Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök csütörtökön délelőtt a Twitterre feltett üzenetében kétségét fejezte ki, hogy öngyilkos lett volna az őt megvádoló ügyész. Alberto Nismant, a Buenos Aires-i zsidó központ elleni 1994-es bombamerénylet ügyészét vasárnap találták halva lakásában. A múlt szerdán állt elő a váddal, hogy az elnök és környezete akadályozta a vizsgálatot és mentességet kínált a bűntény iráni eltervezőinek olajszállítások fejében.
Mintha Agatha Christie valamelyik krimije ismétlődne most Argentínában. Vasárnap a lakása fürdőszobájában holtan találták Alberto Nismant, aki 2004 óta vette át az ügyészi munkát az Argentin Zsidó Közösség (AMIA) épületénél 85 halálos áldozatot és csaknem 300 sebesültet követelő 1994-es autóbombás robbantás kivizsgálásával kapcsolatban. Hétfőn kellett volna a kongresszus különbizottsága előtt ismertetnie bizonyítékait arról az egy hete szerdán a televízió nyilvánossága előtt megfogalmazott vádjáról, hogy Cristina Fernández de Kirchner elnök és külügyminisztere, valamint a kormányhoz közel álló néhány további személy a háttérben valójában alkut ajánlott Iránnak.
Nisman egy tavaly májusi felvételen. Volt a nevén fegyver, de kért még egyet Marcos Brindicci / Reuters |
Argentína még 2007-ben, részben Nisman munkája eredményeként az Interpolon keresztül hét iráni személy ellen adott ki elfogatóparancsot. Nisman szerint ugyanis 1994. július 18-án Ibrahim Husszein Berro, a libanoni Hezbollah egyik katonája vezette azt a Renault típusú kisbuszt, amelyben a bomba robbant a zsidó központnál, s a terrormerényletet a későbbi iráni honvédelmi miniszter, Ahmad Vahídi és az iráni Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohsen Rezaie tervelte ki. A nemzetközi elfogatóparancs kiterjedt Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfőre is.
2013-ban, Fernández elnöksége alatt Argentína egyetértési megállapodást irt alá Iránnal az autóbombás merénylet közös kivizsgálásáról, amelyből eddig semmit nem hoztak nyilvánosságra. Nisman a múlt héten, külföldi szabadságát megszakítva váratlanul a televízió nyilvánossága előtt azt állította, hogy telefonlehallgatásból nyert bizonyítékai vannak, miszerint titkos alku keretében argentin részről felajánlották, hogy az iráni gyanúsítottak mentességet kapnának iráni olajszállítások fejében, amelyet a mentességen túl argentin gabonaexport egyenlített volna ki.