|
| Fotó: Srdjan Zivulovic / Reuters |
Szerinte az, ami most Bosznia-Hercegovinában történt, valóságos kataklizma, és óriási kihívás elé állítja az aknamentesítőket, mert az aknák egy része elsodródott, más részüket betemette az iszap vagy még mélyebbre kerültek, ezért roppant nehéz észlelni őket.
A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy megváltoztak az eddig ismert aknamezők határai, és a víz „elvitte" a veszélyre figyelmeztető jelzéseket is. A boszniaiak ehhez a munkához a Genfi Nemzetközi Humanitárius Aknamentesítő Központtól sem remélhetnek tanácsot, Orahovac állítása szerint ugyanis segélykérésüket azzal hárították el a genfiek, hogy a boszniaihoz hasonló esetük nem volt soha.
Jelenleg az aknamentesítő központ munkatársai és belga szakemberek pilóta nélküli repülőgépek segítségével mérik fel a terepet, az EUFOR és a sajtó pedig a lakosságot figyelmezteti, hogy mit kell tenni, ha taposóaknákkal vagy más robbanószerkezettel találkoznak. Eddig egy akna robbant fel Brcskóban, de szerencsére senki nem sérült meg.
Máig évente négy-öt áldozata van az aknáknak
Az ENSZ égisze alatt 1991-ben indított, taposóaknák elleni kampány ellenére Bosznia-Hercegovina területére nagyjából hárommillió aknát telepítettek. Ezek között az egyik legveszélyesebb a gyalogsági ugróakna, amely 70 centiméterre pattan fel a földtől és ott robban fel.
Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít, a régióban itt helyezték el területarányosan a legtöbb aknát. Becslések szerint az országban még mindig közel 120 ezer akna és egyéb, fel nem robbant gyilkos eszköz található, amelyek 540 ezer emberre jelentenek közvetlen veszélyt.
|
| Fotó: Damir Sagolj / Reuters |
A becslések szerint az ország ezerkétszáz négyzetkilométere – az összterület 2,4 százaléka – minősül veszélyes terepnek. Hasonló becslést először 1998-ban végeztek, akkor ez a terület 4200 négyzetkilométer volt, ami azt jelenti, hogy Bosznia-Hercegovina minden egyes lakosára jutott egy akna. A háború végétől napjainkig az aknák 1800 civil és 140 aknaszedő életét oltották ki. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-Hercegovina Föderációnak a határán húzódik.
Közvetlenül a háború után az aknák nagyon sok áldozatot követeltek. 2001-ben országszerte fekete óriásplakátok jelentek meg, rajtuk hatalmas számok: 1263 – a háború utáni öt évben ennyi halálos áldozata vagy maradandó sérültje volt a Bosznia-Hercegovina területén felrobbant aknáknak, de azóta is évente négy-öt áldozatot szednek.
Amerikai segítség a mentesítésben
Ha majd a víz végérvényesen visszavonul, az aknamentesítő központ teljes kapacitásával a terepre mehet, hogy biztosítsa az aknamezőket, és elkészítse az új aknatérképet. Szinte biztosra vehető, hogy a nagy vízmozgás és a földcsuszamlások miatt újabb, eddig tisztának vélt területek váltak aknaveszélyesekké.
A helyzet mielőbbi feltérképezéséhez Bosznia-Hercegovinának nemzetközi segítségre van szüksége, és a napokban már meg is érkeztek az amerikai szakértők az országba. Az USA eddig 97 millió dollárt fordított a bosznia-hercegovinai aknák eltávolítására. A Bosznia-Hercegovina által aláírt nemzetközi szerződés értelmében az országot 2019-re kell teljesen aknamentesíteni, és e határidőn a mostani rendkívüli helyzet sem változtat.
