A krímiek delegációja, élén Vlagyimir Konsztantyinov parlamenti elnökkel és Szergej Akszjonov kormányfővel már el is utazott Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd délután intéz üzenetet a félsziget ügyében a parlament két házának együttes üléséhez. Az orosz törvényhozás már jelezte, hogy nem fogja halogatni a térség felvételével kapcsolatos döntéseket. Putyin mindenesetre már aláírta a félsziget függetlenségét elismerő elnöki rendeletet.
Az állami duma például várhatóan már kedden napirendre tűzi azt a dokumentumot, amely előkészítheti a Krím és Oroszország „újraegyesítésének" jogi folyamatát. Ez az orosz alaptörvény értelmében több lépcsőben, az alkotmánybíróság által véleményezett államközi szerződés alapján zajlik, és a newsru.com moszkvai internetes hírportál szerint fél évig is elhúzódhat.
Sőt – ha az ügy nem lenne szigorúan politikai természetű – az első számú taláros testület akár kifogást is emelhetne a csatlakozás ellen – mondta Tamara Morscsakova volt alkotmánybíró az RBK Daily napilapnak. Mint felidézte, 1992-ben például alkotmányellenesnek találtak egy a krímihez hasonló, az oroszországi Tatárföldön rendezett referendumot, 2004-ben pedig Moszkva – az alkotmánybíróság állásfoglalása nyomán – nem fogadta el a négy évvel később a függetlenségét éppen orosz segítséggel kikiáltott Dél-Oszétia csatlakozási kérelmét, mondván, egy másik országhoz tartozó terület státuszának megváltoztatásáról az adott állammal – ebben az esetben Grúziával – kell megállapodni.
A szimferopoli honatyák mindenesetre már most úgy döntötték, hogy a Krímben az orosz rubel válik a hivatalos fizetőeszközzé, bár 2016. január elsejéig az ukrán hrivnyát is elfogadják, a hónap végén pedig átállnak a moszkvai időre.
|
| Népszavazás utáni reggel Szimferopolban Sergei Karpukhin / Reuters |
Oroszország és Ukrajna kapcsolatai ugyanakkor eddigi mélypontjukra jutottak. A moszkvai külügyminisztérium olyan javaslattal állt elő, amely – az egy közvetítő csoport létrehozását szorgalmazó nyugati indítványokra válaszul – nemzetközi „támogatócsoport" létrehozását kezdeményezi az ukrajnai helyzet rendezésére. Az indoklás szerint a válságnak belpolitikai okai vannak, így azt megoldani is belső átalakításokkal, egyebek közt az akkori államfő és az ellenzék február 21-ei megállapodásában rögzített feladatok teljesítésével és új, a régióknak nagyobb szabadságot biztosító, föderatív alkotmány elfogadásával lehetne.
Kijevben ultimátumszerűnek minősítették és elutasították a javaslatot, a moszkvai ukrán nagykövetet pedig konzultációra hazahívták. Azt is bejelentették, hogy mivel az ukrán kormányzat nem tartja lezártnak a Szovjetunió 1991 végi felbomlását követő elszámolást Oroszországgal, Kijev magának követeli a szövetségi állam vagyonából szerinte még neki járó részt, például az állami takarékbankban akkor őrzött 80 milliárd dollárnyi betétet. Az álkrími hatalom" tettei által okozott károkért is kompenzációra tartanak igényt – közölte Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter.
Miután a kijevi parlament jóváhagyta Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő rendeletét, amelynek értelmében a „nyílt orosz agresszió" miatt negyvenezer tartalékost mozgósítanak a fegyveres erőkbe, Vitalij Jarema első miniszterelnök-helyettes elmondta: az ukrán hadsereg krími egységei mindaddig a helyükön maradnak, amíg más döntés nem születik. „Nem akarunk háborút, de magunktól nem megyünk el onnan. Ez a mi területünk" – mondta a politikus, de hozzátette. tovább dolgoznak, tárgyalnak azért, hogy „ne szenvedjenek ott az emberek".
Nemzetközi büntetés
Az Európai Unió beváltotta a fenyegetéseit, és szankciókat fogadott el Oroszországgal szemben tiltakozásul a krími népszavazás miatt. Ennek jegyében 21 személy ellen beutazási tilalmat vezettek be, és befagyasztják a bakszámláikat. Az érintettek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
|
| Orosz zászlóval ünneplik a népszavazás eredményét a Krímben Zurab Kurcikidze / MTI/EPA |
A szankciók azokat az oroszokat és ukránokat sújtják majd, akik ezért a helyzetért felelősek – fogalmazott Jeran Asselborn luxemburgi külügyminiszter. A hírek szerint 13 orosz és 8 ukrán állampolgár szerepel a listán, a szankciók hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az is kiderült, hogy nem a legfőbb politikai vezetőket érintik, hanem a "második kört".
Barack Obama amerikai elnök is aláírta a saját szankciós listáját – jelentette a Reuters hírügynökség. Ezen 11 orosz, illetve ukrán állampolgár neve olvasható, akiket felelősnek tartanak a Krím annektálásáért. Beutazási tilalommal sújtják többek között Viktor Janukovics volt ukrán államfőt, Dmitirj Rogozin orosz miniszterelnök-helyettest, valamint Vlagyimir Putyin két közeli munkatársát, Vladiszlav Surkovot és Szergej Glazijevet. A listán rajta van Szergej Akszjonov krími orosz vezető. A válság főszereplője, Vlagyimir Putyin nem szerepel a listán, az amerikaiak érvelése szerint azért nem, mert nagyon szokatlan lenne, ha egy államfőt "tiltólistára" helyeznének.
Hatástalan szankciók?
Nem valószínű azonban, hogy a szankciók meghátrálásra késztetnék Moszkvát. A „listázás" amúgy nem előzmény nélküli, volt már rá példa, hogy az Egyesült Államok tiltólistára helyezett orosz politikusokat a Magnyitszkij-ügyben, erre az oroszok akkor egy ellenlistával válaszoltak – emlékeztet Póti László, a Magyar Külügyi Intézet Oroszország-kutatója az orosz börtönben tisztázatlan körülmények között meghalt Szergej Magnyitszkij esetére.
Ám a listázás legfeljebb egy politikai jelzés, ami az orosz közvéleményt nem nagyon aggasztja. Ami az uniós külügyminiszterek által felvetett gazdasági szankciókat illeti, Póti László szerint nehéz olyan büntetőintézkedést találni, amely csak az oroszokat sújtaná. Az EU Oroszország első számú kereskedelmi partnere, míg az unió számára Oroszország a harmadik helyen áll, derül ki az Eurostat adataiból. A kétoldalú áruforgalom 2012-ben meghaladta a 300 milliárd eurót, ebből az orosz export – az energiahordozóknak köszönhetően – valamivel több (212 milliárd), mint az uniós kivitel (123 milliárd euró). Az oroszországi külföldi befektetések 75 százaléka az EU-ból származik. A kölcsönös függőséget jól mutatja, hogy az orosz import 75 százaléka energiahordozó.
Póti László szerint a valódi negatív következményt nem a tiltólista vagy a gazdasági szankciók jelentik majd, hanem az, hogy a krími események hatására megroggyan a bizalom Oroszország iránt. A nyugati gazdasági szereplők többször is meg fogják gondolni, hogy ezek után milyen mélységben engedjék be az orosz tőkét a saját piacaikra, ismét felerősödik majd az Oroszországtól való függőség miatti aggodalom, így a Déli áramlat támogatása vagy az Északi áramlat továbbépítése sem lesz magától értetődő. Az unió és Moszkva közötti vitás ügyekben – például az energiadiverzifikációt célul kitűző harmadik energiacsomag ügyében – Brüsszel jóval keményebb álláspontra helyezkedik majd, mint amit Moszkva remélt.
Nemcsak nyugati–orosz relációban lesz következménye a krími válságnak, hanem kelet felé is. Kifejezetten fájdalmas lehet ez Putyin számára a FÁK térségében, akár az orosz elnök egyik hosszú távú álma, az Eurázsiai Unió is kútba eshet. Az eddig Moszkvával jó viszonyt ápoló Kazahsztán vagy épp Belarusz vezetőiben is csökken a bizalom Moszkva iránt. Kazahsztánban a lakosság 40 százaléka orosz, ami most elgondolkodtathatja a helyi politikai vezetőket. Belarusz pedig máris jelezte, hogy katonai akciót az ő területéről nem lehet indítani Ukrajna ellen. – A következmények nem feltétlenül azonnaliak, és nem egy gazdasági csomagban jelentkeznek. Hosszú távon viszont jóval fájdalmasabbak lehetnek Putyin számára, mint az uniós tiltólisták. Ráadásul a negatív hatás nem a nyugati relációban jelentkezik, hanem a közelkülföldön, az eddigi hagyományos, bizalomra épülő kapcsolatrendszerben – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Póti László.
