Korábban csak filmekben láttunk ilyet: tálib fegyveresek vigyáznak egy fehér, hagyományos afgán öltözetet viselő amerikaiara. Amerikai Blackhawk helikopterek jelennek meg, az egyik leszáll, hatalmas porfelhőt kavarva. Két, az arcát eltakaró fegyveres odavezeti az amerikai foglyot, miközben egyikük botra kötött fehér rongyot lenget. Egyikük kezet fog az egyik érkező katonával. A fogoly átadása gyorsan megtörténik, a helikopterek pedig elrepülnek, az egyiknek a fedélzetén az öt éve tálib fogságba került, 28 éves Bowe Bergdahl őrmesterrel. A fogoly átadásáról a videót a tálibok készítették és ők is hozták nyilvánosságra. A végén az a mondat hallható: „Vissza ne gyere Afganisztánba!”
 |
| Bowe Bergdahl Reuters |
A múlt hét végi fogolyátadás után Bergdahlt egy németországban található amerikai kórházban kezelik. Mindeközben hazájában egyre nagyobb botrány kerekedik ki a kiszabadítása miatt. A politikai konfliktusnak egyik oka az, hogy a katari közvetítéssel létrejött egyezség másik oldala az volt: öt guantanamói fogoly szabadon távozhat. Az amerikai kormány szerint ez ugyan veszélyt jelent az ország biztonságára, de azzal nyugtatja a közvéleményt és az elsősorban republikánus kritikusokat, hogy egy éven át Katarban kell maradniuk, ahol szoros megfigyelés alatt lesznek. De saját pártjának tagjai között is volt olyan, aki támadta Barack Obama döntését. Egy törvény szerint ugyanis bármely guantanamói fogoly szabadon bocsátása előtt 30 nappal értesíteni kell a Kongresszust. Az elnök közeli tanácsadói nem győzték hívogatni a demokrata és republikánus vezetőket, bocsánatot kérve, és azt magyarázva, erre nem volt idő, gyorsan kellett dönteni, mivel minden információ arra utalt, hogy veszélyben lehet a fogoly élete. Az elnök azt is közölte, Amerika soha nem hagyja hátra embereit.
Ám a kiszabadítás körülményei mellett Bowe Bergdahl személye is vita tárgya. Nem világos ugyanis, hogyan került fogságba. A legtöbb beszámoló szerint 2009-ben fegyverét hátrahagyva, egy iránytűvel, egy palack vízzel és egy fényképezőgéppel „felszerelkezve” hagyta el őrhelyét, s indult az afgán hegyekbe. Az amerikai hadseregben nem vádolják semmivel, egykori katonatársai között azonban vannak, akik dezertőrnek tartják. Sőt közülük néhányan amerikai hírtelevíziókban nyíltan azzal vádolják, hogy miatta halt meg hat amerikai katona. Úgy vélik, nagyon nagy erőket emésztett fel akkoriban Bergdahl keresése, emiatt az amerikai csapatok kitettebbek voltak a támadásoknak. Ám a New York Times a Bradley Manning által nyilvánosságra hozott afgán harctéri jelentéseket megvizsgálva úgy látja: konkrétan nehéz lenne az említett hat, a 2009-ban különösen veszélyes Paktika tartományban történt halálesetet kapcsolatba hozni Bergdahl keresésével.
