Majdnem, mint Hitler ellen

A katonai szövetségek száma bővült idén szeptemberben: ekkor Oroszország és Irán szállt be nyíltan a szíriai konfliktusba, mégpedig Bassár el-Aszad elnök támogatójaként. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője hétfőn Teheránban ismét azt hangoztatta, hogy semmilyen külső (nagy)hatalom sem kényszerítheti rá akaratát Szíriára. Vagyis a szíriai rendezés érdekében nem lehet Aszad távozását feltételként szabni.

Bármennyire is különbözik egymástól Washington és Moszkva látószöge, az IS az Egyesült Államokra és Európára éppúgy veszélyt jelent, mint Oroszországra. A múlt pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsban – egy hét leforgása alatt, francia javaslatra – született 2249-es határozat utat nyit a világszervezet tagjai előtt, hogy minden szükséges eszközzel lépjenek fel az Iszlám Állam, az al-Núszra Front és más terrorszervezetek által Szíriá­ban, illetve Irakban kialakított „menedékek” (safe heavens) megsemmisítése érdekében.

A 2249-es határozat ugyan sok nemzetközi jogi kérdést vet fel, de megfigyelők szerint egyfajta jogi keretet ad egy nagyon széles nemzetközi koalíciónak. Ez utóbbi bizonyos elemeiben hasonlít a náci Németország és csatlósai ellen a II. világháborúban létrehozott szövetségre.

Valki László Teknős Miklós / Népszabadság

– Egy gond azért biztos van a 2249-es határozattal. A BT – szokásával ellentétben – nem hivatkozik az ENSZ alapokmánya VII. fejezetére (amelynek alapján kötelező döntéseket hozhat), és nem „hatalmazza fel” a tagállamokat „minden szükséges eszköz”, azaz a fegyveres erő alkalmazására. Erre csupán „felhívja” a tagállamokat, ami alatt akár nem kötelező ajánlást is lehet érteni – fejtette ki lapunknak Valki Lászó nemzetközi jogász. A BT-tagok hivatalos nyilatkozatai­ból nem derül ki, hogy miért jártak el így. Valószínűleg azért, mert a kevésbé pontos szövegezés volt csak elfogadható az ENSZ BT mind az öt állandó tagja számára, így tudták kompromisszummal kiküszöbölni az orosz és/vagy kínai vétót. A BT-ben zajlott tárgyalások részleteit nem ismerjük.

Valki László felhívta a figyelmet arra is, hogy a határozat ugyan egyértelműen a fegyveres erő használatára utal, de – például a 2011. márciusi líbiai határozattal ellentétben – nem mondja meg, hogy milyen erőkre gondol. Ezzel szerinte a BT nem zárja ki a szárazföldi erők alkalmazását. A lényeg mindenesetre abban van, tette hozzá, hogy a határozatra ezentúl hivatkozhatnak mindazok az államok, amelyek a szíriai kormány kérése vagy beleegyezése nélkül eddig is bombázták, s tovább bombázzák az IS állásait.