galéria megtekintése

Putyin már új gázháborút emleget

5 komment


Poór Csaba

A 2009. januári gázháború megismétlődésének veszélyére figyelmeztetett az orosz elnök. Vlagyimir Putyin Belgrádban nyilatkozott, ahol még a második világháborús felszabadulásról megemlékező díszszemlét is előrehozták a kedvéért. Uniós számítások szerint Észtországban és Finnországban pedig akár 60 százalékos visszaesés is lehet.

Moszkva nem tudja garantálni a teljes európai gázszállításokat, ha Ukrajna – miként azt 2008 telén tette – megcsapolja a területén átvezető tranzitvezetékeket – jelentette ki csütörtökön Belgrádban az orosz államfő.

Vlagyimir Putyin és tomiszlav Nikolics szerb elnök csütörtökön Belgrádban. A balkáni ország a brüsszeli felszólítások ellenére sem csatlakozott a szankciókhoz
Vlagyimir Putyin és tomiszlav Nikolics szerb elnök csütörtökön Belgrádban. A balkáni ország a brüsszeli felszólítások ellenére sem csatlakozott a szankciókhoz
Marko Djurica / Reuters

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy „az ellopott mennyiséggel” csökkentik az európai exportot. Ez pedig komoly gondokat okozhat a gázfelhasználásának harmadát orosz forrásból fedező Európai Uniónak és néhány vele szomszédos államnak. A newsru.com orosz internetes hírportál által idézett brüsszeli számítások szerint a legrosszabb esetben a cseh, a német, az olasz, az osztrák és a szlovák behozatal a tizedével csökkenhet tél végéig, a balkáni államokban, Észtországban és Finnországban pedig akár 60 százalékos is lehet a visszaesés.

Putyin aligha véletlenül éppen Szerbiában figyelmeztetett „a jelentős tranzitkockázatokra”. Belgrádból Milánóba, az Ázsia-Európa Találkozóra tartott, amelynek oldalvizén, pénteken intenzív tárgyalások várhatóak, egyik kulcstémájuk pedig éppen az az elszámolási vita lesz, amely júniusban az ukrajnai orosz gázszállítások leállításához vezetett. A néhány órás belgrádi vizit ráadásul amolyan erődemonstrációként is szolgált: jelezni kívánta, hogy az ukrán válság miatt a Nyugattal konfliktusban álló Oroszországnak komoly befolyása van a Balkán egy részére, Szerbiához – egyebek között a szláv testvériségen, a vallási és kulturális közösségen, no meg a gazdasági és politikai érdekeken alapuló – szoros kapcsolatok fűzik.

 

A viszony annyira különleges, hogy még a Belgrád második világháborús felszabadulásának hetvenedik évfordulójáról megemlékező ünnepségeket is átszervezték az orosz elnöki vizit miatt.  A szovjet Vörös Hadsereg katonái és a jugoszláv partizánok 1944. október 20-án űzték ki ugyan az utolsó náci német alakulatokat a városból, és a hírek szerint eredetileg akkorra is tervezték több mint a háromezer katona, páncélosok és repülőgépek részvételével megtartott rendezvényt, ám végül négy nappal előrehozták azt. Így ugyanis részt vehetett rajta Putyin is, aki a vizit alatt a legmagasabb szerb állami kitüntetést is átvehette.

Az orosz elnök kedvéért a díszszemlét is lőbbre hozták
Az orosz elnök kedvéért a díszszemlét is előbbre hozták
Marko Djurica / Reuters

Egyik vendéglátója, Alekszandar Vucsics miniszterelnök ugyanakkor – miként a Reuters beszámolt róla – ezúttal is hangoztatta, hogy az EU-tagjelölt Szerbia „az európai útra lépett” és nem szándékozik letérni róla. Szavai is azt jelzik, hogy a belgrádi kormány Moszkva és Brüsszel között igyekszik lavírozni, amit Szerbiában sem mindenki támogat. Egy szociológus, Dario Hajric például a Deutsche Welle német rádióadónak úgy vélekedett, hogy ez „nem diplomáciai bölcsességet, hanem naiv számítást” tükröz.

A gyakorlatilag teljes egészében az oroszországi gázszállításoktól függő Szerbia a brüsszeli buzdítás ellenére sem csatlakozott a Moszkva elleni EU-szankciókhoz, és egyike azoknak az államoknak, amelyek aktívan kiállnak a Déli Áramlat gázvezeték – egyes becslések szerint az országnak várhatóan kétmilliárd eurós befektetést hozó – megépítése mellett. Bár legnagyobb kereskedelmi partnere ma már nem Moszkva, hanem az EU, Szerbia az agrártermékek exportpiacaként és a gazdaság fellendítését segítő befektetőként is számít Oroszországra. Putyin például egymilliárd dolláros beruházások ígéretével érkezett, és arra biztatta a szerb vállalatokat, hogy használják ki azt a piaci lehetőséget, amelyet a nyugati élelmiszerekre meghirdetett orosz embargó kínál.

Erősítik a kulturális és a vallási kapcsolatokat is
Erősítik a kulturális és a vallási kapcsolatokat is
Marko Djurica / Reuters

De a politikai szempontok is meghatározóak a két ország együttműködésében. A jugoszláv válság idején Moszkva Belgrád legerősebb és legelszántabb támogatója volt. Határozottan fellépett Koszovó önállósodása ellen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójogával ma szinte az egyetlen olyan erő, amely megakadályozhatja, hogy a Szerbiából kiszakadt állam csatlakozzon a világszervezethez. És Oroszországból a kulturális, vallási szálakat is igyekeznek erősíteni: Nyikita Mihalkov, a Kremlhez közelálló, Oscar-díjas orosz rendező például két hete Belgrádban tartotta Napszúrás cím, új filmjének a premierjét, az orosz kormány pedig 30 millió euróval és ikonfestő mesterekkel segíti a Szent Száva pravoszláv székesegyház immár több mint száz éve tartó építésének befejezését.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.