A beruházási csomag uniós támogatásának megszerzéséről a kormány elhúzódó tárgyalások után mondott le. Csepreghy szerint ugyanis a magyar döntéshozók nem osztják azt a brüsszeli véleményt, hogy az M4-es autópályává fejlesztése indokolatlan. A kartellvádak mellett ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni. Ezért ezeket a lehető legrészletesebben kivizsgálják. A Miniszterelnökség máris utasította belső ellenőrzéssel foglalkozó szervezeti egységét, hogy egy hónapon belül vizsgálja ki, milyen körülmények között zajlott az M4-es beruházásainak pályáztatása, szerződéseinek megkötése. Ehhez várják a gyanút megalapozó dokumentumokat az unió illetékeseitől is. A helyettes államtitkár szerint egyelőre nem törnek pálcát senki felett. Ha viszont bebizonyosodik, hogy a brüsszeli felvetés nem alaptalan, és a kartellezés nyomán hazánknak pénzügyi következményekkel kell szembenéznie, a számlát az ügyben érintett kivitelezőknek kell megfizetniük.
|
Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Csepreghy megerősítette: a kormány tisztában van azzal, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mintegy félszáz, 2007 és 2013 között kötött, együttesen nagyjából 500 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás ügyében vizsgálódik. Ezek sorában pedig érzékelhető tételt jelentenek a Közgép érintettségével zajló, vizsgálat alá vont projektek. És lapunk úgy tudja, a Simicska Lajos és cége számára esetleg kínos fejlesztéseket a Miniszterelnökség már össze is szedte. Listájukra az OLAF hat vizsgálata került fel, együttesen 162 milliárd forint értékben.
Az egyik legnagyobb kifogásolt beruházás az M0-s autópálya M6-os és 51-es főút közti szakaszának bővítése. A két új Duna-híd és 12 kilométer hosszon új, négy sáv szélességű félautópálya megépítését az M0 Déli Ág Konzorcium végezte 34,87 milliárd forintért. A 2013-ban átadott sztráda munkáin a Közgéppel együtt dolgozott az A-HÍD, a Strabag, a Magyar Aszfalt és a Colas. Az OLAF listájára került a Szajol–Püspökladány-vasútvonal átépítése is. A beruházás mindkét szakaszára a Közgép szerződött le. Az első szakaszt az SZ-K 2011 Konzorcium 49,6 milliárd, a másodikat a K-P 2011 Konzorcium 49,9 milliárd forintért vállalta. Más kérdés, hogy lapunk értesülései szerint az unió csalás elleni hivatalának szemét nem egyszerűen a szerződéses összegek bántják, sokkal inkább az, hogy a kormány éppen a szerződéskötés előtt emelte meg 25 milliárd forinttal a munkálatok finanszírozására fordítható keretet.
Vizsgálódik az OLAF a Záhony térségi vasúti nagyberuházások ügyében is. A 2008-ban és 2012-ben kötött szerződések alapján a Közgép Eurokapu 21 konzorciuma a projekt első fázisát 4,36 milliárd forintért végezte. A másodikat ugyancsak Simicska Lajos cége vitte végig, az Eurokapu 2011 konzorcium 13,9 milliárd forintot számlázhatott. A kifogásolt beruházások közül a kisebbek közé tartozik a Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna hálózatának bővítése. A mintegy 7,8 milliárd forintos fejlesztést a Közgép a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel közösen végezte. De az OLAF nyomoz még egy, a Közgép által Sopronban lebonyolított 82 millió forintos építkezés ügyében is. És a Miniszterelnökség listáján szerepel a Közgép egy szolnoki szerződése is, amelynek alapján a társaság Kmd-2007 Konzorciuma 1,14 milliárd forintért dolgozott.
Egyelőre nem lehet tudni, mire jut vizsgálataival az OLAF. Mindenesetre szakértők szerint hazánk korrupciós megítélését is érintheti, ha a csalás elleni hivatal elmarasztaló határozatokkal zárja eljárásait. Ha ugyanis a Közgép és konzorciumainak teljes, 162 milliárdos szerződéscsomagja elbukik a megmérettetésen, a visszaéléssel érintett magyarországi uniós beruházások értéke már meghaladja majd a közösségi támogatások két százalékát.
Ennél is komolyabb következményei lehetnek ugyanakkor, ha kiderül, a kormány jogszerűtlenül állította le az M4-es építését. És nem csak azért, mert a Tiszán keresztül vezető sztráda nyomvonalában már elkészült földművek, alapozások, magukra hagyott befejezetlen műtárgyak a munkálatok elhúzódó szünetében tönkre is mehetnek. Sokkal nagyobb gond lesz, ha az érintett kivitelezők a kormányon hajtják be több év elmaradt hasznát, és a nekik okozott egyéb károkat. Aztán az eredetileg kialkudott áron netán még az autópályát is meg kell építeni.