Az ukrán kormányerők állítják, hogy az ellenőrzésük alá vonták Luhanszk egy részét, és intenzív harcokról érkeznek hírek Donyeck környékéről is. Nyugati katonai segítséget azonban nem kap Kijev a hadműveletek gyors befejezéséhez. Pavlo Klimkin külügyminiszter a hétvégén azt mondta, hogy ezt kérik a NATO-tól és az Európai Uniótól, ám Alexander Stubb finn miniszterelnök hétfőn egyértelművé tette: egyik szervezet sem nyújthat ilyen támogatást. A német külügyi szóvivő is kijelentette, hogy nem szerepel a berlini kormány napirendjén ez a téma.
Az ENSZ adataira hivatkozva a newsru.com orosz internetes hírportál azt írta, hogy Donyeckből és Luganszkból az utóbbi öt nap alatt 22 ezren menekültek el. A térségből továbbra is intenzív harcokról érkeznek hírek, és egyelőre nem látszik esély a konfliktus politikai rendezésére. Legalábbis ez derült ki a francia, a német, az orosz és az ukrán külügyminiszter berlini megbeszélései után.
Laurent Fabius, Frank-Walter Steinmeier, Szergej Lavrov és Klimkin vasárnap éjszakába nyúlóan folytatott mintegy ötórás tárgyalást, amelynek végén a legoptimistább értékelés is csak arról szólt, hogy „bizonyos pontokban" sikerült előrelépni. Ezt a házigazda Steinmeier közölte, és arról is beszámolt, hogy a megbeszélés résztvevői konzultálnak kormányaikkal és a napokban egyeznek meg az eszmecsere folytatásáról.
„A cél az marad, hogy tűzszünet lépjen életbe Ukrajnában és elkerüljük a további áldozatokat" – mondta a német külügyminiszter.
Ukrán kollégája viszont igencsak visszafogott értékelést adott Twitter-bejegyzésében, érzékeltetve, hogy nem hoztak eredményt a rendezési tárgyalások. Nincs helye kompromisszumnak, ha az államnak át kell lépnie a „vörös vonalat", és Ukrajna ezt nem tette meg – írta Klimkin. Később úgy nyilatkozott, hogy Kijev feltételekkel kész a tűzszünetre. Szavai szerint biztonságosnak kell lennie az orosz-ukrán határnak, a fegyvernyugvást az EBESZ-nek kell ellenőriznie, a lázadóknak pedig el kell engedniük a túszaikat és nem szabad újakat elfogniuk.
Sajtóértekezletén Lavrov is azt hangoztatta, hogy a fegyvernyugvás ügyében nem sikerült haladást elérni, de hangsúlyozta: végleg elhárultak viszont „a jórészt mesterségesen állított" akadályok a múlt héten a hadműveletek által sújtott Kelet-Ukrajnának küldött orosz segélykonvoj kérdésében. Berlinben mindent egyeztettek az ukrán féllel és a Nemzetközi Vöröskereszttel – mondta Lavrov, de megjegyezte: az ukrán kormányerők a korábbinál intenzívebben támadják azt a térséget, ahova a szállítmánynak el kell jutnia.
Az orosz elnöki szóvivő tagadta, hogy – miként a donyecki lázadók vezetője, Alekszandr Zaharcsenko a hétvégén közölte – Oroszország páncélosokkal erősítené a szeparatista csapatokat, és a Reuters jelentése szerint Lavrov is újfent visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Moszkva fegyverrel segíti a lázadókat. A határhoz közeli orosz csapatösszevonásokat pedig a miniszter azzal indokolta, hogy elővigyázatosnak kell lenni, amikor néhány kilométerrel arrébb valódi háború folyik.
|
Fegyvernyugvásról még nincs szó, de az akadályok állítólag már elhárultak
Alexander Demianchuk / Reuters |
Moszkvai elemzők egy része értelmetlennek tartja a berlinihez hasonló egyeztetéseket. Jevgenyij Mincsenko politológus például egy rádióadónak úgy vélekedett, Kijev most aligha hajlandó kompromisszumra, mert arra számít, hogy a kormányerők hamarosan beveszik Donyecket és Luganszkot, így „a probléma magától megoldódik".
Más sajtóértékelések viszont arra számítanak, hogy a berlini egyeztetések eredményeként tető alá hozhatnak egy orosz-ukrán csúcstalálkozót. A Reuters még korábban írt arról, hogy az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak a közvetítésével asztalhoz ülhet Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök, a Novije Izvesztyija moszkvai lap értesülése szerint pedig a napokban az orosz fővárosban tárgyalt Natalia Galibarenko ukrán külügyminiszter-helyettes.
Közben visszavonta az ukrán elnökhöz intézett ultimátumát a Jobboldali Szektor (PSZ) első embere. Dmitro Jaros azt mondta, hogy a fronton uralkodó helyzet miatt nem vonulnak embereivel Kijev ellen, noha a szélsőségesen nacionalista szervezet honlapján a hétvégén közzétett nyilatkozat még ezzel fenyegetőzött.
A PSZ egyebek között követelte, „tegyenek rendet" a kijevi belügyminisztériumban, és megenyhülésében jelentős szerepet játszhatott az, hogy a tárca vezetője, Arszen Avakov bejelentette: javasolta a kormánynak a szélsőségesek által bírált első miniszterhelyettes, Volodimir Jevdokimov tábornok leváltását.
