Hollande azt mondta, nagyon akarják a sikert, de nem biztosak abban, hogy azt el is érik Minszkben, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pedig kijelentette: nincs garancia az eredményre, még semmit sem oldottak meg. Orosz kollégája, Szergej Lavrov viszont „érzékelhető haladásról” beszélt moszkvai sajtótájékoztatóján, hangoztatva, hogy az ukrajnai rendezési megállapodásnak tiszteletben kell tartania az ország minden lakosának jogait.
Előrelépést attól a tanácskozástól reméltek, amelyet ugyancsak Minszkbe kezdett meg kedd este a szintén az ukrán válság megoldásán dolgozó összekötőcsoport, az EBESZ, Kijev, Moszkva és a kelet-ukrajnai lázadók képviselőinek részvételével. Noha a TASZSZ orosz hírügynökség azt jelentette, hogy sikerült tűzszüneti megállapodást kötni, a megbeszélés résztevői cáfolták az értesülést. Gyenyisz Pusilin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság küldötte közölte, hogy a szembenállás enyhítését szolgáló politikai és katonai lépésekre tettek javaslatot az ukrán kormány képviselőinek, kedd este azonban a megbeszélésen elrendelt szünet után sem kaptak választ, így a tervek szerint szerdán is folytatják a tárgyalást.
A minszki csúcs fő tétje az, hogy sikerül-e tűzszünetet kötni és megállapodni a nehézfegyverek visszavonásáról, a fogolycseréről és fegyvermentes övezet kialakításáról a Kelet-Ukrajnában egymással harcoló erők között. Fabius a legfontosabb kérdések közé sorolta az ukrán államhatár biztonságának garantálását, valamint a szakadár régió státuszának meghatározását is, mégpedig úgy, hogy ne sérüljön Ukrajna területi egysége, de az orosz ajkú lakosság nagyobb önrendelkezési jogot kapjon, és szabadon használhassa az orosz nyelvet. A francia külügyminiszter ugyanakkor – a Newsru.com orosz hírportál által idézett nyilatkozata szerint – elismerte, hogy a tavaly márciusban Ukrajnától Oroszországhoz csatolt Krím visszaszerzéséről nincs szó, főleg nem erőszakos eszközökkel.
Noha az Egyesült Államok nem vesz részt az első ilyen összetételű találkozó alapján „normandiai formátumúnak” nevezett minszki csúcson, Barack Obama elnök is igyekezett előremozdítani az ügyet, kedd este legalábbis telefonon tárgyalt az ukrán és az orosz államfővel is. Vlagyimir Putyint egyebek közt arra figyelmeztette, hogy Oroszország még nagyobb árat fizet, ha „folytatja agresszív akcióit”, a Kreml közleménye viszont azt emelte ki, hogy mind a két elnök politikai megoldást szorgalmazott a moszkvai megítélés szerint ukrán belpolitikai válságra. Egyfajta a csúcs előtti nyomásgyakorlásként is értékelhető, hogy a washingtoni Kongresszus kedden törvénytervezetet fogadott el arról, hogy az USA egymilliárd dollár értékben fegyverekkel támogathatja a kijevi kormányt.
|
A Donyecki Népköztársaság egyik katonája az egy halálos áldozatot követelő merénylet helyszínén
Maxim Shemetov / Reuters |
A fegyverek közben tovább szólnak a válságövezetben: kijevi közlés szerint 19 kormánykatona halt meg a lázadók által körülzárt vasúti csomópontnál, Debalcevénél, a felkelők központjában. Donyeckben pedig hat ember életét vesztette, amikor egy megállóban akna csapódott egy iránytaxiba. Porosenko elnök felkereste a kormányerők kezén lévő Kramatorszkot, amelyet kedden súlyos rakétatámadás ért.
Az államfő – aki szerdán közölte, hogy a válság további súlyosbodása esetén kész hadiállapotot bevezetni Ukrajnában – azonnali tűzszünetet, a külföldi fegyveresek kivonását, a határ lezárását követelte, és hangoztatta: „megtaláljuk a kompromisszumot az országon belül". Állítása szerint bizonyíthatóan orosz gyártmányú és oroszok által alkalmazott rakétákat lőttek ki a frontvonaltól ötven kilométerre fekvő Kramatorszkra. Szavai szerint a szakadárok a hagyományosnál sokkal nagyobb pusztító erejű, kazettás robbanófejekkel szerelték fel a fegyvereket. Hasonló eszközök bevetésével egyébként korábban már a felkelők is megvádolták a kormányerőket.
