– Azt gondoltam, a fenébe is: ...egy náci sem vonulhat fel itt” – nyilatkozta Asplung, aki egy rasszizmus elleni szervezet aktivistája, példaképe a néhai Nelson Mandela. Elmondása szerint van mitől tartania, hiszen előfordult, hogy éjszaka felhívták, és beleüvöltöttek a telefonba. Barátai közül többeket megtámadtak vallásuk vagy bőrszínük miatt. Abban a Svédországban, amely még mostanság is a tolerancia, a nyitottság és a jóléti állam szinonimája.
Az elmúlt hónapokban azonban a skandináv országban is gyújtogattak a menekülteknek otthont adó befogadóközpontokban. Az ENSZ tavaly ősszel lesújtó jelentést publikált: 2008 és 2014 között több mint 40 százalékkal nőtt a feketék elleni gyűlölet-bűncselekmények száma. A szélsőjobb megerősödését először a 2010-es választások tették nyilvánvalóvá: a szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD) bejutott a parlamentbe. A 2014-es választáson már 12,9 százalékot szerezve a harmadik politikai erővé léptek elő a közel tízmillió lakosú alkotmányos monarchiában.
Az SD 1988-as alapítása óta nagy utat járt be. Eleinte nem titkolták neonáci kötődéseiket. Az égő fáklya logót virágra cserélő, élesen bevándorlásellenes párt időközben sokat finomított imázsán. Jimmie Akesson pártvezető igyekezett elhallgattatni a radikális hangokat. Pártját a családok és a jóléti állam védelmezőjeként állította be, miközben a kormány százezrek előtt tárta ki a kaput. Svédország az elmúlt években több menekültet fogadott, mint bármely más európai állam: az OECD szerint a populáció 14 százaléka külföldön született. Nicholas Aylott, a stockholmi Södertörn Egyetem oktatója szerint az SD felemelkedése főként ezzel magyarázható.
– Paradox helyzet alakult ki: az ország nyitott menekültügyi politikát folytat, de a munkaerőpiacon nagyon zárt mentalitást képvisel. Ha az ember nem beszél svédül és nincs diplomája, nehéz munkát találni – magyarázza Aylott a Népszabadságnak. Bár országos szinten nem kirívó a munkanélküliség, a külföldön született polgárok között eléri a 20 százalékot. – A 15 éve itt élő külföldiek csupán harmada rendelkezik teljes munkaidős állással. Egyfajta társadalmi kirekesztés zajlik – hangoztatta Aylott, hangsúlyozva, hogy a nagyvárosok egyes kerületeit bűnbandák uralják.
A feszült légkört súlyosbította a migrációs válság. Az SD számos menekültellenes kampányt folytatott, amivel 20-25 százalékos támogatást sikerült szereznie, ám ez mostanra 15-18 százalékra csökkent. – Mióta Svédország szigorított az intézkedéseken (határellenőrzést vezetett be), és a sajtóban is más ügyek kerülnek címlapra, nyugodtabb lett a hangulat – magyarázza Aylott. A szakértő szerint azonban a kormányzó szociáldemokratáknak hosszú távon „realisztikusabb” menekültpolitikát kell kidolgozniuk: ha nem változtatnak, az SD a következő választásokon, várhatóan 2018-ban tarolni fog.
