galéria megtekintése

A gombhoz varrjuk a politikai kabátunkat

15 komment


Ötvös Zoltán
NOL

A magyarok nem nézeteikhez választanak pártot, hanem gondolkodásukat igazítják pártjukhoz. Fejlett demokráciákban fordítva van, ott a személyiség és a gének is befolyásolják a politikai nézeteket.

Személyiségünket, viselkedésünket, hogy mit tartunk fontosnak, a genetika és a szocializáció egyaránt befolyásolja. Így lehet ez a politikai szimpátiánkkal is. – A nyugati adatok szerint arrafelé a gének 30-40 százalékban magyarázzák, hogy az ember liberális, vagy konzervatív, a magyarok ideológiai szemléletére ellenben nem hat az öröklődés – erre a meglepő következtetésre jutott egy nemzetközi vizsgálat, amely ikerpárok megkérdezésén alapult.

"Aki a kormánykoalíció híveként fél évvel ezelőtt még oroszellenes volt, a paksi bővítés kapcsán zokszó nélkül elfogadja az orosz elköteleződést"

A Behavior Genetics című szakfolyóiratban a napokban megjelent tanulmány magyar vonatkozású adatait Littvay Levente, a Közép-európai Egyetem (CEU) politikatudományi tanszékének adjunktusa szolgáltatta.

 

A Magyar Ikerregiszterben szereplő 430 ikerpár közül közel száz válaszolt a politikai viselkedéssel kapcsolatos kérdésekre. Már ezen relatív kis létszámú mintából is egyértelmű eredmények jöttek ki – a legfontosabb, hogy a magyar emberek ideológiai szemléletében a kutatók nem találtak öröklődő tényezőket, ami azért érdekes, mert a nyugati adatok szerint arrafelé ilyenek 30-40 százalékban is kimutathatók.

De mi magyarázza az eltérést?

Békemenetelők – Reviczky Zsolt / Népszabadság

A politológia már régen feltárta, hogy az emberek viselkedése, politikához fűződő kapcsolata nagyon hasonlít a szüleikére, amit a szocializáció magyaráz. Az előbb említett 2005-ös cikk azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocializáción túl a genetika is szerepet játszik politikai meggyőződésünk kialakulásában.

De senki se gondoljon egyetlen génre! Több ezer gén együttműködésének, bonyolult kölcsönhatásának eredménye az, hogy melyik eszmerendszer szimpatikus számunkra, és melyik nem. Hogy ez miként alakulhatott ki, azt nehéz megmagyarázni. Annyi bizonyos, hogy politikai gondolkodásmódunk összefügg a személyiségünkkel, az utóbbiról pedig tudjuk, hogy vannak öröklődő tényezői.

Akkor mégis, miért nem mutatható ez ki nálunk, és miért létezik erős kapcsolat nyugaton? Szelektíven működnek a gének Lajtától keletre és nyugatra?

Gombhoz a kabátot

A Demokratikus Koalíció gyűlése – M. Schmidt János / Népszabadság

Littvay Levente szerint bizonyos jelek mintha arra utalnának, hogy nálunk az emberek némileg másként működnek, másként alakul ki a gondolkodásmódjuk, mint nyugaton. A fejlett demokráciákban élő emberek általában átgondolják, hogy miként képzelik el a társadalom fejlődését, mi szolgálja az ő érdeküket, majd aszerint választanak maguknak pártot.

Nálunk nagyon sokan akkor is támogatnak egy pártot, ha nem egészen azt gondolják, amit ők – csak azért, nehogy a másik párt nyerjen. Megnézik, mit gondol, mit mond a pártjuk, majd hamarosan ők is azt gondolják. Azaz, követik az elitet: felülről lefelé jön, hogy egy adott kérdésben mit gondolnak.

Aki a kormánykoalíció híveként fél évvel ezelőtt még oroszellenes, függetlenségpárti volt, a paksi bővítés kapcsán zokszó nélkül elfogadja a sok évtizedre szóló újabb orosz elköteleződést.

Ilyen helyzetben nem fejeződhet ki a genetikai hatás, hanem a szocializáció dominálódik. Littvay Levente szerint a felmérésből az is kiderült, hogy a szavazási hajlandóságban keleten és nyugaton nincs különbség.

Littvay Levente feltételezi, hogy hosszú távon megszűnik a bevezetőben említett meglepő különbség. Addig azonban lekövetjük politikusainkat, addig a társadalmi környezet felülírja a gének hatását.

Amerikai tanulmányok

Littvay Levente 1989-ben, ötödikes korában Budapesten találkozott egy amerikai politológussal, John Hibbinggel, pontosabban annak fiaival, akikkel később is tartotta a kapcsolatot. Az amerikai kutató invitálására az egyetemet Nebraskában végezte, 2006-ban ott szerezte meg a PhD-fokozatát, 2007 januárjától a Közép-európai Egyetemen oktat.

Még az Egyesült Államokban került kapcsolatba azzal a felvetéssel, hogy az evolúció magyarázhat-e különböző politikai magatartásokat. John Hibbing 2005-ben jelentetett meg egy cikket, amelyben először jelentek meg a politikai magatartásformáknak genetikai szempontokon (ikerkutatáson alapuló) eredményei. Littvayt Nick Martin, a Twin Studies and Human Genetics című folyóirat szerkesztője felkérte, hogy az ikerkutatás ebből a szempontból feldolgozatlan területének számító régiójából gyűjtsön adatokat egy újabb elemzéshez.

Littvay felvette a kapcsolatot Tárnoki Ádámmal és Tárnoki Dáviddal, akikkel 2007-ben közösen újraindították a hazai ikerkutatást. A Tárnoki testvérpár is érintett, hiszen a két, radiológus végzettségű szakember egypetéjű iker. A 1970-80-as években, főképp Czeizel Endre és Métneki Júlia munkája révén Magyarország még a világ élvonalába tartozott az ikervizsgálatok terén. A rendszerváltozás azonban az ikernyilvántartást is elsöpörte. A Magyar Ikerregiszterbe eddig 430 ikerpár regisztrált – a hazai adatbázisban többségben vannak az egypetéjű ikrek, miközben az ikerszülések kétharmadában kétpetéjű ikrek jönnek a világra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.