László Attila, az egyesület – immáron volt – elnöke azonnal bejelentette, hogy másik szervezetet hoznak létre. Az egyik náci-nyilas portál híradása szerint a zászlóbontás szombat délután lesz Budapesten.
Az új név: Magyar Önvédelmi Mozgalom. (Hasonló néven már létezett egy szervezet, úgy hívták, hogy Magyar Önvédelem Mozgalom. Vezetője, Kovács Géza konfliktusba keveredett más, a Jobbikhoz köthető szélsőjobboldali szerveződésekkel. Évek óta nem hallani róla.) A zászlóbontó rendezvényen többek között Budaházy György és Ináncsi József, a Magyar Nemzeti Gárda vezetője is felszólal.
Nem kell sokat használnunk a lépésszámlálót, ha a „szebbjövősök" és a Jobbik közötti távolságot akarjuk lemérni. Az egyesület és a párt közös lakossági fórumokat, „toborzókat" tartott. Ózdon például a már említett László Attila és az időközben polgármesterré választott jobbikos Janiczak Dávid szerepelt együtt. Az egyesület feloszlatásakor a Jobbik tiltakozó közleményt adott ki.
Az egyesület korábban azt is bejelentette, hogy több tucat tagja indul az önkormányzati választáson polgármester- vagy képviselőjelöltként. Ez „elsősorban a kelet-magyarországi megyék településein a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben, vagy annak támogatásával történik".
Szerettük volna megkérdezni, hogy közülük végül hányan szereztek mandátumot, de nem sikerült elérnünk a feloszlatott egyesület képviselőjét. Így azt sem tudjuk, hogy a mozgalom milyen szervezeti formában képzeli el a folytatást, kéri-e a bírósági bejegyzését.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) következetesen kiáll még az általa megvetett, szélsőjobboldali nézeteket valló személyek jogai mellett is, ha úgy érzi, hogy azok csorbát szenvednek. A TASZ a közelmúltban a budapesti fajvédő konferencia tövénysértőnek tartott betiltása miatt tiltakozott.
Bár egyelőre nem világos, hogy a „szebbjövősök" mozgalomként vagy egyesületként akarnak-e tovább működni, Hegyi Szabolcs, a TASZ programvezetője lapunknak elmondta: az egyesületként való bírósági bejegyzésnek sincs törvényi akadálya. Elvégre Magyarországon egyesülési szabadság van, a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a szervezet alapszabálya nem ütközik-e jogszabályba. Az alapítók feltételezhetően ügyelni fognak arra, hogy eleget tegyenek a formai követelményeknek.
A törvény csak a már feloszlatott egyesületben való részvételt tiltja, de olyan tilalom nincs, amely kimondaná, hogy egy feloszlatott szervezet tagjai nem hozhatnak létre egy másik szervezetet – tette hozzá Hegyi Szabolcs. Az egyesület megalakulása után az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet, és az ügyészség az, amely az egyesület tevékenysége alapján kezdeményezheti a szervezet feloszlatását.
Nem egészen így látja Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója. Ahogyan az Új Magyar Gárdára vonatkozott a Magyar Gárdát feloszlató jogerős bírósági döntés, Muhi Erika szerint a hatóságoknak ebben az esetben is fel kellene lépniük – akár mozgalomról, akár bejegyzett egyesületről van szó.
