„Matolcsy nem akar szembenézni a valósággal”

Ellenzéki pártok és egyes médiaszereplők politikai blöffjének tartja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank alapítványai elleni támadásokat. A Magyar Nemzetnek kijelentette: bizonyos benne, hogy minden kifogásolt ügylet a „törvények teljes betartása mellett zajlott és zajlik”. Az alábbiakban a lapnak adott interjúja néhány sarkosabb kijelentését értékeli politikus, közgazdász és jogvédő.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Matolcsy György: „Azok a hírek, amelyek eddig a Magyar Nemzeti Bankot és alapítványait, illetve a jegybankelnököt rossz színben tüntették fel, azok az ellenzéki pártok és bizonyos médiaszereplők politikai blöffjei.”

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese, aki az iratok egy részét kiperelte az alapítványoktól: Ez egy egészen elképesztő állítás. A nyilvánosságra került dokumentumok ugyanis egyértelműen bizonyítják Matolcsy felelősségét a befektetésekre vonatkozó döntések eseté­ben. Ha valami blöff, akkor az az, hogy ő kuratóriumi elnökként csak végrehajtotta a Pallasz Athéné Domus Animae Alapítvány működéséért felelős testület határoza­tait. És mitől blöff, hogy az unokatestvére bankjában helyezett el jelentős összegeket?

Matolcsy György: „Amikor arról nyilatkoztam, hogy a családomnak nincs offshore-érdekeltsége, akkor a szűk családomra, vagyis a feleségemre, a két fiamra és magamra gondoltam. Nekem Magyarországon körülbelül száz unokatestvérem van, világszerte pedig három-négyszáz rokonom.”

Tóth Bertalan: Igen népes családja lehet Matolcsynak, ha száz unokatestvére van! Ez legfeljebb úgy jön ki, ha édesanyjának és édesapjának is hét testvére van, s mindkét ágon családonként hét-hét gyermek születik. Ez nagyjából valóban száz unokatestvér. Kész szerencse, hogy a népmesei hetes jelenti a megoldást, mert a jegybankelnök állítólag retteg a nyolcastól. Komolyra fordítva a szót: a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint közpénz off­shore céghez nem juthat, ezt a feltételt tehát az alapítványi támogatások odaítélése során vizsgálni kellett volna. Ha nem tették, törvényellenesen működtek.

Matolcsy György: „Egy jól működő, törvényes jegybank elnökének, amely új, sikeres monetáris politikát valósít meg, s ennek keretei között a forintosítás nyomán mintegy ezermilliárd forintot ad át a magyar társadalomnak, miért is kellene lemondania? Mert politikai blöff folyik?”

Petschnig Mária Zita közgazdász: Fogalmam sincs, hogy milyen ezermilliárdra utalhatott az MNB elnöke. Ha ennyit ad át a társadalomnak a jegybank, az feltűnt volna. Talán arról lehet szó, hogy Matolcsy most is nagyvonalúan bánik a számokkal, amit a szakma korábban már megszokhatott tőle. Amikor az elnököt kinevezték, akkor lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely szerint az MNB eredményének felhasználásáról az igazgatótanács dönt. Most úgy fest, mintha Matolcsy előre tudta volna, mire készül, ezért komoly felelősség terheli a nemzetgazdasági minisztert és a kormányfőt is, hogy a döntés jogát a kabinet kiengedte a kezéből.

Matolcsy György: „A devizahitelezés volt a valódi botrány! Az állam, a bankrendszer és sajnos az emberek is rossz döntéseket hoztak. A forintosítással a kormány és a jegybank ezermilliárd forintot adott vissza azoknak a családoknak, amelyek ebben a torz és sötét kalandban részt vettek.”

Petschnig Mária Zita: Most már megvan az ezermilliárd eredete! Nyilván arról lehet szó, hogy a devizahitelek forintosítása során nagyjából nyolc-kilencszázmilliárd forint került vissza az adósokhoz. Azt a pénzt azonban alapvetően a bankoktól vették el, hiszen csupán a végtörlesztésen háromszázmilliárdot vesztettek. Az durva csúsztatás, hogy az MNB bármennyit adott volna, mert az egészen csak nyert, hiszen a korábban alacsony árfolyamon beszerzett devizatartalék egy részét értékesítette jóval magasabb áron a kereskedelmi bankoknak. Ha a jegybank valóban adni akart volna, akkor a forintosítást a beszerzési árfolyamhoz kötve hajtják végre, és akkor valóban a devizahitelesek zsebé­ben marad az MNB árfolyamnyeresége.

Matolcsy György: „Az Alkotmánybíróság döntése után a jövőben minden alapítvány köteles lesz közbeszerzést kiírni a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó esetekben.”