galéria megtekintése

Hátulról támadott az ügyész gyilkosa?

1 komment

Ortutay L. Gyula

Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök csütörtökön délelőtt a Twitterre feltett üzenetében kétségét fejezte ki, hogy öngyilkos lett volna az őt megvádoló ügyész. Alberto Nismant, a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-es bombamerénylet ügyészét vasárnap találták halva lakásában. A múlt szerdán állt elő a váddal, hogy az elnök és környezete akadályozta a vizsgálatot és mentességet kínált a bűntény iráni eltervezőinek olajszállítások fejében.

Mintha Agatha Christie valamelyik krimije ismétlődne most Argentínában. Vasárnap a lakása fürdőszobájában holtan találták Alberto Nismant, aki 2004 óta vette át az ügyészi munkát az Argentin Zsidó Közösség (AMIA) épületénél 85 halálos áldozatot és csaknem 300 sebesültet követelő 1994-es autóbombás robbantás kivizsgálásával kapcsolatban. Hétfőn kellett volna a kongresszus különbizottsága előtt ismertetnie bizonyítékait arról az egy hete szerdán a televízió nyilvánossága előtt megfogalmazott vádjáról, hogy Cristina Fernández de Kirchner elnök és külügyminisztere, valamint a kormányhoz közel álló néhány további személy a háttérben valójában alkut ajánlott Iránnak.

Nismán egy tavaly májusi felvételen. Volt a nevén fegyver, de kért még egyet
Nisman egy tavaly májusi felvételen. Volt a nevén fegyver, de kért még egyet
Marcos Brindicci / Reuters

Argentína még 2007-ben, részben Nisman munkája eredményeként az Interpolon keresztül hét iráni személy ellen adott ki elfogatóparancsot. Nisman szerint ugyanis 1994. július 18-án Ibrahim Husszein Berro, a libanoni Hezbollah egyik katonája vezette azt a Renault típusú kisbuszt, amelyben a bomba robbant a zsidó központnál, s a terrormerényletet a későbbi iráni honvédelmi miniszter, Ahmad Vahídi és az iráni Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohsen Rezaie tervelte ki. A nemzetközi elfogatóparancs kiterjedt Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfőre is.

2013-ban, Fernández elnöksége alatt Argentína egyetértési megállapodást irt alá Iránnal az autóbombás merénylet közös kivizsgálásáról, amelyből eddig semmit nem hoztak nyilvánosságra. Nisman a múlt héten, külföldi szabadságát megszakítva váratlanul a televízió nyilvánossága előtt azt állította, hogy telefonlehallgatásból nyert bizonyítékai vannak, miszerint titkos alku keretében argentin részről felajánlották, hogy az iráni gyanúsítottak mentességet kapnának iráni olajszállítások fejében, amelyet a mentességen túl argentin gabonaexport egyenlített volna ki.

 

Nismannak tíz biztonsági testőre is volt, ők riasztották vasárnap Nisman anyját, hogy a férfi nem válaszol a telefonhívásokra, és nem nyitja ki a lakása ajtaját sem. Zárszerelőt kellett hívni, s a riasztásra azonnal megérkezett Sergio Berni, a kormány biztonsági államtitkára, még a halál ügyében kirendelt ügyészt megelőzően. Az eset látszatra öngyilkosságnak tűnt, a holttest a fürdőszobában volt egy 22-es kaliberű pisztollyal együtt. A bejelentés szerint Nisman a halántékába lőhetett egy golyót közvetlen közelről. Viviana Fein ügyész aztán kedden azt közölte, hogy negatív eredményt hozott a vizsgálat, nem találtak sem lőpormaradványokat, sem más nyomot Nisman kezén. Ám szerinte technikai ügyről van szó, mert egy olyan kis kaliberű fegyver, mint a 22-es elsütése maradhat nyom nélkül. Ezért a vizsgálat eredménye nem zárja ki, hogy Nisman lőtte fejbe magát. Az ügyész a helyszíni szemle alapján kizárta az idegenkezűséget.

Egy friss ujjlenyomat

Kiderült az is, hogy noha Nisman nevén volt lőfegyver, egyik munkatársát, Diego Lagomarsino informatikust hívta fel telefonon szombaton és kért tőle revolvert, mert fenyegetéseket kapott a szerdai televíziós nyilatkozata után. Az informatikus még szombaton este el is vitte Nismannak azt a pisztolyt, amelyet aztán vasárnap megtaláltak holtteste mellett.

A fordulatot az hozta, hogy megszólalt a Nisman lakását végül kinyitó szerelő. Szerdán az argentin sajtó már azzal volt tele, hogy Nisman lakásának volt egy másik hátsó bejárati ajtója is, amely ugyan zárva volt, de nem volt benne kulcs, így bárki szabadon behatolhatott és távozhatott rajta keresztül. Sőt, volt még egy behatolási lehetőség is, a szomszéd lakással közös légkondicionáló rendszer egy külön helyiségben. Állítólag a nyomozás itt talált is viszonylag friss ujjlenyomatot, pedig szerelők nem jártak arra mostanság.

Berni az egyik rádióadónak azt nyilatkozta, hogy a zárszerelő megnyilatkozása alapján át kell értékelni a helyzetet, „az öngyilkosság teóriája egyre távolabb kerül". Ezt követte Cristina Fernández ma reggeli nyilvános üzenete, miszerint „az eddigi kérdőjelek egyre biztosabbá válnak". Eddig az elnök öngyilkosságról irt, most viszont már szerinte sem volt öngyilkosság. Szerinte az elhunyt ügyészt valakik hamis adatokkal látták el, aki aztán erre alapozta a kormányzat elleni vádjait Irán ügyében. Az elnök Twitter-üzenetében védelmébe vette az informatikust is, biztonsági őrizetet kért részére.

Lagomarsino ugyanis, aki a pisztolyt adta Nismannak, a kormánypárti Pagina 12 lapnak azt mondta, hogy az ügyész azért kérte a fegyvert, mert Jaime Stiusso, a hírszerzés volt műveleti főnöke figyelmeztette, veszélyben az élete, ne bízzon még a testőreiben sem. Stiussót és a hírszerzés két másik főnökét a közelmúltban, decemberben váltotta le, illetve nyugdíjazta az elnök.

Szándékosan félrevezették?

Az ügy megértésében segít, hogy Nisman a halála miatt elmaradt hétfői kongresszusi meghallgatásra készített egy majd 300 oldalnyi feljegyzést, amelyben megnevezte azt a két hírszerzőt is, akik révén tájékoztatta az argentin kormány Iránt az alkuról, az Interpol-körözés tervezett megszüntetéséről. Ezt a dokumentumot megtalálták Nisman lakásában, s az egyik bíró engedélyével nyilvánosságra is hozták.

Most az elnök környezete azt állítja, hogy Stiusso szándékosan félrevezette az ügyészt, a telefonlehallgatások, amire a feljegyzés hivatkozik, hamisak, a megnevezett két ügynök nem tagja a hírszerzésnek. Azaz Nisman valójában az elnök ellen irányuló összeesküvés, csalás áldozata. „Felhasználták, amíg élt, aztán arra volt szükségük, hogy meghaljon" – írta Kirchner a mai Twitter-üzenetében. Egyelőre azonban nincs nyom, hogy ki lehetett a gyilkos, ha valóban nem öngyilkosság történt.

Az igazságért Buenos Airesben már több tüntetést is szerveztek
Az igazságért Buenos Airesben már több tüntetést is szerveztek
Marcos Brindicci / Reuters

Kérdés, hogy ez a krimibe illő fordulat lecsillapítja-e az ügyben igazságot követelő argentinokat. Szerda este egy újabb sokezres demonstráció volt Buenos Airesben az AMIM, a zsidó központ épületénél. Argentína 21 éve vár a merénylet hátterének a felderítésére, a felelősök megbüntetésére.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.