Ami a derűlátást illeti, az óriási városnak erre minden oka megvan. Belső kerületeinek átalakulását nem lehet más szóval jellemezni, mint hogy szédületes. Minden kiaknázható négyzetméteren lélegzetelállító luxushotel épül. Formabontó, XXI. századi épületek sora, valamennyi a külföldi és a hazai magántőke jövőbe vetett bizalmát jelzi.
A városi barangolás más természetű meglepetést is tartogat. Míg a negyven évvel ezelőtti Saigon hangulatos kereskedőnegyede volt a pagodákkal teletűzdelt kínai városrész, Cholon, mára megfakult, szürke, olykor lerongyolódott benyomást kelt a gyorsan változó többi kerülethez képest.
|
Idegenvezető mutatja be Ho Si Minh-városban a titkos alagútrendszert
Le Quang Nhat / MTI/EPA |
A város nemcsak a méreteiben a legnagyobb, hanem infrastruktúráját, gazdasági vonzerejét tekintve is a legfontosabb déli település, az egész ország számára kívánatos előrelépés tükre. Erről győződhetett meg az a széles, döntően amerikaiakból álló nemzetközi újságírócsapat is, amely az ünnep előestéjén ellátogatott a híres Ho Si Minh-ösvény legközelebbi leágazásához, Cu Chi-ba.
A titokzatos, stratégiai jelentőségű alagútrendszernél mai szemmel még érdekesebb volt az élmény, hogy a nagyváros peremén élő falvak is mennyire őrzik még a fejlődő világbeli, a modern korhoz csak lassan közelítő állapotokat.
Ho Si Minh-város komoly erőfeszítéseket tesz, hogy – a hagyományos idegenforgalmi-örömszerző vonzerőn túllépve – a gazdasági, tudományos és műszaki élet is vibráljon. Az ünnep előestéjén tüntették ki Nguyen Minh Hieu vietnami-amerikai üzletembert, aki 52 hektáron a kaliforniai Szilícium-völgy kicsinyített saigoni mását kívánja megteremteni.
Ugyanezt a benyomást erősíti az 1995-ben alapított Vietnami Nemzeti Egyetem, amelynek meglátogatása azzal a sajátos élménnyel zárult – igaz, a hivatalos találkozó befejeződése után –, hogy néhány diákkal még a szocialista társadalom politikai perspektíváiról is eszmét lehetett cserélni.
Szökőkutak avatása, kitüntetések átadása, veteránok találkozója után díszszemlével érte el csúcspontját az ünnepségsorozat. A belvárosban kijárási tilalmat rendeltek el, ami még a szállodák vendégeire is vonatkozik. Ez tehát az év néhány órája, amikor sem a kiskereskedők, sem a vendéglők, sem a bárok nem nyitnak ki, amikor nem az édesbús amerikai-vietnami táncdalok ritmusa és a motorkerékpárok zúgása tölti meg a levegőt.
Ahogy a néphadsereg különböző fegyvernemei elvonultak a párt- és állami vezetők tribünje előtt, Ho Si Minh-város és Vietnam népe reménykedve gondolhatott arra, hogy a negyven évvel ezelőtti véráldozat nem volt hiábavaló. Az ország, mint annak idején a hadsereg, helytáll a délkelet- ázsiai népek kemény versengésében.
Ho Si Minh-város, 2015. április
