galéria megtekintése

Fico gólhelyzetet vizionál

Szlovákiában élénk vita alakult ki az Európai Bírósághoz a kötelező menekültkvóta ellen benyújtott kereset kapcsán. Bár Robert Fico kormányfő biztos a sikerben, szakértők szerint az esélyesek eleve kétségesek, és az eljárás mindenképpen el fog húzódni.

Szlovákia múlt szerdán – két nappal korábban, mint Magyarország – keresetet nyújtott be a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz (ECJ), kérve a kötelező menekültkvótákkal kapcsolatos uniós döntés megsemmisítését. Robert Fico kormányfő szerint semmi eget rengetőt nem tettek, csupán éltek az európai jogrend kínálta lehetőséggel. Több szlovákiai ellenzéki politikus, elsősorban Bugár Béla, belpolitikai indíttatású, az ország uniós pozícióit gyengítő lépésként értékelte Pozsony pereskedését. Viliam Karas egyetemi oktató, Európa jogszabályainak szakértője úgy véli: minimális az esély arra, hogy Szlovákia sikerrel jár. Ráadásul az ítéletre több mint egy évet, ha nem többet, kell várni.

Az Európai Bizottság szeptember végén a tagországok belügyminisztereinek tanácskozásán minősített többséggel döntött arról, hogy az Olaszországban és Görögországban tartózkodó migránsok közül 120 ezret meghatározott kulcs szerint kell befogadnia az EU-s államok többségének. Pozsony kvótája egyelőre 802, szükség esetén további 656 személy lenne. Az Európai Bizottságban a szlovák, a magyar, a cseh és a román belügyi tárca vezetői szavaztak nemmel, Finnország tartózkodott. A már leköszönt lengyel kabinet viszont korábbi, hasonló álláspontját feladva, végül megszavazta az indítványt. Robert Fico már a döntés előtt értelmetlennek és végrehajthatatlannak minősítette a kötelező betelepítést.

– Egyetlen migránst sem tudnak arra kényszeríteni, hogy például Szlovákiában telepedjen le – hangoztatta ismételten. A határozatot pedig azért tartja az európai jogrendet sértőnek, mert nem konszenzussal, és nem is a kormány- vagy az államfőket tömörítő Európai Uniós Tanácsban született meg. Szerinte megkerülték az Európai Parlamentet, illetve a nemzeti képviselőtestületeket, holott ezek a lépések elengedhetetlenek, miként a konszenzussal meghozott egyezség is. Jogi nyelvre átültetve ezeket az érveket sorakoztatja fel a pozsonyi kereslet.

 

A szlovákiai ellenzéki politikusok véleményét a kormányfővel lefolytatott tévévitában Bugár Béla foglalta össze: – Nem támogatom, miként a Híd sem a kötelező betelepítéseket. Ha ezt Szlovákia elutasítja, akkor az Európai Unió semmiképpen sem kényszerítheti ránk. Ezért felesleges a pereskedés, amely tulajdonképpen alig álcázott marketingfogás, amelynek valós célja tovább növelni a kormánypárti Smer-SD támogatottságát a jövő márciusi parlamenti választások előtt.

Sokkal megfontoltabbnak tartom a cseh kormányfő álláspontját, aki bejelentette, hogy nem követik Pozsony és Budapest példáját, mert nem óhajtják még inkább szétverni az uniót. Prága inkább közös, minden tagország számára elfogadható megoldást szorgalmaz a menekültválság fokozatos enyhítése érdekében. Ne feledjük azt sem, hogy a pereskedés miatt erős támogatókat veszíthetünk el, ez pedig a jövőben visszaüthet. Oda kellene figyelnünk azokra az erősödő hangokra, amelyek újra a két sebességes EU létrehozása mellett kardoskodnak – érvelt a Híd párt elnöke.

A szlovák miniszterelnök ingerülten riposztozott: – Nem kell minden alkalommal összecsapni a bokánkat Brüsszel előtt, ne rezeljünk be azonnal, ha azért bírálnak bennünket, mert szuverén országként élünk az európai jogrend kínálta lehetőségekkel! Keresetünket hazánkért és polgáraink biztonsága érdekében nyújtottuk be. Törvényes eszközökkel fogjuk kivívni igazunkat. A többség nem diktálhat. Nem vállalhatunk felelősséget azért, hogy egyesek képtelenek megvédeni külső schengeni határainkat, ezért sok százezer migráns ellenőrizetlenül halad át a területükön. Ez súlyos biztonsági kockázatot jelent számunkra is, hiszen terroristák is meghúzódhatnak közöttük. Senkit sem akarunk riogatni, de ezt a potenciális veszélyt nem szabad lebecsülnünk – emelte meg a hangját Robert Fico.

Viliam Karas több szlovák médiumnak is úgy nyilatkozott, hogy kevés esélyt lát a kereset sikerére, ráadásul a luxemburgi testület leghamarabb egy-másfél év múlva hirdetheti ki a verdiktjét. A neves szakértő szerint főleg azt lesz nehéz bizonyítani, hogy a kötelező kvótákkal ellentétben a döntés idején akadt volna célirányosabb megoldás.

Ugyanis a migránsok százezrei már a földrészünkön tartózkodtak, az érintett kormányok pedig önkéntes alapon a vártnál jóval kevesebb személy befogadására mutattak hajlandóságot. Pozsony például legfeljebb 200 szíriai keresztényt óhajt letelepíteni. – Legkirívóbbnak viszont azt tartom, hogy olyan országok bírálják az uniós tanács döntését, amelyek nem voltak hajlandók elfogadni, megkezdeni a végrehajtásukat. Gyenge lábon áll a minősített többséggel meghozott határozat elutasítása is, hiszen erre a lisszaboni szerződés lehetőséget nyújt, a módszer pedig a demokrácia egyik pillére.

A szlovák kormányfő ezekre a fenntartásokra nem is válaszolt. – Amióta kormányon vagyunk, Szlovákia egyetlenegy nemzetközi döntőbírósági pert sem veszített el. Most is győzni fogunk, mert beadványunkkal akkora jogi gólhelyzetet teremtettünk, amelyet nem lehet hárítani – jelentette ki magabiztosan.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.