Sőt egyenesen kijelentette, hogy az asszimiláció bűn.
Kurz ezért figyelmeztette őt, hogy a bécsi magánrendezvényen válogassa meg a szavait. Hasonlóan nyilatkozott az osztrák parlament többi pártja is: nemtetszésüket fejezték ki a külföldre kiterjesztett választási kampány miatt.
Az augusztusi elnökválasztásra készülő Erdogan a bécsi Albert-Schutz jégcsarnokban beszélt több mint hétezer hallgató előtt; kivetítőn további tízezer ember hallgathatta a szavait. Az osztrák statisztikai hivatal szerint ez év januárjában 114 740 török állampolgárt tartottak nyilván az alpesi országban, ők jogosultak a most először közvetlenül választandó török elnökre szavazni. A hatvanas években Ausztriába érkezett török vendégmunkások jó része Anatóliából származik, abból az elmaradt országrészből, amelynek fejlődéséért Erdogan és pártja az elmúlt tíz évben a legtöbbet tette, és ahol meglehetősen egységes, konzervatív szavazótábort is ki tudott építeni.
Persze Erdogan ellenségeket is szép számmal szerzett azzal, hogy – a modern török állami szekularizációval szembeszállva – egyre inkább visszavezette az iszlám vallást az állami életbe. Vannak, akik a nagytőke képviselőjét látják a kormányfőben, és ezért haragszanak rá. Erdogan ellenzéke Ausztriában sem egységes, a két legnagyobb ellenállási csoportot az alavita vallási közösség és a baloldali kurd szervezetek alkotják.
Ausztriában ma már a török bevándorlók harmadik generációja él: róluk állapították meg nemrég, hogy a külföldiek közül a legkevésbé nekik sikerült beilleszkedniük az osztrák társadalomba. Ők tanulnak a legrövidebb ideig, és a legkisebb arányban csinálnak karriert. Gyakran bezárkóznak a saját közösségeikbe, kifelé pedig intoleránsak.
Ezért is tartottak annyira az osztrák biztonsági szervek Erdogan beszédétől és a reakcióktól. „A rendőrség fokozott erőkkel vonul fel a rendezvény színhelyére, de a terrorellenes egységek és az alkotmányvédelmi erők is ott lesznek” – közölte Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter. Elutasította a felvetést, hogy a rendőrökre szolgálati számot tűzzenek. Az osztrák fővárosban 7400 rendőr vigyáz a rendre, a számukat jövőre további ezerrel növelik.
Ausztria az egyik élharcosa annak, hogy Törökországot ne vegyék fel az EU-ba. A sajtóelemzések többsége ugyanakkor helyteleníti, hogy sem az államelnök, sem a kancellár nem volt hajlandó találkozni a török politikussal, inkább lepasszolták őt Kurznak, és a távollétüket átlátszó kifogásokkal indokolták. Elemzők szerint nincs haszna annak, hogy az Ausztriában működő mecsetekről, kulturális szervezetekről az állam nem vesz tudomást, mondván, hogy nem akarja szalonképessé tenni őket, de közben pénzügyi támogatást nyújt nekik. A parlamenti zöldeknek azért sem tetszik Erdogan korteskedése, mert szerintük ürügyet szolgáltat a külföldiek ellen ágáló szélsőjobboldalnak.
Szabadlábon a tábornokok
Szabadon engedte egy isztambuli bíróság a Pöröly-per 230 elítéltjét. A volt és aktív tábornokokat, főtiszteket azért ítélték el, mert állítólag terrormerényleteket és nemzetközi feszültséget akartak provokálni, hogy így buktassák meg az Igazság és Haladás párt iszlamista gyökerű kormányát. Az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a perben sérültek a vádlottak emberi jogai, ezért az ügyet újra kell tárgyalni. A katonák mindig is tagadták, hogy puccsra készültek volna, csupán egy hadijáték forgatókönyvét készítették el – állították. (M. G.)
