Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta a konfliktus eszkalálódásáért, és azt mondta, Leningrád náci ostromára emlékezteti az ukrán erők donyecki és luganszki körülzárása.
Órákkal a rendkívüli NATO-ülés előtt az orosz csapatok tovább nyomultak Kelet-Ukrajnában. Az ukrán média szerint a reggeli órákban 60 orosz harckocsi már az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városához ért, ahol újabb hídfőállást építenek ki. A szeparatisták az orosz elnök kérése ellenére rálőttek a bekerített katonákra.
Az éjszaka folyamán az ukrán csapatok egy része az előrenyomuló szakadárok gyűrűjébe került, mire Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította a szeparatistákat, hogy biztosítsanak egy humanitárius folyosót az ukrán katonáknak. Olekszandr Zaharcsenko, a májusban egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke az orosz televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, eleget tesznek a kérésnek, de ezt a szeparatisták megszegték, és ahelyett, hogy futni hagyták volna az ukrán katonákat, rájuk lőttek.
A BBC korábban azt írta, a Nyugat arra gyanakszik, hogy a mariupoli fronttal a szeparatisták megpróbálják elterelni az – utóbbi időben egyre nagyobb erőfölényre szert tevő – ukrán erőket Donyeckről és Luganszkról. Az új frontot még szerdán nyitották az orosz szeparatisták a déli kikötővárosban, Novoazovszkban.
Petro Porosenko pedig egy nappal később bejelentette, hogy orosz katonai egységek léptek be Ukrajnába. Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője elmondta, hogy két, tankokból és páncélosokból álló hadoszlop vonult be a rosztovi Veszelo-Vozsnyeszenka, illetve Makszimovo felől Ukrajnába, helyi idő szerint reggel pedig egy Grad típusú rakétát is kilőttek orosz területről. Liszenko tegnap úgy nyilatkozott, hogy Oroszország Ukrajna teljes körű inváziójára készül - írja a CNN.
Oroszország ugyan hónapok óta cáfolja, hogy támogatná vagy felfegyverezné a lázadókat, a NATO tegnap olyan műholdfelvételeket tett közzé, amelyen a szervezet szerint orosz csapatok - becslések szerint több mint ezer katona - láthatók Ukrajna területén.
|
A NATO által csütörtökön nyilvánosságra hozott műholdfelvételeken a szervezet szerint ukrán területen előrenyomuló orosz csapatok láthatók.
Reuters |
Nem sokkal később Porosenko összehívta az ukrán nemzetbiztonsági tanácsot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rendkívüli ülést tartott. Utóbbin Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet nem tagadta az orosz jelenlét tényét, ám azt mondta, hogy csupán „önkéntesekről van szó, ezt senki nem titkolja".
Csurkin továbbá azzal vádolta Ukrajnát, hogy „saját népével vív háborút", majd megkérdőjelezte a nyugati tanácsadók ukrajnai jelenlétét, arra utalva, hogy az ukrán erők tőlük szerzik fegyvereiket.
Hasonló hangvételben írtak a válságról a vezető orosz napilapok is, amelyek szerint Porosenkót belpolitikai megfontolások késztették arra, hogy az orosz csapatok Ukrajnába történő behatolásával vádolja meg Moszkvát.
A Kommerszant szerint az ukrán haderőt ért napokkal ezelőtti „kudarcok" vezettek az elnök éles kijelentéséhez, ha ugyanis nem „előre nem látott kényszerítő tényezővel" magyarázta volna a sikertelenségeket, akkor az ukrán társadalom az ország vezetésének felelősségét vetette volna fel. A lap szerint Porosenkóra politikai ellenfelei is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak.
Barack Obama amerikai elnök tegnap rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen Oroszországot hibáztatta a helyzet elfajulásáért. Hozzátette, mostanra egyértelművé vált, hogy nem csak egy helyi, ukrán lázadásról van szó.
„Oroszország képezte ki, fegyverezte fel és támogatja a szeparatistákat. Oroszország szándékosan, újra és újra megsérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását. A (NATO-által nyilvánosságra hozott) műholdfelvételek, amelyeken jól látható az orosz csapatok ukrajnai jelenléte, a világ számára is nyilvánvalóvá teszik ezt" – mondta az elnök, aki szerint ennek meg lesz az ára és a következménye.
Obama tegnap telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral, és a a Fehér Ház által kiadott közlemény tanúsága szerint egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak el kell gondolkodnia újabb Oroszországot sújtó szankciókon. Azonban hangsúlyozták, hogy továbbra is diplomáciai megoldást kívánnak találni a konfliktusra.
A Fehér Ház pénteken jelentette be, hogy szeptember 18-án Obama Washingtonban vendégül látja Porosenkót. Miniszterelnökként Jacenyuk ezzel párhuzamosan felszólította a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) az Ukrajnának megítélt 17 milliárd dolláros pénzügyi segély következő részletének a folyósítására. Jacenyuk egy kormányülésen beszélt erről. Szerinte az IMF-től eddig kapott pénz eltörpül a Kijev által a szeparatisták elleni harcra fordított milliárdok mellett.
Ukrajna májusban kapta meg a pénzügyi segély első részletét jelentő hárommilliárd dollárt, és már teljesítette a második részlet folyósításáért szabott feltételeket is. Az IMF igazgatótanácsa pénteken ül össze dönteni erről a második részletről, amely várhatóan 1,4 milliárd dollár lesz.
Az ENSZ számításai szerint április óta a kelet-ukrajnai harcoknak már 2593 halálos áldozatuk volt a július 17-én lelőtt MH17-es 293 halottja nélkül. Erről pénteken Ivan Simonovic, a világszervezet emberi jogi főtitkár-helyettese tett bejelentést.
