galéria megtekintése

Semmi új – semmi jó

9 komment

Kovács László

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének, Colleen Bellnek a beszéde után elhangzott különböző vélemények megegyeztek abban, hogy ilyen súlyos kritikát a rendszerváltás óta még nem kapott magyar kormány. Hozzátehetjük: ilyet a rendszerváltást megelőző évtizedben sem hallhattunk. Pedig akkor Magyarország még a Szovjetunió szövetségi rendszeréhez tartozott.

2010 óta egyértelműen az orbáni bel- és külpolitika okoz feszültségeket a magyar–amerikai viszonyban. 2011 nyarán Hillary Clinton külügyminiszternek a Tom Lantos Intézet megnyitása alkalmából tett budapesti látogatása során az ő beszédében konkrét bírálatok még nem hangzottak el, de utalások már igen a demokrácia és a jogállamiság garanciáját jelentő fékek és ellensúlyok fontosságáról. Ősszel az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Kounalakis asszony Orbán Viktor miniszterelnöknek kormánya nevében jegyzéket adott át. A jegyzék szövege nem került nyilvánosságra, de a kiszivárgott hírek szerint az már konkrét aggályokat fogalmazott meg a demokrácia és a jogállamiság leépítése miatt. Jelzésértékű volt, hogy a 2014 nyarán hivatalba lépett Szijjártó Pétert washingtoni látogatása során nem az amerikai külügyminiszter, hanem a harmadik vonalba tartozó egyik helyettes államtitkár fogadta. Mint később kiderült, az amerikai külügyi vezető egy huszonkilenc pontból álló emlékeztetőt adott át, amely tételesen felsorolta az amerikai kormánynak az Orbán-kormány bel- és külpolitikájával kapcsolatos aggodalmait. Ezt a listát később Budapesten is átadta az amerikai nagykövetség ügyvivője, André Goodfriend, amit Orbán Viktor és a külügyi vezetés, nem ismerve az Aid Memoire (Emlékeztető) és a Non Paper jellemzőit, fejléc, pecsét és aláírás hiányára hivatkozva fecninek nevezett. Ekkor került nyilvánosságra az is, hogy hat vezető magyar kormányzati tisztviselőt – köztük a NAV elnökét – korrupciós ügyekben való érintettség miatt az amerikai hatóságok beutazási tiltólistára tettek.

Az Orbán-kormány, amely gátlástalanul képes a vereségeit sikernek kikiáltani, az új nagykövet érkezését és André Goodfriend távozását úgy állította be, mint a megbékélés szándékának a jelét az amerikai kormányzat részéről. Ezzel magyarázta azt is, hogy a nagykövet asszony az érkezése óta eltelt mintegy tíz hónap alatt nem bírálta a magyar kül- és belpolitikát. Ha ezt komolyan gondolták, akkor sokkhatást okozhatott számukra a múlt heti beszéd a Corvinus egyetemen. Felesleges találgatni, hogy miért éppen most hangzott ez el. Az viszont figyelemre méltó, hogy színhelynek az elit felsőoktatási intézménynek számító Corvinus egyetemet választották. A kormány zavarát jelzi, hogy a közszolgálati média, az MTI, a Magyar Televízió és a Kossuth rádió az eseményre tudósítót sem küldött, és nem is közölte az ott elhangzottakat. 

 

A beszéd bírálta a fékek és ellensúlyok lebontását, az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, összetételének politikai egyoldalúságát, az igazságszolgáltatás függetlenségének megkérdőjelezhetőségét, a civilszervezetek kormányzati zaklatását, a rendszerszintű korrupciót, amelynek vétkeseit bíróság elé kell állítani. Szólt a sajtószabadság korlátozásáról, a manipulált választási rendszerről, a kiszámíthatatlan adózási és más gazdasági szabályokról, valamint az Oroszországtól való függés veszélyeiről. Elismerte minden ország jogát határainak védelmére, de elengedhetetlennek nevezte a menekültekkel való emberséges bánásmódot, és szemétdombra valónak minősítette az idegengyűlölő megnyilvánulásokat.

Szijjártó Péter azzal próbálta enyhíteni a súlyos bírálatok jelentőségét, hogy nem volt közöttük semmilyen újdonság a korábban hallottakhoz képest. Ez igaz, ezt a nagykövet asszony is kiemelte. De ez azt is jelenti, hogy a Hillary Clinton látogatása óta eltelt több mint négy év alatt a magyar vezetés nem tett semmit a helyzet javítására. Valótlan állítás, hogy az említett problémákat az Európai Unióval megbeszéltük és lezártuk. Ezek az elmúlt években rendszeresen napirendre kerültek az Európai Bizottságban és az ­Európai Parlamentben is. Az uniós és az amerikai kritikák ráadásul teljesen azonosak. Az sem felel meg a valóságnak, miszerint az Egyesült Államok abban érdekelt, hogy minél több bevándorló jöjjön Európába, veszélyeztetve a földrész politikai, társadalmi és gazdasági stabilitását. Colleen Bell éppen azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági érdek Euró­pa stabilitása és sikere. Lázár János rea­gálása, miszerint őt irritálja a nagykövet asszony és visszautasítja a magyar embereket sértő amerikai kritikákat, őt magát minősíti.

2010 óta gyakoriak a konfliktusok az Orbán-kormány és az európai uniós intézmények viszonyában. Colleen Bell beszéde jelezte, hogy legalább ilyen súlyos problémák terhelik Magyarország és az Egyesült Államok viszonyát is. Az Orbán-kormány az elmúlt években készséget sem mutatott a változtatásra. Ezzel pedig nem szolgálja, hanem veszélyezteti a nemzet érdekeit!

A szerző volt külügyminiszter és európai biztos

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.