Füst Milánnak úgy lett jelentős műgyűjteménye, hogy nem is volt műgyűjtő. A lakásukban felhalmozott műkincsek az odaadó és ügyes feleségnek, Helfer Erzsébetnek köszönhetők.
|
Nádas Péter tárlatvezetést tart Teknős Miklós |
A tanár Füst 1923-ban a tanítványát vette feleségül, ami nem volt ugyan szerelmi házasság, de később igazi mély, bizalmi viszonnyá fejlődött. (A házasság 44 évig tartott, de Füst nagy szerelme Jaulusz Erzsébettel még tovább: a 62 éves viszony után 1967-ben egy hónap különbséggel haltak meg. Szerelmi levelezésük selyemszalaggal összekötött paksamétája akkor került elő, amikor már a feleség sem élt.) Helfer Erzsébet ügyes üzletasszony volt, a harmincas években ő szerezte meg a híres Epeda termékek hazai forgalmazási jogát, ebből és másból sokáig ő tartotta el a férjét, annak halála után pedig ő hozta létre a Füst Milán Alapítványt is, amelyből egyebek között ez a kiállítás is gazdálkodhatott. Nádast a kiállításból egyrészt a gyűjtemény ragadta meg, másrészt az írói környezet. Különös a párhuzam a festői portrék és az első terem fotói között is: szerinte például a híres Füst Milán-portré, amelyet Berény Róbert festett, nagyon jó kép, de nem jó portré Füstről.
Füsték tehát nem voltak gyűjtők, csak műalkotásokkal vették körül magukat. Baráti körükhöz zenészek, festők tartoztak, többek között Szigeti József hegedűművész, Weiner Leó zeneszerző, Berény Róbert (az egyik leghíresebb képet éppen ő festette Weinerről) és a Nyolcak festőcsoport többi tagja. Gulácsy, Kmetty és Tihanyi Lajos képei között Nádas Pétert mégis az íróasztal ragadta meg – vajon hol tárolhatta Füst a rengeteg jegyzetét? Azt már Esterházy Péterrel is többször kitárgyalták, hogy ezek a legfontosabb irodalmi kérdések: hol és hogyan tároljuk a lefirkantott ötleteket úgy, hogy a megfelelő időben kéznél is legyenek? Majd elmesélte, hogy festők és írók gyakran barátkoznak, beszélgetnek, és persze az ilyen kapcsolatból sok ajándékkép is származik. (Neki például egy különleges felületű Sváby Lajos-mű van a szobájában, amelynek különösen a vastag és lendületes festékvonásokból összeálló textúráját szereti.)
Egy japán metszet előtt Nádas bevallotta, ez nem áll közel hozzá, mert rejtett utalásait nem érti, számára csak az egzotikum marad, azt pedig inkább kerüli, de Füst ábrázolásmódja valahogy közel áll ehhez, úgy foglalkozik „a lélek mindannyiunk számára ismerős apró bonyodalmaival”, hogy egyszerre tud ösztönös és szellemi lenni.
I!
A kiállítás megtekinthető
„A mester én vagyok” Petőfi Irodalmi Múzeum Füst Milán egykori lakásából származó páratlan képző- és iparművészeti gyűjtemény