Több mint tíz évig játszotta ki sikeresen az amerikaiakat, hogy egy negyvenperces akció során veszítse életét. Kitől rettegett négy éve a szabad világ, és a halála valóban akkora mérföldkő-e a terrorizmus elleni harcban?
A „Gucci-terrorista” egy luxusvillában bujkált
Négy éve, 2011 májusában likvidálták az akkor legkeresettebb terroristavezért, Oszama bin Ladent. A mindössze negyvenperces katonai akcióra Barack Obama adott parancsot április 29-én, miután ötször hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot. Bin Laden feltételezett búvóhelyéről több elmélet is született. A pakisztáni hegyek vagy barlangok helyett a karrierje kezdetén „Gucci-terrorista”-ként emlegetett férfi gyökereihez híven egy luxusvillában, családja körében bujkált.
Az egymillió dollár értékű ingatlan a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól ötven kilométerre egy erdős részen állt. A 4-6 méteres falakkal körülvett épület tetején szögesdrót futott végig, sem telefon, sem internetkapcsolat nem volt, és egyetlen bejáratát gondosan őrizték. A háromemeletes villának alig volt ablaka, és hét-nyolcszor akkora volt, mint a környékbeli lakóházak. A helybeliek azt gondolták, egy gazdag fuvarozó lakik az „erődben”.
A terroristavezér mozgalmát egy darabig műholdas telefonokkal vezényelték, de a lehallgatások és a tálibok által történő időnkénti elkobzások hatására egy sajátos futárlánccal tartották egymással a kapcsolatot. A CIA-t épp egy ilyen futár vezette nyomra 2009-ben.
Éjjel fél kettőkor három amerikai Apache típusú harci helikopter szállt le Bin Laden erődjénél. A CNN-nek nyilatkozó illetékesek szerint az épület első emeletén két férfival keveredtek tűzharcba. A második és a harmadik emeleten lakott Bin Laden és családja, őt a támadás utolsó tíz percében ölték meg. Rajta kívül három másik férfi is életét vesztette, köztük az amerikaiakat nyomra vezető futár és a terroristavezér egyik fia. Egy nő is meghalt, akit élő pajzsként próbáltak használni Oszama emberei. Bin Ladennel fejlövés végzett.
Bin Laden háza a támadás után Jonathan Ernst / Reuters
hirdetés
Holttestét a kommandósok magukkal vitték. Az amerikaiak közölték, hogy tiszteletben tartották az iszlám vallást, és Bin Ladent a tengerben temették el – így is megakadályozva, hogy sírja esetleg zarándokhellyé váljon. Amerikai kormányzati források közölték: a DNS-vizsgálat megerősítette, hogy Oszama bin Laden halt meg. Személyazonosságát megerősítő fényképfelvételek is készültek a holttestről (ezeken állítólag bal szeme fölött lőtt seb látható).
Az Egyesül Államokban kitörő örömmel fogadták a hírt. „Rohadjon meg a pokolban!”, „Elkaptuk! Bosszút álltunk a kurafin!” szalagcímekkel jelentek meg a lapok. Emellett a megtorlástól félve a washingtoni külügyminisztérium általános utazási figyelmeztetést adott ki, éberségre intve az USA állampolgárait. Az amúgy is feszült amerikai–pakisztáni kapcsolatokat tovább élezte, hogy beigazolódott, Pakisztánban rejtőzött el a terroristavezér. Hillary Clinton külügyminiszter kijelentette: – Folytatódik az al-Kaida elleni harc, soha nem adjuk fel.
Így örültek az amerikaiak a terroristavezér halálhírének STRINGER / Reuters
A szaúdi milliárdos „karrierje”
Oszama bin Laden neve először 1998-ban bukkant fel, a nairobi és Dar es Salaam-i merényletek kapcsán. A hatóságok a két esetben a módszerek és a használt fegyverek alapján próbálták leszűkíteni az elkövetők körét. Választék volt bőven, az FBI listáján ekkor háromezer különféle terrorista csoport 200 ezer tagja szerepelt. Ennek ellenére „amerikai nemzetbiztonsági források úgy vélték, hogy a hátterében nem valamelyik jól ismert iszlám szervezet, hanem egy Osama bin Laden nevű férfi áll”.
A CNN 1997-ben készítette az első exkluzív interjút bin Ladennel:
hirdetés
Az ekkor 41 éves szaúdi férfi családja építési és szállítmányozási vállalkozásokat birtokolt. Az ő érdekeltségébe tartozó, 1931-ben alapított Benladen Corp. elnevezésű vállalkozás részegysége tervezte az új kazah fővárost, Astanát. A gigászi összegeket felemésztő presztízsberuházással kapcsolatban számtalan probléma merült fel. A fűtés-, vízrendszer például a mínusz negyvenfokos fagyokat nem bírta. Az új fővárosban 1998 télén leállt a fűtési rendszer, mert a török kivitelező alulbecsülte az új főváros, az egykori Celinográd hírhedten rossz éghajlatát, a műanyag csövek szétfagytak.
Rokoni szálak fűzték a szaúdi királyi családhoz is. 300 millió dolláros örökségének jóvoltából hamar önállósíthatta magát. Üzleti tevékenysége mellett hozzákezdett az Al-Quaida (Alap) szélsőséges iszlamista eszméket hirdető szervezet kiépítésének. Hatalmas összegekkel támogatta az ügyet, ennek ellenére egyesek „Gucci-terroristaként” gúnyolták, arra célozva, hogy távol a valódi frontoktól, divatból csinálja a dolgokat. Ennek hatására huszonkét évesen, 1979-ben Afganisztánba utazott, hogy részt vegyen a szovjetek ellen vívott gerillaháborúban.
A fő ellenségnek az Egyesült Államokat tekintette, de fontosnak ítélte a beavatkozást a válságterületeken, ahol „muzulmánok háborúznak másokkal”, illetve az „elnyugatiasodott kormányok” ellen az arab világban.
A dátum
Két évvel később pedig 2001.09.11. 8.46 perckor (magyar idő szerint 14.46-kor) csapódott bele az első utasszállító repülőgép a New York-i World Trade Center északi tornyába. Először eltévedt kisrepülőgépről szóltak a híradások, de amikor 9.03-kor a déli tornyot eltalálta egy másik repülőgép, a tévedést ki lehetett zárni. A világ ezt már élőben figyelhette. Lángcsóvák csaptak ki a tornyokból, emberek ugrottak a semmibe, füst gomolygott mindenfelé. És még nem volt vége. 9.38-kor hasonló találat érte a Pentagont, 10.10-kor pedig lezuhant a negyedik gép Pennsylvaniában, az, amellyel eredetileg a Fehér Házat akarták célba venni.
Délután négyre ért véget a pusztítás. A Pentagon egy része, a World Trade Center északi és déli tornya, valamint a hetes épülete is összeomlott. A Fehér Házat, a minisztériumokat kiürítették, George W. Bush elnököt biztonságba helyezték. Felfüggesztették a légi közlekedést az egész országban, a keleti partokhoz hadihajókat vezényeltek. Csaknem háromezren vesztették életüket, 90 nemzet gyászolta őket.
2001. szeptember 11. tette bin Ladent Amerika egyes számú közellenségévé. A terrortámadást néhány nappal a történtek után még tagadta, majd 2004-ben beismerte, hogy ő állt az akció hátterében és személyesen irányította a gépeltérítőket.
A harc ára
Oszama bin Laden megmondta: csődbe akarja juttatni az Egyesült Államokat. Nem sikerült neki (bár még megérte, hogy az S & P hitelminősítő nemrég lerontsa az amerikai adósság kilátásait). A terroristavezér felkutatásának költségei kapcsán, amelynek része volt az iraki és az afganisztáni háború, a belföldi terrorelhárítás, a repülésbiztonsági intézkedések, az amerikai érdekeltségek megerősítése külföldön, 1500-3000 milliárd dolláros összegeket említenek a szakértők, azaz az amerikai hazai össztermék (mintegy 15 ezer milliárd dollár) 10-20 százalékáról beszélnek, persze tíz évre elosztva.
A Huffington Post nem mulasztotta el megjegyezni, hogy: ebben épp annak a golyónak az ára nincs benne, amely eltalálta Bin Ladent. Az akciót a CIA támogatása mellett végrehajtó elit kommandósok külön büdzsében szerepelnek, a Központi Hírszerző Ügynökség költségvetése titkos (de egy belső adat szerint az évtized közepén 44 milliárd dollár volt). A számláló azonban nem áll le, hiszen a „terror elleni háború” folytatódik, legfeljebb már nem így hívják.
Nyugodtan alszik a szabad világ?
A terrorista halálakor készült fotókon még hosszan vitatkozott az amerikai kormány és a sajtó, valamint a politikusok egy része is. Obama azonban úgy döntött, hogy nem akarja „trófeaként mutogatni” a halott ellenséget, így végül csak néhány kiválasztott kongresszusi tag láthatta az képeket. Ez azonban teret adott a találgatásoknak és az alkalmanként felbukkanó Bin Ladenek észlelésének.
Oszama bin Laden, bár emblematikus figura volt, halála azonban nem vetett véget a terrorveszélynek. Az al-Kaida jelenlegi vezére 2011 óta Ajman al-Zawahiri. A szervezet jelentősen meggyengült a vezetője halála, majd az összehangolt nyugati katonai fellépésnek és a drónok bevetésének köszönhetően.
A terrorizmus azonban ma épp oly aktuális probléma, mint 4 éve. Jelenleg az Iszlám Állam jelenti a legnagyobb fenyegetést, ami gyakorlatilag az al-Kaidából vált ki a 2014-es belső hatalmi harcok következtében. A IS már sokkal szélsőségesebb és kegyetlenebb módszerekkel harcol, tevékenységét pedig nem korlátozza csak Amerikára és a keresztényekre.
