|
Putyin beszéde a Kremlben
RIA Novosti / Reuters |
Előzőleg Putyin a parlament két házának tagjai előtt elmondott, többször viharos tapssal és ovációval kísért beszédben egyebek között hangoztatta: nem sérti a nemzetközi jogot a vasárnapi krími referendum, amelyen a szavazók csaknem 97 százaléka amellett foglalt állást, hogy az Ukrajnában autonóm köztársasági státuszú régió Oroszország részévé váljék.
Az orosz államfő egyebek közt arra hivatkozott, hogy a Szovjetunió szétesésekor Ukrajna éppen úgy a népek önrendelkezési jogára alapozva kiáltotta ki függetlenségét, miként azt tette most a Krím, amelyet – mint Putyin hosszasan ecsetelte – áthat az orosz történelem.
Arról is beszélt, hogy 1954-ben Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár döntése alapján az akkori alkotmányos normákat is megsértve, kamarillapolitika következtében lett Ukrajnáé a félsziget, aminek jó ideig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, hiszen a szovjet államon belül maradt. Ám amikor Ukrajna független lett, és a Krím másik államhoz került, Oroszország megérezte, hogy „nem egyszerűen meglopták, hanem kirabolták".
Moszkvának azonban nem volt elegendő ereje a nemzeti érdekek megvédelmezéséhez, később pedig fontosabbak voltak a jószomszédi kapcsolatok Ukrajnával – mondta Putyin. Ám Ukrajnában szerinte most nincs legitim végrehajtó hatalom, amely ellenőrizné az országot, helyette gyakran a kormányt ellenőrzik a szélsőségesek, a hatalomátvétel fő végrehajtói „nacionalisták, neonácik, oroszgyűlölők és antiszemiták" voltak, és máig meghatározó a befolyásuk. A krímiek pedig segítséget kértek Moszkvától, és ezt megtagadni árulás lett volna – szögezte le az államfő, és megjegyezte: az orosz fegyveres erők nem vonultak be a félszigetre, hiszen már ott voltak. Igaz, csapataikat megerősítették – ismerte el –, de még mindig kevesebb orosz katona van a térségben, mint a nemzetközi szerződésben rögzített 25 ezer fős maximum.
Putyin élesen bírálta a nyugatot is. A kétpólusú világ megszűnése nem hozott nagyobb stabilitást, az Egyesült Államok erőből politizál, Oroszország háta mögött hoznak döntéseket – mondta, és példaként a NATO keleti bővítését is megemlítette. Ám szerinte az ukrán válság kezelésekor a nyugat durván, felelőtlenül hozzá nem értően járt el, „átlépett egy határt", márpedig „az orosz nemzeti érdekeket figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani". Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Moszkva továbbra is jó viszonyra törekszik Ukrajnával, nem akarja feldarabolni az országot.
|
Az orosz tévék egyenesben közvetítették az elnök beszédét
Thomas Peter / Reuters |
Putyin kedd délelőtt jóváhagyta a Krím csatlakozását célzó orosz–krími szerződéstervezetet, és ennek következményeként az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását. Ezt megelőzően kedd reggel Vlagyimir Putyin tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról az orosz törvényhozás mindkét házát.
Hétfőn független államot kiáltott ki a Krími parlament, és azonnal kérte is felvételét az Orosz föderációba. Alighogy kihirdették a vasárnapi népszavazás eredményét, a szimferopoli parlament máris határozatot fogadott el arról, hogy a Krím elhagyja Ukrajnát, független állammá válik, és kéri felvételét az orosz föderációba. Az EU és az USA szankciókat vezetett be, kérdés, ezek milyen eredménnyel járnak.
