Egy civil szervezet máris 25 ezer önkéntest mozgósított megfigyelőnek csupán Isztambulban. Az Oy ve Otesi (Szavazás és ami mögötte van) vezetője, Sercan Celebi szerint a fő gond az, hogy a törökök nem szavaznak, legutóbbi alkalommal is tízmillióan maradtak távol. Celebi a megfigyelők bevonását a részvételi demokrácia fontos elemének tartja.
Törökországban a mostani szavazást is heves utcai összecsapások, a médiában és a közéletben terjedő összeesküvésvádak terhelik. Az AK párt tíz éve uralja az országos politikát, és a helyi közigazgatásban húsz éve a legnagyobb erő.
|
Választási gyűlésen a török és az AK párt zászlóit lobogtatják az ország középső részén lévő Konyában
Umit Bektas / Reuters |
Recep Tayyip Erdogant 1994-ben választották meg Isztambul polgármesterének, s ugyan már tíz éve Ankarában van a hivatala, de továbbra is a 15 milliós „régi főváros” a legfontosabb számára. Itt valósította meg a két kontinenst összekötő 14 kilométeres Marmara vasúti alagutat, a második Boszporusz hidat. Ide építene egy harmadik hidat is, s újabb repülőteret. Ezek a presztízsberuházások súlyos környezetrombolással járnak. Ez robbantotta ki tavaly májusban a Gezi park fái védelmezőinek tömegmozgalmát, s az országossá lett tüntetéssorozatot.
Bizalmi szavazás lesz a vasárnapi Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök politikáját illetően
A tüntetők nem csak környezetvédők. Csatlakoztak hozzájuk a szekulárisok, akik európai életformájukat féltik az iszlamizálástól, a politikai ellenzék, a liberálisok, akik az állami túlhatalom ellen vannak, s a futballhuligánok mindig tüntetni kész csapatai. A tüntetések alábbhagytak, de újra és újra kitörnek. (Legutóbb tízezrek mentek utcára, amikor sok hónapos kóma után meghalt Berkin Elvan, egy 15 éves fiú. Akkor lőtték fejbe egy könnygáztartállyal, amikor kenyérért ment ki a házukból.
|
Kemal Kilicdaroglu (sálban) a legnagyobb ellenzéki tömörülés kampányrendezvényén
Stringer / Reuters |
Erdogan tovább növelte ellenfelei számát, amikor konfliktusba keveredett korábbi szövetségesével Fethullah Gülen iszlám hittudóssal és Hizmet (Szolgálat) nevű mozgalmával. A miniszterelnök szerint a hívei ellen december 17-e óta folyó korrupciós vizsgálat a gülenisták koholmánya.
Erdogan végigszónokolja az országot és gyűlésein százezrek éltetik. Tömegei alighanem maguk is gyanítják, hogy a kormányfő és pártja korrupt, de erre azt mondják, hogy mégis jól végzi a munkáját, védi a török érdekeket, miközben az ellenzék is lop. A jelek szerint azonban az állandó harc elmorzsolta az eddigi 50 százaléknál nagyobb támogatását. A MetroPOLL közvélemény-kutató szerint Erdogan támogatottsága egy év alatt 59,1 százalékról 43,5 százalékra esett.
Ha most lennének a parlamenti választások, 37 százalék szavazna az AKP-ra, miközben 2011-ben 49,9 százalékot kaptak. Erdogan emberei elveszíthetik Isztambult és Ankarát, Izmir pedig szinte biztosan a balközép ellenzéké lesz. Az ellenzéki CHP vezetője abban bízik, hogy a korrupciós botrányok maguk alá temetik Erdogant, de Kemal Kilicdaroglu, a párt vezetője arra is figyelmeztet: a miniszterelnök mindenre képes, hogy megtartsa a hatalmát. Ennek jelei máris megmutatkoztak, amikor kísérletet tett a YouTube videómegosztó és a Twitter közösségi csatorna betiltására.
A vasárnapi helyhatósági döntés azért kap ekkora visszhangot, mert voltaképpen bizalmi szavazás lesz Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök politikáját illetően – mondta Népszabadságnak Cigdem Nas asszony, a török gazdaságfejlesztési alapítvány főtitkára, egyetemi tanár.
|
Zavargások Isztambulban a tavaly a Gezi parknál meglőtt fiatal fiú halálát követően - Cevahir Bugu
Reuters |
A professzornő szerint Erdogan az utóbbi időben konfliktusba keveredett a társadalom legkülönbözőbb szektoraival – így a Gülen-mozgalommal is. Ennek a konfliktusnak a jele volt a december 17-e óta tartó korrupciós ügy. Sokakat elfordított tőle a botrány, ugyanakkor sokakat meggyőzhetett a kormányfő szenvedélyes retorikája, miszerint az ő és pártja hatalma elleni összeesküvésről, koholmányokról van szó. A jelek szerint az AKP veszített a korábbi bizalomból.
A bizalmi szavazás azt is jelenti, hogy hatása lehet a májusban várható elnökválasztásra, s esetleg idő előtti parlamenti választásokat eredményezhet.
Hogyan tekintenek az üzleti körök Erdogan politikájára? – kérdeztük Nas professzort. A kutató szerint az üzletemberek nagy része kiváró álláspontra helyezkedik. Azok azonban, akik Fethullah Gülen mozgalmának hívei, változást akarnak, már csak azért is, mert a tavaly nyár óta tartó zaklatott viszonyok következtében súlyos csapások érték a török valutát és a tőzsdét is.
Erdogant bírálja a gazdasági szféra egyik legfontosabb központja, a TÜSIAD, amely a globális gazdasághoz leginkább kötődő gyáriparosok szervezete – mondta Cigdem Nas.
