A két hete tartó konfliktusban tegnap hivatalos adatok szerint is félezer fölé emelkedett a palesztin áldozatok száma. A gázai egészségügyi minisztérium közleménye szerint éjfél óta tizenhárman haltak meg, közel 600-ra emelve ezzel a halálos áldozatok számát.
A harci cselekmények közül a hétfői nap folyamán az keltett nagyobb visszhangot a világsajtóban, hogy legalább öt palesztin meghalt, hetvenen pedig megsebesültek, amikor találat ért egy gáza-városi kórházat. A hivatalosan főleg a gázai csempészalagutak felszámolására hivatott izraeli szárazföldi offenzíva áldozatainak legtöbbje palesztin civil, közölték palesztin és ENSZ-források.
|
Veszteségek mindkét oldalon: palesztin asszonyok rokonaik lerombolt gázai házánál...
Ibraheem Abu Mustafa / Reuters |
Izrael az Erős Szikla hadművelet július 8-i megkezdése óta eddig 29 halálos áldozatot könyvelhetett el; két civil életét a Hamasz rakétái oltották ki, a többiek pedig katonák, akik a szárazföldi invázióban vesztették életüket. Egy eltűnt izraeli katonát még keresnek, de vélhetően ő is meghalt.
Izrael egyelőre cáfolta a Hamasz katonai szárnya, az Ezzeddín al-Kasszám Brigádok állítását, miszerint (még vasárnap) foglyul ejtettek egy izraeli katonát. Izraelnek számolnia kell azzal is, hogy a konfliktus érezhetően átterjed a világ fővárosaira, s érintetté teszi a diaszpórában élő zsidóságot. „Franciaország a fertőzésveszéllyel szemben”, ez a hétfőn utcára került Le Monde szalagcíme.
A tiltás ellenére sorozatos zavargásokra került sor a franciáknál; Manuel Valls miniszterelnök elítélte az „antiszemitizmus új formáját”. Egy brit tanulmány szerint pedig, amelyet az izraeli Háárec ismertetett hétfőn, a brit zsidók négyötöde úgy véli, a többségi társadalom őket hibáztatja Izrael politikájáért, és a tinédzserek a leginkább zsidóellenesek a szigetországban.
|
Izraeli katona temetése Holonban, Tel-Aviv mellett
Daniel Baron / Reuters |
De más országokban is rájátszanak az ilyen érzületekre. Különösen igaz ez Törökországra, amely pedig korábban Izrael jó szövetségese volt, ha nem is teljesen nyíltan. Ám ez a helyzet megváltozott Recep Tayyip Erdogan kormányfősége idején, aki most ráadásul „elemében van” az elnökválasztási kampány idején.
„Azok, akik éjjelnappal elítélik Hitlert, túlléptek Hitleren a barbárságban”, mondta egy hét végi rendezvényen.
Ez nagy felhördülést váltott ki Izraelben.
Egy török újságíró pedig így írt nyílt levelében, a zsidókra utalva: „Kényelmesen éltetek közöttünk az elmúlt ötszáz évben, a kárunkra meggazdagodva. Ez a hálátok, hogy muzulmánokat öltök meg? Erdogan, követeld meg, hogy kérjen bocsánatot a közösségi vezető(jük)!”’ Izrael törökországi diplomáciai képviseleteinél összetűzésekre is sor került. A felheccelt környezet alapján kétséges, mennyire lehetséges a tartós tűzszünet pusztán térségi erőfeszítések alapján.
Miközben Egyiptom a Hamasszal nyíltan ellenséges (elvbarátait, a Muzulmán Testvériséget otthon a föld alá szorította), Ankara Izraellel az. Teherán támogatottja, a libanoni síita pedig beszállna északról Izraellel szemben, megosztva így egy északi és egy déli front között a zsidó államot. Katar fővárosa, Doha is középpontjává vált a „Gáza-diplomáciának”: az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, Mahmud Abbasz palesztin elnök, valamint Kaled Mesal, emigrációban élő Hamasz-vezető is tárgyalt itt.
A dúsgazdag öbölállam, amelyre Párizs és Washington is számít, anyagilag bírhatja rá a Hamaszt valamiféle egyezségre. Ám kétséges, mit tud Katar letenni az asztalra azt követően, hogy a gázai konfliktus éppenséggel kiélezte a feszültségét az öbölállamokon belül, így az Egyesült Arab Emírségekkel.
