|
A tripoli reptér is az iszlamisták kezére került.
Reuters |
Egyúttal – utalva az állítólagos egyiptomi-emírségekbeli akciókra – elítélik a Líbiában történő "külső beavatkozást, mert az csak súlyosbítja az ország megosztottságát". A jelek szerint Washington és nyugati partnerei Afganisztánban és legutóbb az Iszlám Állam iraki térnyerése miatt vállalt és esetleg Szíriát is érintő katonai akciók mellé nem kíván újabb elkötelezettséget.
Eközben Kairóban a Tobrukban alakult líbiai kormány külügyminisztere egyiptomi, algériai, tunéziai, valamint mali és csádi kollégájával tárgyalt a válság kezeléséről és az erőszak regionális továbbterjedése elleni teendőkről. Muhammad Abdelaziz külügyminiszter a nemzetközi közösség segítségét kérte a válsághelyzet megoldásában, a nemzeti párbeszédhez, ám a tanácskozás résztvevőivel egyetértésben nem sürgetett katonai fellépést.
A Kadhafi utáni Líbia immár totális katonai és politikai káoszba süllyedt. Hétfőtől az észak-afrikai ország két parlamenttel és két kijelölt miniszterelnökkel gyakorlatilag kettészakadt az iszlamista és a mérsékeltebb szekuláris milíciák harcának következtében.
A június 25-i választások eredményeként életre hívott törvényhozás – az iszlamisták bojkottja közepette – a Tripoliban dúló csaták miatt a kelet-líbiai Tobrukban tanácskozik. A miszrátai milicisták iszlamista szövetségeseikkel közösen vasárnap gyakorlatilag birtokukba vették Tripolit, így a főváros használhatatlanná vált nemzetközi repterét is.
Majd hétfőn a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) nevű milicista összefogás kezdeményezésére összeült a régi, a júniusi választásokig működő, iszlamista többségű úgynevezett Általános Nemzeti Kongresszus. A hírek szerint az eredetileg 200 képviselőből 70 jelent meg, akik új miniszterelnöknek Omár al-Hasszit nevezték ki. Többen is azonnal a saría, az iszlám törvénykezés bevezetését sürgették.
Az AFP a Tripoliból érkező jelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az iszlamista milicisták máris bosszúhadjáratba kezdtek az ellentábor, a mérsékeltek vezetői és szimpatizánsai ellen. Lakóházakat foglaltak el és gyújtottak fel, valamint utcai blokádoknál ellenőrzik az áthaladókat, sokakat fogságba ejtettek. Közben ezrek – köztük a nyugat-líbiai Zintan milicistái, akik kezén volt korábban a repülőtér – menekültek el Tripoliból. Abdalláh asz-Száni, a tobruki parlament által választott kormányfő persze törvénytelennek nevezte a Tripoliban tartott gyűlését és annak döntéseit.
2011-ben Zintán és Miszráta fegyveresei még együtt harcoltak Moammar Kadhafi rendszere ellen, ám később hatalmi vetélkedés kezdődött, amely végül a szekuláris mérsékeltek, és az iszlamisták közti összecsapáshoz vezetett.
Tavasszal a "lázadó" volt tábornok, Halifa Haftar irányításával támadás indult a Bengázit, az egykori Cireneica központi városát birtokló iszlamisták, köztük a dzsihádot hangoztató Anszar al Saria fegyveresei ellen, ám az akció kudarcot vallott, s a Haftarék Tobrukba vonultak vissza. (Az Anszar hajtotta végre állítólag a támadást 2012-ben a Bengáziban lévő amerikai konzulátus ellen, amelynek során életét vesztette Chris Stevens nagykövet.) A szélsőségesek a sikeren felbuzdulva indítottak aztán döntő ostromot Tripoliban.
