Orbán lobbizott a baráti gázdiktatúráért

Elsősorban ez indokolja az EU óvatosságát. Brüsszel, miközben kitartóan bírálja Moszkva Ukrajna-politikáját, a szakadárok fegyveres támogatását, arról is próbálja meggyőzni Vlagyimir Putyin államfőt, hogy

a célja nem Oroszország „egykori csatlósainak" elcsábítása.

„A keleti partnerségi program nem Oroszország és az EU szépségversenye" – idézte a Reuters Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, aki hozzátette: persze számít a szépség is, ha Moszkva „puhább és bájosabb lenne", nem kellene a szomszédjaival szemben alkalmazott romboló, erőszakos taktikával ellensúlyoznia a hiányosságait. Az unió így csak

meglehetősen bizonytalan ígéretekkel

igyekszik életben tartani a szorosabb együttműködés reményét a partnereiben.

Bár néhány – főleg a volt szovjet blokkból kiszakadt – tagország gyorsítaná az arra kész keleti államok közeledését az EU-hoz, mások a visszafogottabb hozzáállás hívei. „Már a tagság nagyon konkrét perspektíváját kell felmutatnunk" – mondta Taavi Roivas észt miniszterelnök. Angela Merkel német kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy „nem szabad hamis reményeket ébreszteni", Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság feje pedig kijelentette: még sem a jelentkezők, sem a közösség nem áll még készen, de „a folyamat zajlik". A gazdasági összeomlás szélén álló Ukrajnának mindenesetre némi gyógyírt jelent, hogy 1,8 milliárd eurós hitelről írtak alá megállapodást vele a rigai értekezleten.

Megosztottak a 2009-ben beindított partnerségi programban részes posztszovjet államok is, éppen ezért a rigai értekezlet után az EU differenciáltan készül kezelni őket. A biztonságának garantálásában jórészt Oroszországra számító Örményország az uniós társulás helyett inkább a Moszkva vezette Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozott. Ennek a szervezetnek a tagja Belarusz is, amely – Azerbajdzsánnal együtt – csak miniszteri szinten képviseltette magát a lett fővárosban.

Grúzia, Ukrajna és Moldova gyorsítana az integráción, az uniós csatlakozás esélyének konkrét perspektíváját, állampolgárainak a vízummentes beutazás lehetőségét kéri. Nekik nyilvánvalóan csalódást okoz Brüsszel óvatos taktikája. Vízummentességet egyelőre csak Moldova kapott, a két másik ország – hiába remélt ilyen döntést éppen a rigai csúcstól – a legkorábban jövőre számíthat rá, ha végrehajtja az ehhez még szükséges reformokat.

Bár a sokáig Európa utolsó diktátoraként emlegetett belorusz elnök, Alekszandr Lukasenko uniós megítélése javult az után, hogy Minszk – egyebek közt a tűzszüneti tárgyalások házigazdájaként – igyekszik részt vállalni az ukrajnai konfliktus rendezésében, az államfőt 1997 óta sújtó EU-beutazási tilalom még mindig érvényben van. Belaruszt sok bírálat éri az ottani emberi jogi helyzet miatt, mint ahogyan a szintén autokrata vezetésű Azerbajdzsánt is, amely elsősorban az orosz gázszállítások potenciális alternatíváját kínáló államként fontos az EU-nak.

Orbán Viktor kormányfő – akit Juncker csak egy frappáns „Hello, diktátor!" fordulattal üdvözölt – ettől függetlenül az M1-nek elmondta: Magyarország a rigai tanácskozáson azt javasolta, hogy

a gyors energetikai együttműködés érdekében Azerbajdzsánt kezeljék külön,

míg egy másik indítványa az ukránok és a grúzok vízummentes beutazására vonatkozott. A magyar álláspont szerint Ukrajnának azonnal meg kellene adni ezt a lehetőséget, a többség azonban ezt ellenezte – közölte.

Tusk, Orbán és Juncket. A többség ellenében Valda Kalnina / MTI/EPA

Pedig a vízummentesség jelképes értékű és kulcsfontosságú az érintett országok polgárai számára. Még a Majdan kezdetén egy kijevi elemző például úgy vélekedett a Népszabadságnak, hogy Janukovics is képes lett volna elfogadtatni az uniós társulás visszamondását, ha legalább a szabad beutazás lehetőségét kiharcolta volna az ukránok számára az EU-nál.

A konkrét eredmények hiánya viszont a posztszovjet régió befolyásolásáért küzdő Oroszország malmára hajthatja a vizet.

Ezt mutatják egy nemrég a BBC által idézett, grúziai közvélemény-kutatás eredményei is: a kaukázusi országban – bár még mindig többségben vannak a Nyugat-barát politika hívei – nő az Eurázsiai Gazdasági Unió támogatóinak száma.