„Az életem, a barátaim, a rokonaim és a templomom mind itt vannak. Innen származom, minden ideköt"
– mondta a Népszabadságnak.
|
Dominika a dominikaiaké
Ricardo Rojas / Reuters |
Minden egy másik lánnyal, Juliama Deguis Pierre-rel kezdődött. Az ő szülei 1970-ben telepedtek le a karib-tengeri Hispaniola szigetén Haitival osztozó Dominikában. Juliama 1984-ben már ott született. 2008-ban, hogy legálisan dolgozhasson, személyazonosságát igazoló kártyát szeretett volna kiváltani. A hivatali ügyintéző azonban elkobozta az anyakönyvi kivonatát és visszautasította az igényét. A lány több fokon fellebbezett, mert az elutasítás érvelése abban merült ki, hogy haiti eredetű a vezetékneve. 2013-ban az Alkotmánybíróság azon túl, hogy helyben hagyta a korábbi döntéseket, szigorúbb törvény meghozatalára szólította fel a törvényhozást.
A hivatalos magyarázat az, hogy meg akarják szüntetni az illegális bevándorlást, hiszen az 1890-es évek óta több százezeren lépték át a határt Haiti felöl. A kormány üzenete azonban világos:
elegünk van a feketékből és tűnjenek el az országból.
(A dominikaiak többségükben mulattok, európai vonásokkal, a haitiek pedig inkább sötét bőrűek.)
|
Kilátástalan jövő
Ricardo Rojas / Reuters |
Dominika lakosságának 7 százalékát a bevándorlók teszik ki, közülük 800 ezren haitiek vagy legalábbis valamikori felmenőik Haitiről érkeztek. Csakúgy, mint a latin-amerikaiak az USA-ban – vagy a magyarok Londonban –, ők is azokat a munkákat végzik a háztartás körül, építkezéseken és a cukorföldeken, amelyek a dominikaiaknak nincsen ínyükre. A legtöbben vidéken, teljes elszigeteltségben, kommunákban élnek, mert máskülönben mindennapos atrocitásoknak lennének kitéve.
|
Irataikat lobogtató haitiak a dominikai rendőrségen: papírjuk van róla
Ricardo Rojas / Reuters |
Haiti 9 millió lakosának többsége afrikai rabszolgák leszármazottja, 47 százalékuk írástudatlan, kétharmaduk munkanélküli, 90 százalékuk mélyszegénységben él. Haiti a katonai diktatúrák, a földrengés és az időről-időre felbukkanó kolerajárvány következtében az amerikai kontinens legszegényebb országává süllyedt: a nemzeti össztermék a dominikai egyhatoda.
Ezzel szemben a Dominikai Köztársaság Latin-Amerika egyik legerősebb gazdasága és üdülőparadicsoma. Az Amnesty International korábbi jelentéseiben többször rámutatott, hogy az országban élő haiti származásúaktól az anyakönyvi hivatalok a törvényben megkívánt dokumentumokon túl továbbiak benyújtását követelik meg. Ezzel teljesen ellehetetlenítve, hogy valaha is legális státuszt szerezzenek a gyermeküknek, vagy maguknak. Még abban az esetben is, ha a szülő rendelekezik személyigazolvánnyal, születési bizonyítvánnyal – a bőre színe vagy a rossz spanyol kiejtés miatt mégis gyakran megtagadják a dokumentumok kiadását. Ez a gyakorlat szembemegy minden nemzetközi emberi jogi egyezményekkel.
|
Tízezrek életét teszi tönkre a dominikai szigorítás
Ricardo Rojas / Reuters |
Az ENSZ-nek és az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságának annyit sikerült elérnie, hogy az állampolgársági törvényt kiegészítsék azzal az „engedménnyel", hogy akik az állampolgári névjegyzékekből a haiti szülőktől származás okán átkerültek egy másik névjegyzékbe – és így jogi szempontból idegennek minősülnek –, 2015. június 15-ig ideiglenes tartózkodási engedélyért folyamodhattak. Ez a honosítási folyamathoz, vagyis az állampolgárság megszerzéséhez vezető első lépés.
|
Utolsó reménysugarak - egy haiti férfi vár a kitoloncolási döntésre Santo Domingóban
Ricardo Rojas / Reuters |
Egy lapunknak nyilatkozó névtelenséget kérő haiti forrás szerint azonban gyakorlatilag lehetetlen volt kiváltani ezeket a papírokat: „A hivatalok túlterheltek, kézzel írott papírhalmokat postáztak Santo Domingo és Port au Prince között három nappal a határidő lejárta előtt. Lassú az eljárás, a személyzet is kevés" – panaszkodott. A legtöbb jogosult anyakönyvi kivonattal sem rendelkezik, mert vidéken bábák segítik világra a gyerekeket és így nincsenek hivatalosan nyilvántartva. Becslések alapján, 68 ezren regisztráhattak az eljárásra és1100 körül lehet azoknak a száma, akiknél a honosítási folyamata el is indult.
|
Kitoloncolás előtt - haitiak várnak sorsukra Santo Domingóban a belügyminisztérium előtt
Ricardo Rojas / Reuters |
Danilo Medina dominikai elnök kijelentette, hogy
„sem más nemzet, sem egyetlen nemzetközi szervezet nem követelheti, hogy egy ország módosítsa az alkotmányát."
Mint mondta, Dominika olyan államot épít, amely valódi egyenlőségen és társadalmi igazságosságon alapul, olyan országot, ahol nincs diszkrimináció, de ahol a törvényeknek érvényt kell szerezni." Azt is hozzátette, hogy a korábbi kormányok évek óta eredménytelenül harcoltak az illegális bevándorlással, ezért elérkezett az ideje egy ambiciózus, kemény szabályozásnak.
A kormány két hete a tévében szólította fel a közlekedési társaságokat, hogy bocsássanak a rendelkezésükre 36 buszt az elkövetkezendő időszakra. Bár a kiutasítást – egyes hírek szerint ezt 45 nappal elhalasztják – csak kényszerítő eszközként alkalmazhatja egy ország (ráadásul saját polgáraival szemben egyáltalán nem tehetné meg), minden jel arra mutat, hogy mostantól több százezer ember kényszerül elhagyni a hazáját.
Elromlott a vészcsengő?
Az ENSZ-nek már a törvény meghozatalánál meg kellett volna szólaltatnia a vészcsengőt, hiszen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 15. pontja alapján:
1) mindenkinek joga van az állampolgársághoz,
2) senkit sem lehet állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
Ráadásul az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2014-ben indította el az 1954-es, hontalanságról szóló egyezmény 60. évfordulója okán a hontalanság felszámolását célzó kampányát. Jelenleg a világon több mint tízmillió embert nem tekint polgárának egyetlen ország sem, mert önkényesen megfosztották őket a korábbi állampolgárságuktól vagy az államutódlás során veszítették el azt.
