galéria megtekintése

Rendre becsődöl az ügyészség

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 17. számában
jelent meg.


Lencsés Károly
Népszabadság

Miközben az ügyészség büszkén hangoztatja, hogy a váderedményességi mutatója 95-96 százalék körül alakul, addig a politikusokat és az államigazgatás vezetőit érintő ügyekben a vádhatóság rendre kudarcot vall.

Az ügyészség váderedményességi mutatója hosszú ideje 95 százalék körül alakul, amit a mindenkori legfőbb ügyész a szervezet működése szempontjából az egyik legfontosabb tényezőnek tekint. Ez a mutató azt jelzi, hogy a bíróság milyen arányban ítéli el a megvádolt személyeket. Azonban a nagy közérdeklődést kiváltó, a politikusokat és az államigazgatás vezetőit érintő büntetőperekben az ügyészség sorozatosan kudarcot vall.

Zamecsnik Péter ügyvéd Laborc Sándorral, akit egy vádpontban elítéltek, hétben felmentettek
Zamecsnik Péter ügyvéd Laborc Sándorral, akit egy vádpontban elítéltek, hétben felmentettek
Teknős Miklós / Népszabadság

Az ebben a körben megvádolt személyek között az egyik céltábla Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója volt, aki ellen kilenc eljárás indult. Őt egy titkosnak minősített, zárt ajtók mögött jogosulatlan adatgyűjtés miatt kezdeményezett perben jogerősen lefokozták és pénzbüntetésre ítélték. Laborc hétszer viszont ma már visszavonhatatlanul ártatlannak bizonyult – például az UD Zrt.-ügyben –, és csak a titkos kémperben kérdéses, hogy megállapítják-e a bűnösségét. Ebben az eljárásban Szilvásy György is érintett volt. Az egykori szocialista titokminiszter egy másik ügyében épp a napokban született meg a verdikt, eszerint nem tett hamis vallomást bizonyos facsemeték értékesítésével összefüggésben. Az agrártárca korábbi államtitkára, Benedek Fülöp állítólag Szilvásynak rendelt növényeket, amelyek ellenértékét közpénzből fizették ki, az egykori miniszter viszont számlákkal igazolta, hogy ő állta a cechet. Ennek ellenére Benedeket februárban első fokon elmarasztalták.

 

Szilvásyval szemben két másik büntetőeljárást is kezdeményeztek, s azok szintén jogerősen befejeződtek, és felmentéssel zárultak. Vagyis: Szilvásy például az UD Zrt. kapcsán nem élt vissza a hivatali hatalmával. Ez utóbbi ítélet azért is érdekes, mert ha az egykori miniszter felelőssége nem állapítható meg – és ezért elégtétel adására sem kötelezték –, kérdéses, miért fizetett a magyar állam a cégnek több mint kétszázmilliós kártérítést.

A múlt héten felmentette a bíróság – igaz, egyelőre nem jogerősen – a 14 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. volt vezérigazgatóját. Ő a vádirat szerint – öt társával együtt – különféle szerződésekkel 14,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az MVM-nek és a Paksi Atomerőműnek, amiből 12,1 milliárd megtérült. Az ügyben egyébként két másik személyt elítéltek, hármat felmentettek.

Tavaly májusban a Kúria jogerősen felmentette Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét. A vád szerint ő 2006-ban egy nem sokkal korábban a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól több mint négyszázmillióért vásárolt ingatlant nyilvános versenyeztetés nélkül, a tisztségéből fakadó befolyásával visszaélve egy önkormányzati cégen keresztül átjátszott egy magáncég tulajdonába, így az jogtalan előnyhöz jutott. Molnár állítólag ezzel egy a szocialistákhoz közel álló vállalkozónak akart segíteni, akitől támogatást kapott a kampányához, de ezt sem lehetett bizonyítani.

Fazekas Géza ügyészségi szóvivő - a nagy ügyekben nem sok sikerről számolhatott be
Fazekas Géza ügyészségi szóvivő - a nagy ügyekben nem sok sikerről számolhatott be
Kurucz Árpád / Népszabadság

A kormányoldal kedvelt célpontja Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere is. Ellene több mint húsz büntetőeljárást indítottak többek között hűtlen kezelés és zsarolás miatt, és azok közül eddig – rágalmazás miatt – egyet bukott el. A Hunvald György egykori MSZP-s erzsébetvárosi polgármester elleni per ugyancsak felemás eredménnyel zárult: milliárdos, bűnszervezetben elkövetett ingatlanpanamával vádolták, végül az ítélet szerint maradt egy kisebb súlyú hivatali visszaélés.

A Fidesz nem ment sokra a korábbi szocialista kormány 2010-ben 13 „legmocskosabbnak” minősített ügyével sem. Elszámoltatást ígértek többek között a Volánbusz beszerzései, az MTV és a Magyar Posta székházának eladása, a Malév értékesítése, a kormányzati negyed építése, Bábolna vagy a sukorói földcsere ügyében. A bábolnai ménesbirtok értékesítése kapcsán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét, Tátrai Miklóst felmentették, de folyik még a per ellene Sukoró és a moszkvai magyar nagykövetség épületének eladása ügyében; az idén mindkettőben elsőfokú ítélet várható.

A 13 egyike volt a Hagyó-ügy, amely szinte feledésbe merült, pedig a volt MSZP-s főpolgármester-helyettest bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, zsarolással, hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolják. Ő 14 társával együtt összesen másfél milliárd forint kárt okozhatott. De hogy okozott-e, a vádirat benyújtása után három és fél évvel sem tudni, hiszen máig nincs ítélet. Hagyó Miklós különben nagyjából öt éve gyanúsított.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.