A közösség persze éber: a falakon lapostévék mutatják folyamatosan a híreket. "Erős szikla művelet: a 22.nap", ez a két első izraeli izraeli hírcsatorna szalagcíme. Már régóta ez, csak a napon kell mindig egyet igazítani.
Persze nem mindenkinek jut ilyen nyugalom. – Egyetértek vele, hogy nem szabad kijönnünk Gázából, amíg fel nem számoltuk a Hamasz alagútrendszerét. Egy hónap múlva tartjuk az újévünket, és kiderült, hogy terroristák akartak átjönni, hogy zsidókra támadjanak. Márpedig mi pár száz méterre élünk – ezt már Hoffmann Betti mondja, Netiv Haaszara mosávban.
A kibuchoz képest kevésbé a közösségi elvre épülő település kőhajításnyira van csak Gázától. Virágot, zöldségeket termesztenek itt. Az eredetileg székelyudvarhelyi származású Hoffmann pedig harminc éve a mosáv titkárnője. "Én már csak itt élek. Vannak, akik meghívást fogadnak el, és ilyenkor elutaznak, főleg a kisgyerekesek. De ők is visszajönnek", mondja, amikor megkérdezem, nem fontolgatta-e, hogy északabbra költözzék.
|
| Izraeli katona társa temetésén Fotó: Reuters, Siegfried Modola |
– Kislánykoromból még emlékszem rá, hogy gázaiak és izraeliek egymás mellett éltünk. Ők nálunk dolgoztak, mi meg voltunk gázai étteremben is. Mindez már a múlté. Onnan most rakétáznak vagy orvlövészek lőnek át ide – mutat át a határkerítésen a 30 év körül járó Hila, aki szintén a mosávban lakik. – Minden zajt meg tudunk már különböztetni: a rakétáét, a tüzérségi lövegét, a géppuskáét, a drónét – teszi hozzá. Végighallgatjuk az összeset, nem kell hozzá sok idő.
Akárhol fordulunk meg, mindenütt megy a hírtévé, az emberek a napi eseményeket latolgatják. "Rakétát fogtak Askelon (déli város) mellett", "Meghalt öt katona", mondják egymásnak az emberek.
A "vörös szín" rakétariasztás, amelyet okostelefonon, applikációként is figyelemmel kísérhetünk, pár száz méterre a gázai határtól ér bennünket (maguk az átkelők le vannak zárva, csak humanitárius segély mehet át.) Leszállunk a buszról, egy fa mellé kuporodunk. Majd elhárul a veszély.
Belföldi nyomás nincs az izraeli kormányon
|
Izraeli katonák készülnek az újabb bevetésre
Fotó: Reuters, Baz Ratner
|
Több ezer rakétát indítottak már az Izraellel háborúban álló palesztin szélsőségesek a zsidó államra az elmúlt hetekben. Ez az egyik fő oka annak, hogy elhúzódik most már a háború. Izrael könnyebben áll ellent a külföldi nyomásnak (belső ugyanis nem nagyon van), hogy állítsa le az Erős Szikla műveletet, amíg "dolgozik" az egyébként nagy hatékonysággal működő Vaskupola rakétaelhárító rendszer. (Csendben teszi: Asdod déli város egy ilyen ütegétől udvariasan, de határozottan elhajtják a kíváncsiskodó újságírót.)
A másik fő ok, hogy Izrael nem számolta még fel az alagútrendszert, amelyben behatolóktól kezdve árukon át a fegyverekig mindent lehet csempészni. Itt-ott ásásnyomok látszanak: Izrael felfedezte valamely "barlang" itteni végét, majd betemette a járatot. Szemlátomást most már a végére akar járni a dolgoknak.
Kedd este az Izrael részéről sokszor palesztinpártisággal vádolt ENSZ bejelentette, méltatlankodva, hogy a palesztin szélsőségesek fegyverrejtekhelynek használták egy használaton kívüli iskoláját.
|
Izraeli katonák által bepumpált gáz tör elő egy palesztin szélsőségesek által támadásokra épített alagútból Szderot határában
Baz Ratner / Reuters |
A tűzszünetek ideig-óráig tartanak csak ki, vagy életbe sem lépnek. Mintegy 1200 ember halt meg eddig a konfliktusban, döntő többségükben palesztinok, azon belül is főleg civilek. De korábbi konfliktusokhoz képest magasnak számít, hogy ötven fölé szökött az izraeli katonaáldozatok száma. Izraeli polgári személyek is életüket vesztették.
Egyik fél sem tágít: ahogy pénteken Izrael utasította el, legalábbis a tartós tűzszünetet, úgy kedden a Hamasz nem fogadta el a Palesztin Felszabadítási Szervezet közölte fegyvernyugvást. Nem békélnek, amíg Izrael lövi őket. Ezzel együtt újra terítéken az egyiptomi tűzszüneti javaslat, és a különféle palesztin tényezők kairói egyeztetésükkel akarják mutatni, aktívak a megoldáskeresésben. Estére összehívták az izraeli kormány ülését is.
E sorok írásakor mindenesetre izraeli illetékesek cáfolták John Kerry amerikai külügyminisztert. Azt állították vele szemben, hogy nem Izrael, hanem az USA szorgalmazza a humanitárius tűzszünetet, és a hadsereg folytatja az alagútrendszer felszámolását.
Talán száz év múlva béke lesz
|
Palesztin tűzoltó izraeli támadás után Fotó: Reuters, Mohammed Salem
|
Mégis, meddig tarthat ez az egész? – kérdeztünk meg egy laikus, de tapasztalt embert, illetve egy harcedzett katonát. – Talán száz év múlva béke lesz majd. Nemhogy különböző, de száznyolcvan fokban tér el a két nép gondolkodásmódja - mondja Lőw Gábor. A 80 éves gépészmérnök férfi a magyar alapítású Nir Jiszrael település lakója, Lőw Immánuel, a híres szegedi főrabbi unokája. Mint mondja, miközben épp a település zsinagógája elé hoznak egy célt tévesztett Hamasz-rakétát, ő már nem megy védett házba. Elég volt neki abból Pesten, 1944-ben.
– Ha megkérdezi Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, talán ő is azt mondja, nem tudja, meddig tart még az akció. Az én személyes tippem, hogy talán Izrael két hét alatt elvégzi a kitűzött feladatot.
Persze közbejöhet tűzszünet vagy más is – ezt a forgatókönyvet már Richard Kemp ezredes vázolja fel a Népszabadság érdeklődésére Szderotban, újságírók gyűrűjében. Az afganisztáni brit erők egykori parancsnoka, mint mondja, kommentátorként van itt jelen. "Nem dolgozom sem az izraeli hadseregnek, sem a kormánynak", hangsúlyozza.
Mindenesetre szavai szerint annyira még hadsereg nem vigyázott rá, hogy a civileket megkímélje, mint az izraeli. "Természetesen elkerülhetetlen sajnos, hogy ártatlanok is meghaljanak. Ez így történt Afganisztánban is. Lehet hiba a célkijelölésben, váratlanul is felbukkanhatnak civilek. Vagy más váratlan körülmény lép fel. Nincs olyan szervezet, amely annyira alkalmazná az emberi pajzsot, mint a Hamasz."
Munkatársunk a budapesti izraeli nagykövetség által szervezett sajtóút keretében egy újságírócsapat tagjaként utazott Izraelbe.
