galéria megtekintése

Satuféket nyomtak az osztrákok menekültügyben

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 16. számában
jelent meg.

Harta Berta
Népszabadság

Leállt a menekültkérelmek kezelése Ausztriában, ahol inkább a biztonságos országokból érkezők visszaküldésére összpontosítanak. Eddig éppen a gyors ügyintézés tette Ausztriát a menekülők első számú célországává.

Heves támadások érik az osztrák belügyminisztert – az ellenzéki és a kormánypártoktól egyaránt – a menekültügyben fordulatot hozó döntéséért. A néppárti Johanna Mikl-Leitner a hét végén felszólította ugyanis a menekültek ügyeinek intézésével foglalkozó munkatársait, hogy az ideiglenes ausztriai tartózkodás megszerzésére irányuló kérelmeket azonnal tegyék félre, és inkább azokat az ügyeket intézzék, amelyek a biztonságos harmadik országból beérkezettek visszaküldésére vonatkoznak.

Az úgynevezett dublini egyezmény szerint tavaly a 22 881 menekült több mint egynegyedének, hatezer kérelmezőnek az ügyét nem Ausztriában kellett volna intézni, hanem biztonságosnak mondott uniós határországokban, például Magyarországon vagy Olaszországban. A vitatott esetek 80 százalékában – a bécsi Der Standard adatai szerint – a visszaküldésről döntött ugyan az osztrák hatóság, de a döntéseket a gyakorlatban sokszor nem hajtották végre.

Mára viszont Ausztria vált az Európai Unió első számú befogadó országává; január és május között 20 620 menekült érkezett az országba, 183 százalékkal több, mint 2014-ben. Májusban tovább gyorsult a beáramlás, 6200 ember lépte át a határt, többen jöttek, mint Svédországba vagy Németországba.

 
Dejen Asefaw 24 éves eritreai menekült a barátnőjével Ausztriából Olaszországba utazik
Dejen Asefaw 24 éves eritreai menekült a barátnőjével Ausztriából Olaszországba utazik
Stefano Rellandini / Reuters

Ausztria saját erőfeszítéseinek „áldozata”, a központi menekültügyi hivatal felállításával sikerült ugyanis elérnie, hogy a menekültek letelepedési kérelmét a hatóságok négy hónap alatt bírálják el. Ilyen gyorsaság sehol másutt nincs az unióban (Svédországban tíz hónapig, Franciaországban két évig tart, amíg a papírokra pecsét kerül). A hatékonyság hírére vált Ausztria a menekültek első számú célországává.

Akik már beadták a kérelmüket, azoknak az ügyét lassítva bár, de vizsgálják. Az újonnan érkezők dokumentumait is átveszik, a központilag megszabott alapellátást is megadják az embereknek, de a jövőjükre vonatkozó döntést késleltetik.

„Állítsák le a sátrak építését, megengedhetetlen, hogy már több mint ezer embernek nincs szilárd fedél a feje felett” – hangoztatta Mikl-Leitner párttársa, a felső-ausztriai miniszterelnök. Nyilvánvaló, hogy a belügyminiszter hamarosan igénybe veszi a menekültek elhelyezésére (a szociáldemokrata védelmi miniszter által) felkínált kaszárnyákat, egyelőre azonban az a célja, hogy a körülmények rontásával lassítsa a beáramlás ütemét. Mikl-Leitner szerint tűrhetetlen, hogy az EU-tagállamok kétharmada az emberáradat egyenletes elosztásáért a kisujját sem mozdítja.

Felső-Ausztriában hamarosan tartományi választásokat tartanak. Erre is játszva sürgette a tartományi miniszterelnök, Josef Pühringer, hogy a forgalmas határszakaszokon, ahol az embercsempész bandák közlekednek, állítsák vissza a szigorú ellenőrzést, a korábbi schengeni határokat. Mikl-Leitner szerint Pühringer nyitott kapukat dönget: a különleges kommandók január és május között több mint 19 ezer illegális bevándorlót fogtak el.

– Azt gondolni, hogy az elbírálás lassításával kevesebben özönlenek majd be Ausztriába, merő populizmus – közölte Gerald Klug védelmi miniszter. Szerinte ettől a többi uniós tagország sem lesz előzékenyebb a menekülőkkel.

Aktivista éhségsztrájkol a migránsokért

Suad Missini macedón emberjogi aktivista éhségsztrájkkal akarja rábírni a kormányt arra: gyorsított eljárással módosítsa a migránsokról szóló törvényt, a belügyminiszter azonnal foganatosítson intézkedéseket a Macedónián áthaladó migránsok biztonsága érdekében, és engedjék ki a befogadóközpontokban elhelyezett menekülteket. Missini szerint a Macedónián áthaladó – vagy átmenetileg ott tartózkodó – migránsok helyzete tarthatatlan: az emberek kétszáz kilométereket gyalogolnak, bántalmazzák és kifosztják őket, a nőket pedig megerőszakolják.

A megoldáshoz jogi státuszt kell biztosítani nekik az ország területén, és lehetővé kell tenni a tömegközlekedési eszközök használatát.

A Gazi Baba-i menekülttábor lakói is tiltakoztak a rossz körülmények miatt, és emberjogi szervezetek is követelték a migránsokkal szembeni jobb bánásmódot. Macedóniában a hivatalos adatok szerint eddig 28 Közel-Keletről érkezett migráns vesztette életét. (Fehér Rózsa)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.