Benne van Ivan Havel, az író-elnök testvére és társa az ellenzékiségben és üldöztetésben, mellékfoglalkozásban pedig a komputertudományok nemzetközi hírű művelője.
A magyarokat a bírálóbizottságban Konrád György mellett Varga György képviseli, a Hrabal-fordítások mestere, az első prágai nagykövetünk a rendszerváltás után. A jelölteket támogatni, véleményezni október végéig lehet, a díjakat pedig november 17-én adják majd át a prágai Nemzeti Színházban. Egy-egy ellenzéki múltú ex- és gyakorló államelnököt, Joachim Gauckot és Lech Walesát is megpróbálják odaszervezni, de persze nem biztos, hogy sikerül.
A négy magyar jelölt a következő: Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye, aki 1956 után negyedszázadig csak kertészként dolgozhatott, s a demokratikus ellenzékkel ápolta a forradalom emlékét. Pákh Tibor, akit 11 évig tartottak Kádárék „ellenforradalmi tevékenység” vádjával szigorított fegyházban, aztán gyógyíthatatlan ellenzékiségére való tekintettel gyógyíthatatlan elmebetegnek nyilvánították, elektrosokkal és inzulinkómával kényszerkezelték. Kenedi János, a demokratikus ellenzék kulcsfigurája, középponti szervező személyisége, az állambiztonsági iratok nyilvánosságáért folyó harc frontembere.
Végül pedig Isten embere, a 98 esztendős Oloffson Károly, szerzetesi nevén Placid atya, akit nem sokkal a háború után Pannonhalmán megkínoztak a magyar ávósok, a szovjetek pedig elvitték a Gulagra. Az volt a bűne, hogy Schlachta Margit mellett kampányolt. Majd egy évtizedig ápolta sorstársai lelkét az orosz lágerekben, titokban misézett, nyugdíjba vonulásáig Magyarországon fizikai munkából élt.
|
A magyar jelöltek képe a honlapon: Gyenes Judith, Oloffson János, Kenedi János, Pákh Tibor
Reviczky Zsolt |
Bárki bármelyik nációhoz tartozó jelöltet véleményezheti, méltathatja az öt ország nyelvein vagy angolul. A magyar jelöltek mellett is láttam külhoniaktól cseh és angol nyelvű kommentárokat, de magyart még egyet sem.
A Post Bellum sajtóközleménye szerint: „Az emberek a memoryofnationsawards.eu weboldalon helyezhetik el a nevezett személyiségek értékelését, és oszthatják meg azok történeteit a szociális hálókon”.
A Post Bellum a nemzetközi civil emlékezetpolitika példaadó, úttörő intézménye. Az ezredfordulón hozták létre újságírók, történészek, levéltárosok, s 2001 óta építik a XX. század emlékezetének, a „Nemzetek Emlékezetének” internetes gyűjteményét. Olyan tanúk visszaemlékezéseit rögzítik, akik átélték, megszenvedték, megharcolták a huszadik század európai, mindenekelőtt persze közép- és kelet-európai tragédiáit.
A náciktól, kommunistáktól származási, vallási, világnézeti, politikai alapon elszenvedett üldöztetések a holokauszttól az ötvenes éveken, 68-on át a kilencvenes évekig, a cserkészektől a csecsenekig – mindenre kiterjed a Nemzetek Emlékezete, és minderre tematikusan is rá lehet keresni a gyűjteményben. És persze a tanúságtevők névsorában is lehet böngészni. A folyamatosan bővülő gyűjteményben eddig nagyjából háromezer (!) felvétel gyűlt össze 13 országból. Ennél nagyobb nyilvános oral history gyűjteményt nem ismerünk.
|
Kenedi János egyelőre hiába küzdött az állambiztonsági múlt teljes nyilvánosságáért
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A www.pametnaroda.cz linken lehet a gyűjteményt felkeresni. Nyelvválasztó zászlócskából ugyan ott sok van, például magyar is, de csak az eligazító címkéket fordították le ama sok nyelv mindegyikére, az egyes személyekhez tartozó kronológiákat, élettörténeteket csak cseh, szlovák és angol nyelven olvashatjuk. A videók és a dokumentumok meg azon a nyelven vannak, amelyeken beszélnek rajtuk, amelyeken írták őket. Az egyes tanúk teljes, sokórás oral history-anyagát külön kell kérniük azoknak, akik kutatni akarják.
Tele van a gyűjtemény többszörös áldozatokkal, olyanokkal, akiket a nácik is üldöztek, és a kommunisták is, származási, vallási, politikai alapon is. A Post Bellumnak rengeteg együttműködő partnere van a régió országaiban. Nálunk többek között a Terror Háza, melynek szellemétől és vezetője történelemhamisító szenvedélyétől meglehetősen távol esik az, amit a magyar jelöltek és zsűritagok többsége képvisel.
Csehországban létezik még közszolgálati média, mellyel tisztességes civil szervezetek közhasznúlag együttműködhetnek. Így működik együtt a Post Bellum a cseh rádióval, mely már hét éve sugározza a XX. századi történetek című népszerű heti dokumentumsorozatot, van könyv-, képregény- és DVD-változata is. A Nemzetek Emlékezete díj honlapján azt olvassuk, hogy „2014-től a cseh televízióval karöltve építjük a Nemzet Emlékezetének audiovizuális változatát, és az egyedülálló Eye Direct dokumentumkészítési módszerrel kezdünk felvételeket készíteni a kortársakkal.
Ezen együttműködés eredménye nemcsak egy páratlan audiovizuális kortársi gyűjtemény lesz, de egy televíziós dokumentumsorozat is”. Mindehhez pedig országos iskolai projekt is kapcsolódik majd a pribehynasichsousedu.cz linken. A szomszédban már jó.
