– A kiküldött munkavállalókról szóló irányelv módosítási kísérlete a következő hónapok, esetleg évek nagy csatája lesz Kelet és Nyugat között – vélik a téma brüsszeli ismerői, hiszen a 2004 óta csatlakozott tagállamok szinte egységesen elutasítják a javaslatot. Támogatják viszont a munkaerőpiacukat védeni igyekvő nyugat-európai országok, elsősorban Franciaország, Németország és a Benelux államok. A belga és a francia építőipai szervezetek szerint 2011 és 2014 között 15-20 ezer ember veszítette el a munkáját az iparágban a szerintük tisztességtelen verseny miatt.
– A nyugat-európai bankok, a Tesco, az Auchan a tőkeerejükkel, a szakértelmükkel taroltak nálunk, a mi versenyelőnyünk, hogy olcsóbban dolgozunk – ismertette a másik oldal érveit egy kelet-európai tagállam diplomatája. Ha egy belgiumi munkát elnyert kelet-európai építőipari vállalkozástól megkövetelnék, hogy belga munkabért fizessen az alkalmazottainak, akkor egyszerűen kiszorulna az ottani piacról.
– Megkérdeztem a szállítmányozás munkaadói és munkavállalói szervezeteit, harcoljak-e azért, hogy a magyar kamionsofőr német bért kapjon? Egybehangzóan azt válaszolták, ha a németországi színvonalra kéne emelni a fizetést,
megszűnne a munkájuk
– fejtette ki lapunknak Ujhelyi István szocialista képviselő, aki az Európai Parlament közlekedési bizottságában próbálja visszaverni a kelet-európaiak „szociális dömpingjére" vonatkozó vádakat. Hiszen ez azt a valótlan képzetet kelti, mintha a kelet-európaiak azért lennének olcsóbbak, mert költségszint alatt, feketén dolgoznának.
|
Munkás egy frankfurti építkezésen. A munka értéke túlságosan is eltérő
Kai Pfaffenbach / Reuters |
Ezt nem állítja az előterjesztő Marianne Thyssen foglalkoztatási biztos, de azt igen, hogy a kiküldetés jelenlegi rendszere nem felel meg a méltányosság követelményének. Szerinte az EU-nak nem lehet más célja, mint a felzárkóztatás. – A versenyképesség többet jelent, mint alacsony árakat. A kelet-európaiak előnye, hogy keményen dolgozó, vállalkozó szellemű emberek – fejtegette a minap kelet-európai újságírók előtt.
Az európai vállalkozásokat tömörítő szervezet, a BusinessEurope viszont úgy véli, hogy a bérek kiegyenlítése a kiküldöttek és hazaiak között éppenséggel akadályozná a fejletlenebb országok felzárkózását. – Ez a javaslat támadás az egységes piac ellen – nyilatkozta lapunknak Marcus J. Breyer, a szervezet főigazgatója.
Az Európai Bizottság márciusi javaslatáról először az Európai Parlament ad véleményt, majd a tagállamok illetékes miniszterei. Kósa Ádám, az EP szociális bizottságának néppárti tagja szerint a képviselő-testület leghamarabb az év végén készülhet el az álláspontjával. A Fidesz EP-delegációja nem látja értelmét a módosításnak, amikor még a hatályos szabályok végrehajtásával is gondok vannak — mondta a Népszabadságnak a képviselő, aki szerint a kiküldött munkavállalók aránya elenyésző az EU-ban foglalkoztattak számához képest: 1,9 millió ember, a dolgozók mindössze 0,7 százaléka.
