A jelentésben a ténymegállapító vizsgálat elrendelését azzal indokolták: "2012 őszén a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával".
A megjelent információk tisztázása érdekében a nemzetbiztonsági bizottsága - kormánypárti képviselők kezdeményezésére - többször kért információt az illetékes szervektől és több meghallgatást is tartott a felvetődött kérdések tisztázására. "Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón résztvevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást" - írták.
A jelentésben a vizsgálat célja, az albizottság tevékenysége mellett az NBH - a 2008 júniusi nemzetbiztonsági törvény szerinti - feladat- és hatáskörét is részletesen leírták. "A szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak" - fogalmaz a jelentés, megjegyezve: "Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított".
Nyilvános helyen, személyesen találkoztak
 |
| Az ajtó előtt - Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az albizottság jelentésében megállapította: a találkozókat Laborc Sándor Szilvásy György tudtával és kérésére hajtotta végre. "Hibának tekinthető", hogy az NBH közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és "alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással". Az albizottság szerint hibát követett el az NBH főigazgatója, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza.
A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módját vitatottnak találták, mint hozzátették: szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta. A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták. Ugyanakkor szakmailag indokolhatónak nevezték, hogy Portik Tamás esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői.
Kiemelték továbbá: a vizsgált időszakban a rendvédelmi szervek és az NBH közötti együttműködés - például az információáramlás tekintetében - nagyon sok problémával küszködött. Az NBH rendvédelmi szervek fölötti ellenőrző tevékenysége nem volt megfelelő.
A jelentésben rögzítették: Vajtó Lajos többszöri idézésre sem jelent meg az albizottság ülésén, így a testület nem kapott választ, hogy pontosan milyen indíttatással kereste meg őt Portik Tamás.
A vonatkozó jogszabályok mellett az albizottságnak nem volt módja a teljes körű iratbetekintésre, és nem tudott mindenkit meghallgatni, akiket érdemes lett volna. A két találkozó hátterének teljes feltárása szélesebb körű és időben is kierjedtebb kutatást igényel.
Vélelmezhető a konmpromittáló szándék
Kiemelték: a találkozókról felvett hanganyag, annak leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében - bizonyos mértékig - politikai motivációk is megjelenhettek. "Vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására is irányulhatott". A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel.
Hozzátették: az eddig ismertté vált találkozók szakmai indokoltságával kapcsolatban ellentmondásos válaszokat kapott a meghallgatottaktól a bizottság. "Nyilatkozatukból megállapítható, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere, Szilvásy György, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándor hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra".
Az albizottság jelentésében azt javasolta: a nemzetbiztonsági bizottságnak és annak ténymegállapító albizottságának ellenőrző szerepét erősíteni kell, amelyhez további jogszabály módosításokra is szükség van.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Ezek szerint Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, 2008-ban kétszer találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A leiratokból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
A Mile Lajos LMP-s politikus elnökségével működő albizottság célja az volt, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás közti találkozók hátterét, célját feltárja, továbbá, hogy tisztázzák, van-e, s ha igen milyen viszonyrendszer létezik a szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a szervezett alvilág és a politika között.
