hogy annak magában kellene foglalnia az erőszak egyértelmű elítélése mellett a genfi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások megerősítését is.
A BT, amelyben Oroszországnak vétójoga van, eddig semmilyen intézkedésről nem tudott megállapodni Ukrajna ügyében. Az ENSZ Közgyűlése azonban – egy nem kötelező érvényű szavazáson – nagy többséggel kiállt Ukrajna területi épségének megőrzése mellett. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közleményt adott ki, amelyben "mély aggodalmának" adott hangot és sürgette a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett EBESZ-megfigyelők szabadon bocsátását.
A válság miatt meredek emelkedéssel idei csúcsára drágult pénteken az ukrán államcsődre kínált fedezeti ügyletek díjszabása. Középárfolyama elérte az 1250 bázispontot, 2013 végén még 808 bázispont alatt volt.
