Az igazi kérdés valójában mindvégig az volt, hogy mekkora többséget kap a szavazólapon szereplő két kérdés közül az, amelyik azt támogatja, hogy a Krím kerüljön vissza Oroszországhoz. Szakértők szerint a másik változat sem jelentett volna nagy különbséget, hiszen annak értelmében a két és fél milliós, orosz többségű félsziget az 1992-es alkotmánya alapján maradna Ukrajna része, vagyis olyan nagy szabadságot kapna, hogy az végül úgy is Moszkvához közeledne.
Szergej Akszjonov krími miniszterelnök még az exit poll nyilvánosságra hozatala előtt jelezte, szeretné, ha a Krím minél előbb beolvadna Oroszországba. Elmondása szerint Szimferopolban hétfőn összeül a parlament, amely határozatban fogja kérni Oroszországot a föderációba történő felvételére. A krími miniszterelnök 2-3 nap múlva már bevezetné az orosz rubelt, ami után még fél évig lehetne mellette hrivnyával is fizetni.
Az orosz többségű autonóm köztársaság fővárosában, Szimferopolban a Lenin téren több tízezer ember gyűlt össze ünnepelni. Fesztiválhangulat van. Miközben a téren orosz zenekarok koncertjére lehet szórakozni, a város visszhangzik a dudáló autóktól. A szimferopoli tömegben egyébként feltűntek a Vlagyimir Zsirinovszkij-féle orosz szélsőjobboldali Liberális Demokrata Párt aktivistái is – a pártzászlókból erre lehet következtetni –, és éjjel, a zenekarok után a Lenin téri színpadra kiállt Akszjonov is. Hazamegyünk – mondta hatalmas ovációra arról, hogy a Krímet 1954-ben Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkár kvázi ajándékba adta az Ukrán SZSZK-nak. A Guardian riportere, Shaun Walker szerint tizenegy körül a szimferopli ünneplők között már egyenlő számban voltak a családok és a részeg, agresszív alakok. Rengeteg ember áramlik az utcákon a fekete-tengeri orosz flotta bázisának otthont adó Szevasztopolban is. Mindenhol tűzijátékot is rendeztek.
Akszjonov egyébként nem ünnepelhet túlságosan sokáig. A holnap reggeli parlamenti ülés után egy szimferopoli küldöttség élén azonnal elutazik Moszkvába.
A népszavazás eredményét Oroszországon kívül várhatóan csak néhány közeli szövetséges ismeri majd el, Ukrajna és a Nyugat ugyanis törvénytelennek tartja. Az elmúlt napokban az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette azt az ukrán alkotmánybíróság, és hasonló állásfoglalást hozott az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is.
Vasárnap az exit pollra reagálva a Fehér Ház közleményben destabilizálónak és veszélyesnek nevezte, amit Oroszország csinál. „Ez a népszavazás homlokegyenest ellentétben áll Ukrajna alkotmányával. A nemzetközi közösség nem fogja elismerni egy olyan szavazás eredményét, amelyet a nemzetközi jogot sértő orosz invázió árnyékában, fenyegetés és megfélemlítés közepette rendeztek meg” – hangoztatja Barack Obama amerikai elnök hivatala.
Eközben az orosz sajtó kormányzati égisz alatt működő része hidegháborút idéző győzelmi tirádára fakadt a vasárnap esti krími exit poll után. Dmitrij Kiszeljov televíziós újságíró – akit az orosz elnök, Vlagyimir Putyin tavaly decemberben nevezett ki az új állami hírügynökség, a Rosszija Szegodnija elnökének – élőben találta azt mondani, hogy a világon Oroszország az egyedüli ország, amely valóban „radioaktív hamuvá” tudná változtatni az Egyesült Államokat.
A magyar Külügyminisztérium közleményben minősítette illegitimnek és jogellenesnek a referendumot. A tárca egyebek közt arra figyelmeztetett, hogy az nem lehet alap a Krím státuszának megváltoztatásához, és súlyosan veszélyezteti az ukrajnai válság békés, politikai rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Az Európai Unió a hét végén ismételten értésre adta, hogy nem ismeri el a népszavazást, és jelezte, hogy nem küldött megfigyelőket a Krímbe. Így nem a közösséget képviselik az ott tartózkodó és az eseményt kommentáló uniós állampolgárok, akik között a hírek szerint ott volt a Jobbik európai parlamenti képviselője, Kovács Béla is.
|
Vasárnap tüntettek Doneckben, Harkivban és Odesszában is. Az új kijevi vezetés halálos erőszak szításával vádolja Oroszországot
Yevgeny Volokin / Reuters |
Ellenzik a népszavazást és Ukrajna egységének megőrzése mellett állnak ki a Krím lakóinak bő egytizedét adó krími tatárok is. Ezt helyi parlamentjük, a medzslisz határozatban erősítette meg szombaton, akkor, amikor Moszkvában tüntetést tartott a krími orosz beavatkozás ellen tiltakozók mintegy 30-50 ezres tömege, és tíz-tizenötezren a Putyin Ukrajna-politikáját támogatók közül is demonstráltak.
Az utolsó pillanatig, sőt még az után is folytatódnak a kompromisszumot kereső diplomáciai erőfeszítések. Szombaton az orosz vétón bukott el az ENSZ Biztonsági Tanácsában a krími referendumot elítélő határozat, előzőleg, pénteken pedig Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter Londonban tárgyalt az ukrajnai helyzetről. Lavrov egyebek közt azt hangoztatta, hogy Oroszországnak a Krím többet jelent, mint Nagy-Britanniának a Falkland-szigetek, amelyekért 1982-ben a Thatcher-kormány háborúba bocsátkozott Argentínával. Ugyanakkor azt is közölte, hogy a Kreml nem készül Ukrajna délkeleti régióinak lerohanására, és a Krím ügyében is csak a referendum után hozza meg a végső döntést. A két miniszter szombaton és vasárnap telefonon folytatta a Londonban megkezdett eszmecserét, és a Reuters jelentése szerint abban egyeztek meg, hogy ukrajnai alkotmányos reformokkal próbálnak meg megoldást keresni a válságra. Angela Merkel és Putyin vasárnap szintén telefonon beszélt egymással. A német kancellár azt javasolta az orosz elnöknek, hogy növeljék az EBESZ megfigyelőinek létszámát Ukrajnában, amire tárgyalópartnere is hajlandónak mutatkozott.
Könnyen lehet azonban, hogy ezekkel a kísérletekkel már csak a még menthetőt akarják menteni. Putyin ugyanis súlyos tekintélyvesztés nélkül nem teheti meg, hogy a Moszkva szerint a helyi önvédelmi erőkből álló, Kijev és a nyugat szerint viszont az orosz hadsereghez tartozó fegyveres alakulatok hadműveleteivel is előkészített referendum után nemet mondjon a krími csatlakozási kérelemnek. Vagyis a félsziget sorsa szinte biztosan eldőlt. Kijevben ugyanakkor attól tartanak, hogy Oroszország újabb célpontja Ukrajna nehézipari központja, a többségében ugyancsak orosz ajkúak lakta keleti régió lehet. Itt több városban is utcai megmozdulások voltak vasárnap.
Putyin egyébként a krími népszavazás után Obamával beszélt először a nyugati politikusok közül. Megismételte, hogy a referendum a nemzetközi jogi normáknak megfelelően zajlott, és felhívta a figyelmet, hogy a Viktor Janukovics exállamfő leváltása után hatalomra került új kijevi vezetés nem tudja vagy nem akarja megfékezni azokat a szélsőjobboldali erőket, amelyek az Ukrrajnában élő oroszokat fenyegetik. Obama azt mondta, az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni a népszavazás eredményét, de a Kreml szerint amerikai kezdeményezésre létrejött beszélgetés során a két elnök egyetértett, hogy a nézetkülönbség ellenére együtt kell működniük a megoldás érdekében. Obama gratulált orosz kollégájának a ma Szocsiban véget ért téli paralimpia megrendezéséhez, amelyen végül a krími válság ellenére részt vettek az ukrán sportolók. Putyin fogadta is a küldöttségüket. Hogy ezen a szombati találkozón miről volt szó, arról érdemi részleteket senki nem árult el.
Doneckben, ahol csütörtökön megöltek egy kormánypárti aktivistát, a Kijev szerint a „Kreml ügynökei” által feltüzelt, Moszkva-barát demonstrálók elfoglalták a megyei ügyészséget, és több ezren tüntettek Oroszország mellett Odesszában is. Közintézményeket szálltak meg, és a hírek szerint ukrán könyveket égettek el a tiltakozók Harkivban, ahol pénteken meghalt két oroszbarát tüntető, amikor rájuk lőttek a szélsőségesen nacionalista Jobboldali Szektor tagjai. Ez az eset újabb érvet szolgáltathat az új ukrán hatalmat „fasisztának” tartó Kremlnek, amely bő két hete azzal az indokkal kért és kapott felhatalmazást az orosz parlament felsőházától egy ukrajnai fegyveres beavatkozásra, hogy a szélsőséges erők fenyegetik az ottani oroszságot.
Bár Ihor Tenyuh ukrán ügyvivő védelmi miniszter bejelentette: orosz kollégájával, Szergej Sojguval e hét péntekéig tartó krími tűzszünetben állapodtak meg, az ukrán határőrszolgálat beszámolója szerint vasárnap orosz csapatmozgások voltak a félsziget határában, Herszon megyében egy gázipari létesítménynél. Tenyuh szerint most csaknem 22 ezer orosz katona állomásozik a Krímben, és több mint hatvanezer Ukrajna határainál.
