Az ukrán határ térségében kialakult feszültség enyhítésére szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a CNN amerikai hírtelevíziónak hétfőn adott interjúban.
|
| Kijev környéki bázisukon gyakorlatoznak az ukrán védelmi erők - Gleb Garanich / Reuters |
Rasmussen kijelentette: a NATO egyelőre semmi jelét nem tapasztalja a feszültség enyhülésének, sőt az orosz katonai jelenlét növelését érzékeli. A katonai beavatkozás nem megoldás a válságra - tette hozzá. "Nagy a tét. Oroszország arra tesz kísérletet, hogy átírja az európai térképet, és új választóvonalakat alakítson ki" - mondta Rasmussen, aki szerint fennáll a veszély, hogy az orosz katonai lépések kiterjednek a Krím térségén túlra is. Az orosz műveletek az egész euroatlanti térség biztonságára fenyegetést jelentenek - vélte.
A NATO már hétfőn jelezte, hogy nem ismeri el az Oroszországhoz való csatlakozásról előző nap tartott krími népszavazás kimenetelét, egyebek között azért, mert a szavazásra katonai intervenció közepette került sor. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Moszkvát a krími népszavazás támogatása miatt.
Rasmussen elmondta, hogy április eleji találkozójukon a NATO-tagországok külügyminiszterei a szövetség és Oroszország teljes kapcsolatrendszerét áttekintik. A főtitkár megerősítette, hogy a szövetség szoros figyelemmel követi a helyzetet. A NATO már fokozta a légi járőrözést a balti államokban, és intenzívebbé tette hadgyakorlatait is az ukrajnai események miatt - emelte ki.
Basescu "beszólt" Putyinnak
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn az Adevarul hírportálnak adott interjújában.
Az ukrajnai válságot kommentáló román vezető szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan "befagyott konfliktus" kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia, és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.
Basescu aggodalmát fejezte ki, hogy a "második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. A román elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz-ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.
A román elnök kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt a néhány hónapja hangoztatott elképzelését, miszerint az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés legyen.
Basescu ugyanakkor Moszkva iránti szolgalelkűséggel vádolta a moldovai vezetést, amely parafálta a társulási egyezményt az Európai Unióval, de szerinte nem meri egyértelműen elkötelezni magát a Nyugat mellett, nehogy magára haragítsa Oroszországot.
Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak.
Ukrajna a pénzét követeli Moszkvától
Ukrajna be fogja nyújtani igényét az Oroszországi Föderációhoz a volt Szovjet Állami Takarékbank Ukrajnát illető betéteire vonatkozóan, 80 milliárd dollár összegre - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter.
A miniszter szerint azokról a valutabetétekről van szó, amelyeket az Oroszországi Föderáció a Szovjetunió örökségeként kapott meg. Ezt az összeget, amely 1992. január 1-jei állapot szerint, valorizálás nélkül mintegy 80 milliárd dollárt tett ki, az Oroszországi Föderáció nem egyenlítette ki az Ukrán Állami Takarékbank javára.
|
| Negyvenezer tartalékost mozgósítanak Ukrajnában - Alexei Nikolsky / Reuters/archív |
Ezenkívül Ukrajna benyújtja igényét az őt illető külföldi ingatlanvagyonra is, ezen belül diplomáciai képviseletekre, repülőgépekre, hajókra és egyéb vagyontárgyakra, amelyek a volt Szovjetunió tulajdonát képezték.
Az orosz külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint Oroszországban csodálkozással fogadták Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök és Andrij Descsicja külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint a Szovjetunió küladósságainak és aktívumainak kérdését nem rendezték.
Az orosz külügyminisztérium honlapján azt közölte, hogy amennyiben Ukrajna követeléseket támaszt Oroszországgal szemben, és felülvizsgálná a vele 1994. december 9-én kötött, a volt Szovjetunió külső tartozásának és aktívumainak rendezéséről szóló, úgynevezett "nulla" megállapodást, Oroszország követelni fogja, hogy Ukrajna térítse meg a szovjet küladósság Kijevre eső, 20 milliárd dolláros részét. Az orosz külügyminisztérium álláspontja szerint az 1994-es megállapodásban az Oroszországi Föderáció magára vállalta az Ukrajnára jutó szovjet küladósság kiegyenlítésének kötelezettségét. Akkor ez az összeg 6,8 milliárd dollárt tett ki, ami ma megfelel mintegy 20 milliárd dollárnak - szögezte le az orosz külügyminisztérium.
Martonyi vízumtilalmat emleget
Szükség esetén bővíthető azok köre, akiket az Európai Unió az ukrajnai válságban játszott szerepük miatt vízumtilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújt - mondta Martonyi János hétfőn Brüsszelben, miután az EU-országok külügyminiszterei 13 orosz, valamint 8 oroszpárti ukrán személlyel szemben döntöttek ilyen szankciós intézkedésről.
Újságíróknak nyilatkozva a magyar diplomácia irányítója utalt arra, hogy csütörtök-pénteken EU-csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben. Ott - amennyiben a helyzet alakulása azt indokolja - egyfelől bővíthető a szankcióval sújtottak névsora, másfelől meghozható olyan döntés, hogy elhalasztják a következő EU-orosz csúcstalálkozót. Súlyos következményekkel járó gazdasági szankciókról azonban Martonyi szerint addig nem lenne helyes dönteni, amíg az unióban és az egyes tagországokban nem végezték el az azokra várható orosz ellenlépésekkel kapcsolatos hatástanulmányokat.
A most a külügyminiszterek által meghozott döntések a március 6-i EU-csúcson elhatározott, feltételekhez kötött és fokozatokra osztott, háromlépcsős uniós válaszlépés-sorozat második lépcsőjének felelnek meg. Az első lépcső az volt, amikor az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői felfüggesztették a vízumügyi, valamint az új átfogó megállapodást célzó tárgyalásokat Oroszországgal, valamint egyetértésüket fejezték ki azzal, hogy fel kell függeszteni a G8 országcsoport következő, júniusban Szocsiba tervezett csúcstalálkozójának előkészületeit.
