– Nem ismeretlen számomra sem a város, sem a parlament, hiszen korábban hat évig dolgoztam egy képviselő tanácsadójaként – mondja Piri Kati, aki a holland Munkapárt listáján jutott most be a májusi választáson. Várhatóan a külügyi és az állampolgári jogok bizottságában dolgozik majd, és így nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomáját is kamatoztatni tudja.
 |
| Piri Kati |
„Hát az hosszú történet...” – feleli a kérdésre, hogyan kerül egy celldömölki lány, akinek az anyja és apja is magyar, Hollandiába.
„Édesapám ’56-os menekültként került Hollandiába, ahol történelemtanárként dolgozott. Egy magyarországi vakációján ismerte meg édesanyámat, mindketten Vas megyeiek. Egy évvel azután, hogy én megszületettem, már az egész család kitelepülhetett.”
Később évente többször is hazajártak a nagyszülőkhöz, de ma is igyekszik évente eljutni szülőföldjére a fiatal politikusnő, aki folyékonyan beszéli anyanyelvét, csak a politikai zsargonban váltott angolra a telefoninterjú során.
Piri Kati, mint mondja, büszke a magyarságára, sosem tagadta azt le, de politikusként annak függvényében hozza ezt szóba, hogy a témába vág-e. Ha például a munkanélküliségről van szó, akkor nem, de nemrég menedékkérőkkel találkozva hangsúlyozta a vendégeinek, hogy egykori magyar menekült lányával találkoznak. Szanyi Tibornak, a magyar szocialista delegáció vezetőjének pedig bemutatkozott hétfőn.
A négy magyarországi (MSZP- és DK-) politikus mellett Piri Kati lesz a frakció ötödik magyar tagja; a szomszédos országok magyar politikusai más képviselőcsoportokban ülnek.
Mint az európai szociáldemokraták általában, Piri Kati is kritikus az Orbán-kormány teljesítményével kapcsolatban. „Mindig fáj, ha azt hallom, hogy aki kritizálja a magyar kormányt, az kritizálja Magyarországot is. Pedig éppen azért teszem, mert szeretem Magyarországot.” A képviselőnő szerint Hollandiában nincsenek hozzászokva a „győztes mindent visz mentalitáshoz”, és nem is nagyon szeretik.
Junckerrel jobban jártunk, mint a néppárti frakció egyik-másik tagjával
Úgy véli például, hogy az alkotmányt az ellenzékkel és a civil társadalommal való megfelelő konzultáció nélkül, hónapok alatt „dobták össze” hazánkban. – Ugyanígy megfogalmazom a bírálatot, ha egy másik országban, például akár baloldali kormány alatt éri csorba a jogállamiságot – teszi hozzá.
|
Szavazók Utrechtben – tízezren a pártján túl külön is támogatták Pirit
Michael Kooren / Reuters |
Nagyon drukkolnia kellett magának, hogy bejusson az Európai Parlamentbe. Az utolsó befutóhelyet csípte el végül a Munkapárt, a PvDA pártlistáján. A németalföldi országban úgynevezett preferenciaszavazatokat is figyelembe vesznek: ez azt jelenti, hogy a szavazópolgárok befolyásolhatják a pártlistát, ha külön támogatásukról biztosítanak egy-egy képviselőt, aki így előrébb kerül. „Ehhez azonban legalább 18 ezer szavazat szükséges, amit senki sem ért el, így nem kerültem hátrébb. Én magam tízezer körül kaptam.”
Piri, mint mondja, szociáldemokrataként megszavazza majd július közepén Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság élére. Ez szerinte adódik abból, hogy előre elfogadták a „csúcsjelölti” rendszert, az Európai Néppárt pedig, amely megnyerte a májusi választást, előre jelezte, hogy Juncker a jelöltje.
„Értem én, hogy most mindenki nagyon a személyre megy, de Junckerrel jobban jártunk, mint a néppárti frakció egyik-másik tagjával.”
A parlamentkezdéskor szokásos pozícióosztozkodásnál a 21 magyar képviselő némelyikének is jutnak feladatok. Így az Európai Néppárt Pelczné Gáll Ildikót jelöli az EP tizennégy alelnöke egyikének (a parlamentből visszavonult Surján László helyére), a szocdem frakció kincstárnoka pedig a távozó Herczog Edit után Niedermüller Péter (DK) lett.
Szájer József marad néppárti frakcióalelnök.
