Többszöri figyelmeztetés után Törökország vadászgépei kedden kilőtték Oroszország egyik Szu–24-es harci gépét a török–szír határon. A törökök azt állítják, hogy két Szu–24-es megsértette a török légteret, de az oroszok szerint ez nem igaz. A két pilóta sorsáról eddig egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot. Nem emiatt fog kitörni a harmadik világháború, de Vlagyimir Putyin hátba szúrásról beszélt, Barack Obama szerint viszont az a baj, hogy az oroszok inkább a damaszkuszi rezsim támogatásával vannak elfoglalva az Iszlám Állam elleni harc helyett. Moszkva szerint a Szu–24-es lelövése közben egy török vadászgép megsértette Szíria légterét.
hirdetés
A török légierő F–16-os vadászgépei kedden kilőtték Oroszország egyik Szu–24-esét Törökország és Szíria határán. A Szu–24-es a szíriai orosz katonai misszió egyik vadászgépe volt, egy másik Szu–24-essel éppen egy küldetésről tartott visszafelé a szíriai Khmeimimben lévő légitámaszpontra. A Reutersnek egy török katonai tisztségviselő azt mondta, hogy az oroszok megsértették a török légteret, amiért öt perc alatt tízszer szólították távozásra az orosz pilótákat, majd ezeknek a felszólításoknak a hatástalansága után lőtték ki a két gép egyikét, amely a határ szíriai oldalán, egy Latakia tartománybeli falunál zuhant le.
A HaberTürk TV felvétele MTI/EPA
Az első orosz hatósági közlések szerint a Szu–24-est a földről lőtték ki, de a védelmi minisztérium később helyesbített, közölve, hogy egy levegő-levegő rakéta volt a fegyver. A Szu–24-es két pilótája katapultált. Arról, hogy mi történt velük, ellentmondásos információk láttak napvilágot. Az oroszok azt állítják, mindkettejük túlélte az incidenst, de a Dogan hírügynökség azt jelentette, hogy szíriai turkomán lázadók végeztek velük. Az ejtőernyőző orosz pilóták – állítják – még a levegőben voltak, amikor az embereik lelőtték őket. A holttestüket begyűjtötték. Egy videó is felkerült az internetre, amelyen állítólag az egyik orosz pilóta holtteste látható. Ezt még senki nem erősítette meg, ahogyan azt sem, hogy a pilóták megmentésére útnak indított helikoptert a Szabad Szíriai Hadsereg egysége kilőtte egy amerikai gyártmányú TOW rakétával. A helikopternek orosz források szerint kényszerleszállást kellett végrehajtania. Egy fedélzeten lévő tengerészgyalogos meghalt.
A két pilóta haláláról szóló híreket Törökország cáfolta késő délután. Egy kormányzati tisztségviselő szerint – írja a Reuters – a pilóták életben vannak, Törökország pedig dolgozik azon, hogy épségben kiszabadítsa őket. A RIA Novosztyi ezzel szemben magyar idő szerint este hétkor arról adott hírt, hogy egy pilóta életét vesztette. Ezt erősítette meg később hivatalosan Szergej Rudszkoj vezérőrnagy, az orosz hadsereg szóvivője is.
A turkomán lázadók egyébként azt állítják, hogy a Szu–24-esek éppen őket támadták, amikor a törökök az első bomba ledobása után kilőtték az egyik vadászgépet. A Guardian erről szóló videofelvételén a lázadók parancsnokhelyettese megmutatja az egyik ejtőernyő darabját is. (A turkománok – emlékeztet a BBC – Szíria egyik 1,5-3,5 milliós kisebbsége, a XI. század óta élnek Szíria, Irak és Irán területén. Több szervezetük is harcol Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen a szíriai polgárháborúban, beleértve a Szíriai Turkomán Brigád nevű alakulatot, amelynek a tízezer harcosát Törökország képezte ki.)
A Szu–24-es lelövéséről Törökország azonnal értesítette a NATO-t, amely délután ötkor ült össze az incidens megvitatására. Recep Tayyip Erdogan török elnök rendkívüli biztonságpolitikai ülésre hívta Ahmed Davutoglu miniszterelnököt, a vezető tábornokokat, a hírszerzés irányítóit és fontosabb minisztereit. Feridun Sinirlioğlu török külügyminiszter az ENSZ BT öt állandó tagjának – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország – képviselőit tájékoztatja az ügyről. Davutoglu egy sajtótájékoztatón azt mondta, Ankarának joga van válaszlépéseket tennie, ha megsértik a légterét. Kijelentette: a világnak tudnia kell, hogy Törökország minden szükséges lépést megtesz, hogy garantálja az ország biztonságát.
Berat Albayrak török energiaügyi miniszter este azt mondta: az orosz gázszállítások nincsenek veszélyben a konfliktus miatt. Németország után Törökország veszi a legtöbb gázt az oroszoktól.
Több más magas rangú orosz tisztségviselővel együtt Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívül éles hangú nyilatkozatban ítélte el Törökországot a Szu–24-es lelövéséért. Putyin azt mondta, „ez a veszteség olyan, mint a hátba szúrás”, amelyet a terroristák bűntársai követtek el. „Ezt nem tudom máshogyan leírni” – tette hozzá, súlyos következményeket helyezve kilátásba a török–orosz viszonyban. Putyin megismételte, hogy a két Szu–24-es nem hatolt be a török légtérbe. Szerinte a Szu–24-est annak ellenére lőtték le, hogy Oroszország megállapodott a Szíriában beavatkozó szövetségesekkel – köztük Törökországgal – a hasonló légi incidensek megelőzéséről. Emlékeztetett, hogy az incidens után Törökország azonnal a NATO-hoz fordult, mintha orosz gépek támadtak volna Törökországra, és nem a törökök lőttek volna ki egy orosz vadászgépet. „Azt akarják, hogy a NATO az Iszlám Állam szolgálatába álljon? Reméljük, a nemzetközi közösség talál magában annyi erőt, hogy a közös ellenség ellen vegye fel a harcot” – firtatta érezhető gúnnyal az orosz elnök.
A török belügyminisztérium által közzétett radarképen pirossal jelzik az orosz gépek útvonalát Reuters
Putyin nyíltan az Iszlám Állam támogatásával vádolta meg a török vezetést, azt állítva, az oroszok régóta figyelik azokat az állítólagos olajszállítmányokat, amelyek török területről érkeznek az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló szíriai területekre. „Ha az Iszlám Állam ilyen sok pénzre tesz szert az olajkereskedelemből – több tíz- vagy százmillió, esetleg milliárd dollárról beszélünk –, és egy ország fegyveres erői is mellette állnak, nem meglepő, hogy ilyen merészséggel hajtják végre akcióikat Európa szívében is” – utalt Putyin a november 13-i párizsi merényletsorozatra.
Az oroszok szerint a két Szu-24-es ezen az útvonalon haladt Alec Luhn / Twitter
Este az orosz védelmi minisztérium is előállt egy térképpel a két Szu-24-es repülési útvonaláról. Eszerint az egyik orosz vadászgép rövid időn át Dél-Törökország felett repült, de légtérsértés nem történt.
hirdetés
A Putyin által említett súlyos következmények egyike, hogy Moszkva megszakítja a katonai együttműködést Ankarával. Ezt a mposzkvai védelmi minisztérium jelentette be egy esti sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy egy török F-16-os az akció közben megsértette Szíria légterét.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban nagyon súlyos incidensnek nevezte a Szu–24-es lelövését, ugyanakkor azt mondta, túl korai lenne még bármilyen következtetést levonni az esettel kapcsolatban. Nikolaj Levicsev, az orosz parlament alsóházának, a dumának az alelnöke ennél jóval keményebben fogalmazott. Szerinte a törökök az orosz gép lelövésével az Iszlám Államot támogatták.
Az orosz állami turisztikai hivatal minden törökországi út felfüggesztésére kérte fel az ország turisztikai társaságait – írja a RIA Novosztyi hírügynökség.
Ahmed Davutoglu jogos védelmi lépésről beszélt Umit Bektas / Reuters
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lemondta holnapi törökországi útját, az orosz állampolgároknak pedig nem javasolja, hogy Törökországba utazzanak. Úgy fogalmazott, a terrorfenyegetettségi szint azonos szinten van Egyiptoméval – írja a Sky News.
Délután tüntetések kezdődtek az isztambuli orosz konzulátus és a moszkvai török nagykövetség előtt. Eközben Recep Tayyip Erdogan török elnök rendkívüli biztonságpolitikai ülésre hívta össze a miniszterelnököt, a vezető tábornokokat, a hírszerzés irányítóit és fontosabb minisztereit.
Oroszország szeptember végén indította el a katonai akciót Szíriában a több mint négy és fél éve polgárháborút vívó Bassár el-Aszad elnök oldalán. Az oroszok fő célpontja állítólag a szunnita szélsőséges terrorszervezet, az Iszlám Állam, de támadják azoknak a mérsékelt ellenzéki erőknek a bázisait is, amelyek a Nyugat támogatását élvezik. Az orosz rakétatámadásoknak gyakorta esnek áldozatul a civilek is.
Oroszország hagyományosan Törökország vetélytársa a kaukázusi és a közel-keleti befolyásért vívott harcban, de a hangzatos orosz kardcsörtetés ellenére a szakértők kétlik, hogy akár Oroszország, akár a nyugati hatalmak hagynák elfajulni a konfliktust. Mark Galleotti, a New York University professzora a blogjában úgy vélte, Putyin nem engedheti meg magának, hogy túl sok fronton vívjon diplomáciai háborút, az európai országok pedig nyilvánvalóan azt szeretnék, ha a Kreml részt venne a szíriai és az ukrajnai helyzet rendezésében is, nem beszélve arról, hogy Erdogan Törökországának az autoriter törekvéseit több EU-tagország is aggályokkal figyeli. Kérdés persze, hogy az amerikaiak mit mondanak, de ha Moszkva részvétet akar kelteni maga iránt, akkor a szólamok szintjén tartja a dühét, és nem ragadtatja magát nyílt katonai válaszlépésekre. A visszafogottságba – teszi hozzá Galleotti – persze bele fog férni néhány átrándulás török területre, de akár a kurdok támogatása is.
Putyin súlyos következményekre figyelmeztetett Pool / Reuters
Az amerikaiak egyelőre óvatosak. Annak ellenére, hogy Törökország NATO tagja, Steve Warren, a szövetségesek szíriai katonai missziójának a szóvivője azt mondta, az incidens Ankara és Moszkva ügye, és nem érinti a szövetségesek hadműveleteit. Warren megerősítette, hogy a törökök tízszer figyelmeztették a két orosz Szu–24-est, mielőtt az egyiket kilőtték volna, de a Kreml-közeli Russia Today szerint azt nem tudta megmondani, hogy a Szu-24-es hol zuhant le, és hogy az amerikaiak a törököktől tudnak a tíz figyelmeztetésről vagy saját maguk is meggyőződtek róla. Kedd délutáni washingtoni közlések szerint a két Szu-24-es csak másodpercekig tartózkodott a török légtérben.
Ami az EU-t illeti, Brüsszel nyilvánvalóan vigyázni fog, és visszafogottan bírálja majd Törökországot, amely kulcsszerepet játszik a tagországokat a Balkánon át elérő menekülthullám megállításában. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren egyelőre azt írta, minden érintett fél tanúsítson nyugalmat ebben a „veszélyes” pillanatban.
„Vonják felelősségre Törökországot!” – tüntető Ankara moszkvai nagykövetsége előtt Maxim Shemetov / Reuters
Óvatosságra intett Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is, aki úgy nyilatkozott, reméli, hogy az incidens nem fogja visszavetni a tárgyalásokat az Iszlám Állam elleni közös fellépésről. „Ankarának és Moszkvának is tudnia kell, mi a felelőssége” – mondta a politikus. A maga kommentárjában David Cameron brit miniszterelnök is azt sejtette, hogy a Szu-24-es lelövése inkább a két országra tartozó ügy, legalábbis közvetlen kapcsolatfelvételre kérte Moszkvát és Ankarát.
Hollande és Obama kézfogása a Fehér Házban. Korlátlan támogatás Carlos Barria / Reuters
Francois Hollande francia elnök ma Washingtonban tárgyalt a közös fellépésről amerikai kollégájával, Barack Obamával. Hollande a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta, le kell zárni a török-szír határt, Obama pedig az Egyesült Államok „korlátlan” támogatásáról biztosította Franciaországot az Iszlám Állam elleni harcban, és elítélte a mérsékelt ellenzéki erőkre mért orosz légicsapásokat. Obama hangoztatta, hogy Törökországnak joga van az önvédelemre, Oroszországnak és Törökországnak együtt kell működnie a Szu-24-es lelövése miatt kitört konfliktus enyhítéséért. „Ha az oroszok az Iszlám Állam elleni harcra koncentrálnának, kevesebb esélyt adnának a hibáknak. A baj az, hogy Oroszország inkább Aszad támogatásával, és nem az Iszlám Állam elleni harccal van elfoglalva” – üzent az amerikai elnök.
A NATO-ülés után Jens Stoltenberg főtitkár a török állásponttal összhangban arról tett bejelentést, hogy az észak-atlanti szervezet által szerzett adatok is arról tanúskodnak, hogy a két Szu-24-es valóban behatolt a török légtérbe. Stoltenberg – akinek az elmondása szerint Oroszország nem vette fel a kapcsolatot a NATO-val az ügyben – szintén mindenkit nyugalomra szólított fel.
