A karnaki templomkomplexum az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb ránk maradt épületegyüttese, a világ egyik legnagyobb ókori vallási helye. Az arab világ legnépesebb országának legfőbb bevételi forrása a turizmus, s mivel a turistalátványosságok a szélsőséges csoportok célpontjává váltak, a kormány állandó rendőri jelenléttel próbálja biztosítani a rendet.
A múlt héten a gízai piramisok közelében fegyveresek motorról lőttek agyon két rendőrt. Muhammad Murszi (aki a Muzulmán Testvériség tagja volt) kormányának 2013-as megdöntése óta iszlamista fegyveres csoportok több száz rendőrrel és katonával végeztek, főként ellenőrző pontokon és rendőrőrsökön. A karnaki merényletet még egyetlen terrorista szervezet sem vállalta magára.
Mészárlás a fáraónő templománál
Egyiptomban a legsúlyosabb turistacélpont elleni merényletet 1997. november 17-én követték el az Al-Gamáa al-Iszlámijja nevű dzsihadista csoport fegyveresei. A külföldi látogatók ellen elkövetett merényletben 62 ember veszítette életét Hatsepszut templománál, a Nílus nyugati partján, Luxorral szemben.
A belügyminisztérium a karnaki incidenst úgy jellemezte, mint meghiúsított terroristatámadást. Mamdouh al-Damati, az antik örökségért felelős miniszter azt mondta, a belügyminisztériummal együttműködve megerősítik az emlékművek védelmét az egész országban.
A 2011-es felkelések óta Egyiptom komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gazdaságát megszilárdítsa, és ehhez vissza kell csalogatnia a külföldi turistákat – emlékeztet a Reuters. A turistacélpontok elleni támadások viszont aláaknázzák az erőfeszítéseket.
|
Pótolhatatlan világörökséget veszélyeztetnek a terroristák
Googlemaps |
Feltehetőleg iszlamista szélsőségesek robbantották fel a Sínai-félsziget déli részén tavaly februárban azt a turistabuszt is, melyen két dél-koreai és egy egyiptomi állampolgár veszítette életét. A félsziget északi része az iszlamista felkelések epicentruma, melyen az Iszlám Állam egyiptomi szárnya, az Anszár Beit al-Makdisz tart rettegésben. A keményvonalas militáns csoport tavaly esküdött fel az Irakban és Szíriában hatalmas területeket elfoglaló terrorszervezet vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak.
Az Anszár Beit al-Makdisz legutóbb kedden hajtott végre támadást, egy az ENSZ békefenntartói által felügyelt repteret bombáztak.
Itt tanyáznak a szélsőségesek
Az Ázsiát Afrikával összekötő, jellegzetes háromszög alakú félsziget az ókor óta főként egyiptomi fennhatóság alatt állt. Geopolitikai jelentősége akkor értékelődött fel, amikor 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát, mely drasztikusan lerövidítette a hajóutat Ázsiába. 1948-ban az újonnan megalakult Izrael és az arab országok között kitört a háború, melynek fontos kérdése volt a terület fennhatósága. Egyiptom 1956. július 26-án jelentette be, hogy saját fennhatósága alá vonja a csatornát, és annak bevételei az országot illetik meg.
Válaszul Izrael lerohanta a Sínai-félszigetet, és kitört a szuezi válság. Izraelnek nemzetközi nyomásra két év múlva mégis ki kellett vonulnia a területről, helyüket az ENSZ békefenntartói vették át. Tíz év múlva Egyiptom újra katonai ellenőrzés alá vonta a félszigetet, a békefenntartókat pedig a terület elhagyására szólította fel. Válaszlépésül Izrael 1967. június 5-én lerohanta Egyiptomot, és a hatnapos háború során ismét elfoglalta a Sínai-félszigetet. Egyiptom 1973-ban vállalt egy újabb háborút az elhódított területek visszaszerzése érdekében. Végül az 1979-ben megkötött izraeli–egyiptomi békeszerződés rendezte a területi vitát. A megállapodás értelmében Izrael a félsziget teljes felügyeletét átengedte Egyiptomnak, és 1982-ben az utolsó katonáját is kivonta.
„Bálványokat" pusztítanak, de amit lehet, eladnak
Az Iszlám Állam (és a vele rokon szervezetek) felfogása szerint az ókori emlékművek a bálványimádat kellékei, melyeket el kell pusztítani. Így tettek Moszul (az egykori Ninive) elfoglalása után, ahol kalapáccsal verték szét az Asszír Birodalomból megmaradt hatalmas kapuk egyikénél a szárnyas bikákat, illetve szétfűrészeltek padlóreliefeket Asurbanipal ókori asszír uralkodó egykori palotájában. Az észak-iraki asszír várost, Nimrúdot pedig teljesen ledózerolták.
Szakértők szerint a látványos rombolás propagandacélokat és a helybéliek megfélemlítését szolgálja, miközben a mozdítható antikvitásokat a nemzetközi feketepiacon értékesítik.
Csak a Szíriából és Irakból kicsempészett régiségek értéke dollármilliárdokra rúg, ugyanakkor Líbiából és Egyiptomból is folyamatosan lopják a szélsőségesek az emberiség közös kincseit.
Az ENSZ álláspontja szerint a közel-keleti régészeti emlékeinek lerombolását és kifosztását háborús bűnként kell értékelni.
Irina Bokova, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója egy május közepén Kairóban tartott konferencián hangsúlyozta: „"Nagy a tét. A régészeti lelőhelyek, múzeumok rombolása és fosztogatása minden korábbinál nagyobb mértéket ölt. A kulturális örökség megsemmisítése, a kulturális tisztogatás a háborús taktika része, hogy azzal félemlítsék meg a lakosságot, abból pénzeljék bűnös tevékenységüket, és elterjesszék a gyűlöletet"
