galéria megtekintése

Két autó húzta vissza az ipart

Két autó modellfrissítése és az elmaradó EU-pénzek miatt eshetett jókorát az ipari termelés márciusban. S bár minden szektor fékezett, az autóipar kiszolgáltatottságot hozó túlsúlya a magyar gazdaságszerkezetben egyértelmű.

Márciusban 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól az ipari termelés. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalék a csökkenés – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami azért is figyelemre méltó, mert az ipar teljesítménye immár ötödik hónapja csökken.

Majdnem minden szektorban visszaesést mutatnak a statisztikák: a termelés több mint negyedét adó járműgyártásban csakúgy, mint a vegyipari és gépipari ágazatokban – mondta Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese.

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, a jelenség az ­autóiparban átmeneti, két Magyarországon gyártott meghatározó modell ugyanis az év első hónapjaiban ráncfelvarráson esett át, ez a termelés csökkenésével járt, de amint az új modellek elérhetőek lesznek, a termelés hirtelen és nagymértékben gyorsulhat. – A gyenge számokat a konjunktúramutatók sem tükrözik. A kilátások, az ipari bizalom és a rendelésállományok továbbra is pozitív folyamatokat sejtetnek. A következő hónapokban jelentősebb élénkülésre számítok. A termelést az élénkülő belső kereslet mellett az európai autóeladások felfutása is húzhatja majd – tette hozzá a szakember, aki a tavalyi 7,5 százalékos növekedés után idén ötszázalékos bővüléssel számol.

– Meglepő a márciusi visszaesés mértéke – véli Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője. Rámutatott: a munkanaphatással tisztított mutató szerinti éves csökkenés is 2,4 százalék, pedig az ipar tavaly több hónapban is két számjegyű bővülést ért el. A magas bázis mindenképpen szerepet játszott a csökkenésben.

– Tavalyhoz képest a feldolgozóipar, azon belül is a járműgyártás torpant meg, de rosszabbul teljesített a vegyianyag-gyártás, a textil- és ruházati szektor is – mondta Németh Dávid. A külkereskedelmi adatok pedig arra utalnak, hogy márciusban lassult az export: vélhetően romlott külpiacaink felvevőképessége, ami szintén szerepet játszhatott az ipar gyengélkedésében. A gyatra évkezdés miatt idén összességében 3-4 százalékos bővülésre lehet kilátás ebben az ágazatban, ami lényegében a fele a tavalyi tempónak. Negatívan hat a gazdasági folyamatokra az európai uniós források elapadása is: a vállalkozások az előző hétéves ciklus pénzeit­ döntő részben már megkapták, a 2014–2020-as időszak kiírásai közül pedig még alig jelent meg néhány, így a saját erővel nem vagy nem megfelelő mennyiségben rendelkező, de fejleszteni vágyó cégek lehetőségei korlátozottak – s ennek hatása kiütközik a makrogazdasági adatokban is.

Külföldről is látható bizonytalanságok

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi prognózisok a magyar gazdaságról csökkenő növekedési ütemről adtak számot. Romlottak a várakozások is. Mindazonáltal a GKI GDP-előrejelzése egyelőre változatlan: a 2014-es 3,7 százalék és a tavalyi 2,9 százalék után 2016-ban csak 2,3 százlék körüli bővülést valószínűsítenek, elsősorban a beruházások csökkenése miatt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.