A szöveg árulkodó: Balog Zoltán december elején a köznevelési törvényhez módosító csomagot nyújtott be, s ezzel óriási felháborodást váltott ki a szegregált oktatás ellen küzdő civilek közt. A jogszabály-módosítás következtében a miniszternek ma már módja van bizonyos, általa mérlegelt esetekben felmentést adni az esélyegyenlőségi törvény szegregációt tiltó paragrafusai alól.
Balog – korábban felzárkózásért felelős államtitkárként, majd csúcsminiszterként – hosszú utat tett meg a szegregációt legalizáló tavalyi törvénymódosításig. A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után az egykor lelkészként ténykedő politikus azzal büszkélkedett, hogy a magyar elnökség alatt fogadta el az Európai Unió a tagállami romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét. Balog aláírásával hitelesítette a dokumentumot, amelyben az áll, hogy csökkenteni kell tagállami szinten az oktatási szegregációt.
Fokozták a harci kedvét
Ehhez képest Balog Zoltán tavaly önként tanúskodott egy bíróság által azóta jogerősen kimondott szegregáló iskola mellett. A nyíregyházi szegénygettóban a város fideszes vezetésének ösztökélésére a Görögkatolikus Egyház újranyitott egy korábban éppen a hátrányos megkülönböztetés felszámolásának céljával bezárt cigányiskolát. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) által indított perben Balog kifejtette: szerinte a cigánygyerekeket a többségiektől elkülönítve is lehet a későbbiekben integrálni, s úgy nyilatkozott, „nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék". A szemében közellenséggé vált a CFCF is, amelynek azt üzente, ne próbálja „a bíróságon és más fórumokon szétverni azt, amit mások építenek".
Az iskola fenntartóját és a nyíregyházi önkormányzatot elmarasztaló első fokú bírói döntés után Balog fegyvernemet váltott. „Az ítélet fokozta a harci kedvemet, tovább harcolunk egy jó, tisztességes döntésért, ami jó a gyermekeknek" – szögezte le, hozzátéve azt is, hogy a másodfokú bíróságtól más döntést vár. Csakhogy a másodfok is kimondta: a telepi iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a gyerekeket. Az ítélet elmarasztalta az iskola fenntartóit az intézmény jogsértő működéséért, megtiltotta további első osztályok indítását. A miniszter ekkor ismerte föl: a szegregációt csak jogszabály-módosítással tudja legitimáltatni.
„A valóságból indul ki”
Amikor tavaly decemberben benyújtotta a szegregációnak teret engedő indítványát, a tiltakozókat azzal szerelte le, hogy félreértik a helyzetet, „Magyarország Kormánya elítéli a szegregációt". Közleménye szerint „a köznevelési törvény – egyesek által félremagyarázott és a sajtóban torzított módon megjelenített – módosító javaslatnak a fő célja az, hogy a köznevelési törvényt összehangolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel".
Csakhogy a téma szakértői ezen átláttak, hiszen mi szükség lett volna módosítani a szegregációnak eddig törvényesen útját álló jogszabályokat? Balog még két hete is „teljes félreértésnek" és „tudatos félremagyarázásnak" nevezte az ATV-ben a civilek tiltakozását. A szegregációellenes elkötelezettsége mellett érvelt azzal, hogy két éve hozta létre az antiszegregációs kerekasztalt. Azt azonban már nem említette meg, hogy e két év alatt az asztaltól fölállt Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója, Heindl Péter jogász-pedagógus, több integrációt segítő oktatási és szociális programot létrehozója, a legutóbbi ülés után pedig Berki Judit, a bátonyterenyei Tanoda vezetője hagyta ott őket.
Balog az interjúban újfent hangsúlyozta, hogy nem ad felmentést a szegregáció tilalma alól, hiszen a jogszabály szerinte csak arra ad felhatalmazást, hogy „különös tekintettel legyen a szegregáció tilalmára", amikor meghatározza „a társadalmi felzárkózásra irányuló oktatási formákat".
– Én a valóságból indulok ki, a jogvédők meg valami papírból – mondta a miniszter. A papír ebben az esetben a magyar jogszabályokat jelenti. Balog azzal érvel ugyanakkor, hogy számos településen spontán szegregáció alakult ki a belső elvándorlás folytán. Ebben igaza is van: a CFCF soha nem is perelt olyan településeket, ahol már nincs kit kivel integrálni. Ők olyan fenntartók ellen küzdenek, amelyek iskolaszervezési gyakorlatukkal felszámolhatták volna a gyerekek elkülönítését, de ezt nem tették meg.
E – most titokban szervezett – konferencia azonban azt jelzi, hogy a tárca a tavaly megszavazott törvénymódosításhoz keres szakmai fogódzókat.
Az EMMI az álszervezet mögé bújik
– Itt a bizonyíték: Balog Zoltán korábban rosszindulatúnak nevezte a civilek aggodalmát, de e konferencia üzenete alapján nyilvánvaló, hogy igazunk volt – mondja Daróczi Gábor. A CFCF kurátora hozzáteszi: a konferenciát valójában az EMMI szervezi az álcivil szervezet mögé bújva, amit alátámaszt az is, hogy két civil meghívotton kívül csak a kormány és a minisztérium emberei szólalnak majd fel, a jogszabály-módosítás ellen tiltakozók – csak hogy a papír és a valóság viszonyára utaljunk: ők azok, akik a terepen dolgoznak – nem.
Daróczi szerint Balog Zoltán a szakmai hivatkozás alapjait akarja így megteremteni. Amikor a görögkatolikusok a jogerős bírósági döntés ellenére szeptemberben új első osztályt indítanak, már lehet a jogszabályi környezet változására hivatkozni.
Újra bíróságra mehetünk, de már nem lesz jogi hivatkozásunk. Az ügy így nyilván Strasbourgig jut. De ez hosszú idő, és ezt Balog Zoltán is tudja. Addig felnő a szegregált oktatásban még egy generáció – fogalmaz Daróczi Gábor, aki abban bízik, hogy az Európai Bizottság nem hagyja a kormány szegregációnak utat engedő döntését szankciók nélkül.
– Balog Zoltán ugyan sokszor elmondja, mennyire küzd a kormány a szegregáció ellen, de az elmúlt négy évben annak ellenére nem záratott be egyet sem, hogy az ehhez szükséges hatalma, jogszabálya, végrehajtó intézménye megvolt. Ezért minden állítása szegregáció ügyében teljességgel hiteltelen! – állítja Daróczi.
Ritók Nórát, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány elnökét is meglepte a decemberi törvénymódosítás, és a konferencia.
|
Balog tavaly az EFOTT-on. Lehull a lepel
Marjai János / MTI |
– Balog Zoltán egyértelműen azt nyilatkozta, hogy a törvénymódosítás pont azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen szegregált oktatási formákat létrehozni. Ennek a konferenciának viszont épp az a célja, hogy a kormány megkeresse ezeket a lehetőségeket. Ez a konferencia valójában nyílt üzenet például nekem, hogy a miniszter a gyerekek elkülönítésének lehetőségét kutatja – fejti ki Ritók Nóra, aki tagja az antiszegregációs kerekasztalnak. Ritók azt mondja, el kell gondolkodnia a hogyan tovább kérdésén.
– Nem adom a nevemet ahhoz, amivel nem értek egyet. Integrálni nem lehet szegregált körülmények között. Vannak olyan települések, ahol nincs kit kivel integrálni, ezeken speciális, hátránykompenzáló stratégiákra van szükség. De ezeknek az iskoláknak a léte nem legalizálhatja a nagyobb településeken működő szegregált iskolák működését – jelenti ki.
