Rettegés Kairóban: válságot hozhat a terrorgyanú
Bár a hivatalos vizsgálat következtetéseire még várni kell, egyre biztosabb, hogy pokolgép okozta október 31-én a Kogalimavia orosz légitársaság Sarm es-Sejkből Szentpétervárra tartó repülőgépe lezuhanását. A katasztrófa súlyos veszteséget okoz az arab ország idegenforgalmának, és orosz utazási irodákat is a válság szélére sodor.
Ellenőrzik az egyiptomi hatóságok azon hotelek alkalmazottait, ahol a Sínai-félszigeten lezuhant orosz repülőgép utasai megszálltak. Elképzelhető, hogy valaki közülük csempészett bombát egy vendég csomagjába, de vizsgálják a reptéri videofelvételeket, kihallgatják az ott dolgozókat is. Az AP hírügynökségnek a légikikötő munkatársai arról számoltak be, hogy a biztonsági ellenőrzés mindig laza volt, az alkalmazottak olykor akár tízeurós baksisért cserébe hajlandók voltak átvizsgálás nélkül a fedélzetre engedni csomagokat, az ismerősöket, például az üzemanyagot vagy a repülőgépekre élelmiszert szállító teherautók sofőrjeit és szállítmányai-kat pedig rendszeresen nem ellenőrizték.
Vagyis számtalan lehetőség nyílhatott arra, hogy előkészítsék a merényletet, amelynek valószínűségét 90 százalékosnak nevezte a nyomozócsoport egy, a Reutersnek név nélkül nyilatkozó tagja. Szavai szerint a fekete dobozok hangfelvételein az utolsó másodpercben bomba robbanása hallható. A vizsgálat vezetője, Ajman al-Mukaddam is elismerte: a robotpilótával repülő gép még a levegőben szétesett, és „idegen zajt” észleltek a hangrögzítőn, ám szerinte anyagfáradás, üzemanyag-robbanás és a lítiumakkumulátorok túlmelegedése is okozhatta a bajt.
|
Üdülésüket megszakító turisták a Sarm es-Sejk-i reptéren. Tízeurós baksisért állítólag bármilyen csomagot fel lehetett adni
Asmaa Waguih / Reuters |
A brit The Sunday Times viszont már a merénylet szervezőjét is megnevezte: szerinte a Sínai-félszigeten tevékenykedő szélsőséges csoport, a Sínai Tartomány vezetője, a ruhaárusból radikális muszlim prédikátorrá lett Abu Oszama al-Maszri állhat a támadás hátterében. A gyilkos akció egyrészt azt jelzi, hogy a beduin fegyveres csoportokból alakult szervezet – amely tavaly csatlakozott az Iszlám Állam (IS) dzsihadista terrorszövetséghez – egyre komolyabb fejfájást okozhat a kairói hatóságoknak, másrészt stratégiaváltására is utalhat, hiszen az IS hasonló merényletet még nem hajtott végre. Igaz, a The Wall Street Journal szerint elképzelhető, hogy az egyiptomi gerillák a „saját szakállukra”, az IS vezetésének hozzájárulása nélkül követték el a merényletet. Ugyanakkor a kairói hatóságok fellépésének keményedését jelzi, hogy tegnap a biztonsági erők lelőtték az IS egyiptomi szárnyának egyik vezetőjét.
Kairóban közben még bíznak abban, hogy mégsem a biztonsági rendszabályok megszegése miatt fedélzetre jutott robbanószerkezet okozta a repülőgép-katasztrófát. A légi stop, az orosz és a brit repülőgépek forgalmának leállítása súlyos – becslések szerint egy idényben 500 millió dolláros – veszteséget okoz az elmúlt évek politikai forrongásai után éppen csak éledező egyiptomi idegenforgalomnak.
Megkongatták a vészharangokat az orosz utazási irodák is, mert a viszonylag olcsó Egyiptom ügyfeleik első számú célországává vált. A Vedomosztyi üzleti napilap szerint tavaly hárommillió orosz turista (az összes kiutazó 30 százaléka) nyaralt ott. Még akkor is mintegy 80 ezren voltak az arab országban, amikor a múlt pénteken Moszkva leállította a légi járatokat. A hétvégén megkezdték ugyan az evakuálásukat (hétfőig 25 ezer embert szállítottak haza), ám a következő hónapokra már eladtak 140 ezer további utazást. Márpedig jó néhány céget csőd fenyeget, ha ügyfeleik ezeket nem hajlandók más úti célra vagy későbbi időpontra áttenni. A befizetett pénzt egyikük sem képes teljes egészében visszaadni, azt már befektették a partnereiknél. A moszkvai kormány most segítséget ígér a gondba került irodáknak, igaz, azt még nem tudni, hogyan és mennyit. Az utazási irodák szövetsége mindenesetre felidézte: a társaságok 200 millió dollárt buktak el, amikor az arab tavasz zavargásai miatt 2011-ben két hónapra leállt az Egyiptomba irányuló turistaforgalom.
