Szlovákiában élénk vita alakult ki az Európai Bírósághoz a kötelező menekültkvóta ellen benyújtott kereset kapcsán. Bár Robert Fico kormányfő biztos a sikerben, szakértők szerint az esélyesek eleve kétségesek, és az eljárás mindenképpen el fog húzódni.
Szlovákia múlt szerdán – két nappal korábban, mint Magyarország – keresetet nyújtott be a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz (ECJ), kérve a kötelező menekültkvótákkal kapcsolatos uniós döntés megsemmisítését. Robert Fico kormányfő szerint semmi eget rengetőt nem tettek, csupán éltek az európai jogrend kínálta lehetőséggel. Több szlovákiai ellenzéki politikus, elsősorban Bugár Béla, belpolitikai indíttatású, az ország uniós pozícióit gyengítő lépésként értékelte Pozsony pereskedését. Viliam Karas egyetemi oktató, Európa jogszabályainak szakértője úgy véli: minimális az esély arra, hogy Szlovákia sikerrel jár. Ráadásul az ítéletre több mint egy évet, ha nem többet, kell várni.
Az Európai Bizottság szeptember végén a tagországok belügyminisztereinek tanácskozásán minősített többséggel döntött arról, hogy az Olaszországban és Görögországban tartózkodó migránsok közül 120 ezret meghatározott kulcs szerint kell befogadnia az EU-s államok többségének. Pozsony kvótája egyelőre 802, szükség esetén további 656 személy lenne. Az Európai Bizottságban a szlovák, a magyar, a cseh és a román belügyi tárca vezetői szavaztak nemmel, Finnország tartózkodott. A már leköszönt lengyel kabinet viszont korábbi, hasonló álláspontját feladva, végül megszavazta az indítványt. Robert Fico már a döntés előtt értelmetlennek és végrehajthatatlannak minősítette a kötelező betelepítést.
– Egyetlen migránst sem tudnak arra kényszeríteni, hogy például Szlovákiában telepedjen le – hangoztatta ismételten. A határozatot pedig azért tartja az európai jogrendet sértőnek, mert nem konszenzussal, és nem is a kormány- vagy az államfőket tömörítő Európai Uniós Tanácsban született meg. Szerinte megkerülték az Európai Parlamentet, illetve a nemzeti képviselőtestületeket, holott ezek a lépések elengedhetetlenek, miként a konszenzussal meghozott egyezség is. Jogi nyelvre átültetve ezeket az érveket sorakoztatja fel a pozsonyi kereslet.