A kérdés azért is izgathatja a lengyel politikai szférát, mert az utóbbi hetekben alapos megrázkódtatások érték Tusk pártját, tovább morzsolva táborát. Ilyen volt mindenekelőtt a lehallgatási botrány. Felkapott varsói éttermekben készültek hangfelvételek kormánypolitikusi beszélgetésekről. Bűnügy szaga csak az egyik felvételnek volt, a többiben inkább csak az alpári nyelvezete kelthetett felháborodást. Mindenesetre csökkent a miniszterek és a kormányfő presztízse.
Tusknak nem sikerült meggyőznie a közvéleményt arról, hogy a lehallgatás belső összeesküvők kormányellenes puccsa, amelyet külső (értsd orosz) titkosszolgálatok mozgatnak.
Tusk hét éve kormányozza már Lengyelországot, ő és pártja is meglehetősen elkoptak ennyi év alatt – a botrányok és a belharcok miatt is. A miniszterelnök nem építette fel utódját, sőt amikor a Polgári Platform (PO) egy-egy politikusa túl erősnek látszott, gyorsan eltávolította a legbelsőbb hatalmi körből.
|
| Kaczynski beszél, Tusk (jobb felül) hallgatja - Slawomir Kaminski/Agencja Gazeta |
A PO sokáig azért vezette a „politikai szépségversenyt”, mert a lengyel társadalom nem akarta Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) visszatértét a hatalomba. A PiS-nek stabil és fanatizált politikai tábora van. A gazdasági fellendülés éveiben az általuk szított nacionalista-vallási hisztéria kevésnek bizonyult Tuskék leváltásához.
Hisznek egy pártban
Most erre több lehet az esélyük. Legalábbis a kedden közzétett IBRIS-felmérés szerint a PiS 36 százalékot kapna a választáson, a PO csak 25-öt. Ekkora szelet a szavazatokból elegendő lenne ahhoz, hogy Kaczynski újra kormányfő lehessen. Meglehet, hogy mindehhez koalíciót kellene kötnie az Új Jobboldal Kongresszusa (KNP) nevű szélsőségesen EU-ellenes jobboldali párttal.
Lengyelországban nincs olyan gazdasági-politikai válság, amely indokolná a kormánypárt mélyrepülését. Az okokat inkább a kormányzás kifáradásában, és az általános európai rosszkedvben lehet felfedezni, amihez több külső ok is járul. Ilyen mindenekelőtt a veszélyérzet az elhúzódó ukrán válság miatt, illetve a romló viszony Oroszországgal.
A lengyel politika nem volt képes egységesen fellépni az ukrán törekvések védelmében. Miközben Tusk kormánya, illetve Radoslaw Sikorski külügyminiszter elszántan követelte az ukránok megsegítését, a jobboldali ellenzék nem volt szolidáris velük. Sőt, Kaczynski rendre akadályozta őket. Továbbra is terjesztik azt az állítást, hogy 2010 áprilisában merénylet következtében zuhant le a Lech Kaczynskit és népes kíséretét szállító TU–154-es kormánygép az oroszországi Szmolenszkben. Ehhez pedig – állítják – Tusk és Vlagyimir Putyin összeesküvése vezetett el.
|
Tusk felemelkedése Lengyelországnak szóló elismerés, el kell fogadnia - gondolják többen is
Kacper Pempel / Reuters |
A szmolenszki mítosz mellett a PiS a katolikus egyház legkonzervatívabb köreivel együtt folytatja harcát a világi állam ellen. A legújabb téma Európa egyik legszigorúbb abortusztörvényének további keményítése. A püspöki kar azzal állt elő, hogy követeli a művi vetélést végrehajtó kórházak listáját. Az egyházi nyomás növekszik az orvosokra és a fogamzásgátló tablettát forgalmazó gyógyszerészekre.
Az egyház eddig megakadályozta a lombikbébiprogramok állami támogatását – a kormány sokéves huzavona után készítette el törvényjavaslatát. Ezek az elemek nyilvánvalóan meghatározzák az ősszel esedékes önkormányzati választások napirendjét. A közvélemény-kutatások ott is a PiS győzelmét jelzik előre.
Tuskék egyedüli esélye, ha sikerül ismét szót érteniük a városi középrétegekkel. Ezek ugyanis feltehetően megunták a PO lavírozását az egyházi konzervativizmus és az európai elkötelezettség között. Sokan vannak, akik azt mondják: a Tusknak felkínált magas EU-s poszt Lengyelországnak szóló elismerés, amivel élni kellene.
Mások ebből a rétegből inkább azt várnák el az 57 éves politikustól, hogy rázza össze pártját, s verje vissza a jobboldali kihívást. A PiS győzelme, esetleges koalíciója a KNP-vel a legrosszabb változat, különösen a lengyel gazdaságnak, amely millió szállal kötődik Európához.
