galéria megtekintése

Lesújt Brüsszel bárdja a zavarosban halászó magyar cégekre

6 komment

Halmai Katalin

Mi a közös a következőkben? Elios Zrt., Közgép, Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet, Kovács Béla EP-képviselő... A válasz: uniós pénzekkel ­való visszaélés gyanúja miatt nyomoz ügyükben az Európai Csalás Elleni Hivatal. Az OLAF teljes titoktartás mellett vizsgálódik, és az általában két évig tartó nyomozás végén ajánlásokat tesz.

Egy kis időutazás 1999-be. A luxemburgi Jacques Santer vezette Európai Bizottság több tagja is korrupció és hanyag mulasztás gyanújába keveredett. Egy független szakértőkből álló testület, bár többségüket tisztázta a vádak alól, megállapította, hogy a biztosok vonakodnak felelősséget vállalni tetteikért. A vizsgálat folyamán egyre nehezebb volt olyan embert találni, „akiben fikarcnyi felelősségtudat" is lett volna, állt a jelentésben. Mivel az érintett biztosok egyenként nem voltak hajlandók lemon­dani, az elnök pedig nem menthette fel őket, ezért a Santer-bizottság végül testületileg köszönt le.

A Giovanni Kessler vezette OLAF híresen „néma"
Európai Bizottság

Az Európai Bizottságon belül működő csalás elleni osztályt ekkor váltotta fel az uniós „kormánytól" függetlenül működő hivatal, az OLAF, amely elődjénél jóval szélesebb jogosítványokat és önállóságot kapott. A hivatal elsősorban az EU kiadá­saival – a strukturális alapokkal, a mezőgazdasági és ­vidékfejlesztési támogatásokkal, fejlesztési segélyekkel – kapcsolatosan elkövetett pénzügyi csalások és korrupciógyanús esetek kivizsgálására szakosodott. Hatáskörébe tartozik az egyes bevételi forrásokkal való visszaélések, valamint az uniós alkalmazottak által elkövetett szabálytalanságok feltárása is.

 

Fennállása óta tavaly érkezett a legtöbb, közel ezerötszáz feljelentés az OLAF-hoz. Ezek közül a legtöbbet magánszemélyek nyújtották be, nagyjából a harmadát azonban nemzetközi és nemzeti intézmények. ­Figyelemre méltó, hogy a magyar közszférából tavaly egy megkeresés sem érkezett az OLAF-hoz, bár a sajtó sok gyanús ügyről számolt be, és a magyarországi korrupció már nemzetközi politikai témává vált.

A jelenleg Giovanni Kessler olasz ügyész vezette OLAF csak akkor kezd vizsgálódni, ha megalapozott a korrupció gyanúja. A tavalyi megkeresések több mint kétharmadát visszautasította; csak 234 esetben kezdett vizsgálatot. Az ügyek lezárása általában szűk két évet vesz igénybe, a legtöbb munkát a felzárkóztatási alapokkal való visszaélések adják. Románia után Magyarországon folyt tavaly a legtöbb OLAF-vizsgálat – összesen tizenhárom – az uniós pénzügyi támogatásokkal esetlegesen elkövetett csalások ügyében.

A hivatal híresen néma a folyamatban lévő ügyeket illetően. A magyar vonatkozású vizsgálatokkal kapcsolatban is hiába kértünk felvilágosítást, a bevezetőben említett esetekben is csak az eljárás tényét erősítették meg. A nyomozás végén viszont pénzügyi és jogi ajánlásokat tesznek az uniós intézményeknek, valamint a nemzeti hatóságoknak az elsikkasztott pénzek visszaszerzése, illetve a megfelelő jogi és adminisztratív lépések érdekében.

Botránykrónika

Nagy visszhangot váltott ki, amikor Hans-Martin Tillackot, a német Stern magazin szerkesztőjét 2004-ben azzal gyanúsította meg a rendőrség, hogy pénzért sikerült megszereznie bizalmas anyagokat az OLAF-on belüli visszaélésekkel kapcsolatban. A belga rendőrség lefoglalta jegyzeteit, dokumentumait, számítógépét. Később Tillack tisztázta magát a vádak alól.

Az utóbbi évek egyik legzaftosabb botránya 2012-ben robbant ki a Barroso-bizottságban, amikor John Dalli máltai biztost azzal vádolta meg az OLAF: tudomása lehetett róla, hogy máltai lobbisták kenőpénz ellenében azt ígérték egy svéd dohánygyárnak, hogy elérik az egészségügyi biztosnál az EU-ban tiltott tubák engedélyezését. Bár az eljárás során az OLAF is elkövetett hibákat, és csak közvetett bizonyítékokat talált a biztos ellen, Dallinak mennie kellett.

Idén év elején Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke jelentette fel az OLAF-nál a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Front európai parlamenti delegációját. A gyanú szerint az EP-képviselők a párt húsz alkalmazottját fizették a parlament költségvetéséből.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.