Menekültválság: megkezdődött a rendkívüli EU-csúcs, küszöbön az 1 milliárdos megoldás

Merkel:  Irány Törökország

Angela Merkel német kancellár több támogatást szorgalmazott szerdán Törökországnak és a Szíriával szomszédos többi országnak a menekültválság rájuk nehezedő terhének enyhítésére, a kérdésről az uniós állam- és kormányfők szerda este megkezdődött rendkívüli csúcstalálkozóján döntenek a résztvevők. A brüsszeli tanácskozásra érkezve Merkel arról beszélt, hogy hatékonyabban kell fellépni a menekülttáborok nyomorúságának enyhítése érdekében, és ennek jegyében az EU-nak nagyobb külpolitikai elkötelezettséget kell mutatnia. „A kétmillió menekült nagy kihívás Törökországnak, és meg kell fontolnunk, hogyan segítsünk” – mondta.

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

A csúcstalálkozó másik fontos témájának az ígérkezik Merkel szerint, hogy miként biztosítsák a külső határokat, a migránsok tisztességes elosztását, és a külső határok mentén a regisztrációs központok működtetését.

Cameron: Rajtatok a sor 

David Cameron brit miniszterelnök azt hangsúlyozta érkezésekor adott nyilatkozatában, hogy a menekültáradat megállítása érdekében lépéseket kell tenni a kiinduló országok stabilizálására. Eddig Nagy-Britannia nyújtotta a legtöbb segítséget Szíriának, de most a többi EU-országnak is fokoznia kell az élelmezési program támogatását – vélekedett Cameron.

Dalia Grybauskaite litván elnök bírálóan szólt a menekültek szétosztásának kötelező kvótarendszeréről, mert az szerinte nem a helyes irányt jelenti. Emellett – tette hozzá – az unió sok időt elvesztegetett a válságkezelésből. Werner Faymann osztrák kancellár viszont úgy vélekedett, hogy hozzanak létre tartós megoldást jelentő kvótarendszert is.

Biztos van helyünk az EU-ban?

Francois Hollande francia elnök a csúcs előtt arról beszélt, a keddi kvótalapú elosztás elfogadása egy fontos döntés volt, és Franciaország részt fog venni annak megvalósításában. Európa egy értékközösség, ezért azoknak, akik nem osztják annak értékeit és elveit, el kell gondolkodniuk arról, helyük van-e az Európai Unióban – utalt ezzel a döntést ellenző államokra, köztük Magyarországra.

A francia elnök egyúttal egy új békekonferencia összehívását sürgette a négy és fél éve tartó szíriai polgárháború rendezésére. „Mindenkinek az asztalhoz kell ülnie, aki hozzá tud járulni” a válság megoldásához – fogalmazott. A szíriai válságról korábban Genfben már két békekonferenciát is tartottak, de mindkettő sikertelen volt. Kapcsolatot tart Nagy-Britanniával is, és várja, hogy David Cameron kormányfő döntsön az IS elleni szíriai harchoz való brit csatlakozásról – tette hozzá. (hvg.hu)

Tusk: Káosz helyett konkrét tervet!

Az esti ülés előtt Donald Tusk, a Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy „az elmúlt hetekben tapasztalt viták és káosz helyett” konkrét terv elfogadását várja a testülettől az EU külső határainak biztosítása érdekében. „Ez közös terv lesz, és senkit sem fognak leszavazni” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

A menekültválságban leginkább érintett Törökország, Egyiptom, Jordánia és Libanon ugyanis az uniótól várják az ő problémáik megoldását menekültügyben, „anélkül, hogy azon gondolkodnának, hogyan tudnának ők segíteni nekünk”.

Tusk rövid távú intézkedésekre is javaslatot tesz majd az uniós állam-, illetve kormányfőknek. Úgy véli, több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben lévő menekülteknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési Programon keresztül, nagyobb támogatásra van szüksége Törökországnak, Libanonnak, Jordániának és a térség többi államának, valamint az unión belül a frontállamoknak is. Tusk emellett leszögezte: azonnal meg kell erősíteni az unió külső határainak ellenőrzését.

„Ezek az intézkedések nem vetnek véget a válságnak, ezzel tisztában vagyok, de ezek szükséges lépések a helyes irányba” – hangsúlyozta a volt lengyel miniszterelnök, világossá téve, hogy a schengeni övezet jövője is kockán forog.

Az Európai Tanács elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csúcson lefolytatott vitáknak a tényeken kell alapulniuk, és nem „illúziókon és érzelmeken”. Tusk szerint véget kell vetni a kölcsönös egymásra mutogatásnak és a félreértéseknek. Tusk leszögezte: a közel-keleti konfliktusok nem érnek véget egyhamar; Szíriában nyolcmillió menekült van, a környező országokban pedig mintegy négymillió.

„Milliókra és nem ezrekre tehető tehát azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek Európa felé”

– hangoztatta Tusk.

Orbán már a görög határt is védené

– A szerdai uniós csúcstalálkozó legfontosabb kérdése a görög határok megvédése, és azt kellene elérni, hogy ha erre Athén maga nem képes, akkor közösen Európa tehesse meg – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a csúcsértekezletre érkezve. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy ha ez nem sikerül, akkor ahhoz kell támogatást szereznie, hogy Magyarország érvényt szerezhessen a Schengeni Egyezménynek, miután a fizikai határzár elkészültével Magyarország a horvát zöldhatárt is lezárja – jelentette az MTI.

Orbán Viktor Brüsszelben: feszegeti a határokat? Francois Lenoir / Reuters

„Ha pedig ebben nem támogatnak, akkor mondják meg világosan, hogy Schengennek nincs többé kötelező ereje, és akkor szervezünk egy korridort, melyen keresztül a bevándorlók elmehetnek Ausztriába vagy Németországba” – nyomatékosította a miniszterelnök.

Újságírói kérdésre, hogy hibáztatja-e Németországot a menekültáradatért, a miniszterelnök azt mondta: ez kizárt, sosem hibáztatna senkit, a legkevésbé Németországot. „Együtt kell működnünk a németekkel. Nehéz helyzetben vannak. Ezt meg kell értenünk” – hangoztatta Orbán Viktor.

Angolul adott nyilatkozatában Orbán Viktor világossá tette, hogy Magyarország nem a határokat zárja le, hanem a zöldhatárt, és aki be akar lépni Magyarországra, ezt jogszerűen megteheti a határátkelőknél. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Schengeni Egyezmény betartása, a külső határok megvédése nem szándék kérdése, hanem jogi kötelezettség.

„Ha nem követjük a szabályokat, az egész Európai Unió káoszba süllyed. Követni kell a szabályokat, és helyre kell állítani a törvényes rendet”

– fogalmazott a miniszterelnök. 

A kvótaháború élharcosai: Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök a rendkívüli EU-csúcs előtt tartott V4-találkozón Kobza Miklós / Miniszterelnöki Sajtóiroda

1 milliárdos megfejtés 

További 1 milliárd eurót ajánlhat fel az EU az ENSZ menekültügyi szervezetei számára – az AFP hírügynökség jelentése szerint ezt tartalmazza az uniós csúcsra készített nyilatkozattervezet. 

Visszakézből Ficónak 

Gianni Pittella szocdem EP-képviselő szerint Robert Fico nyilatkozatával szégyent hozott az európai pártcsaládra. A szocdemeknél az vágta ki a biztosítékot, hogy a szlovák kormányfő azt mondta: Szlovákia a szlovákok és nem a kisebbségek számára jött létre, nem fogja megtűrni muszlimok tömeges bevándorlását, akik aztán mecseteket építenének. „Nem elég, ha az ember progresszívnek mondja magát, tettekben és szavakban is meg kell mutatni” – reagált Pittella, aki a Fico-féle SMER párt felfüggesztését javasolta a PES pártcsaládból.

Juncker: A kvóta nem elég 

Az Európai Tanács ma esti rendkívüli ülésének „alaphangját” az Európai Bizottság most ismertetett javaslatcsomagja adta meg. A csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az EB elnöke vázolja fel a testület hatpontos, fél évre szóló cselekvési tervét.

„A 160 ezer menedékkérő elosztásáról hozott döntés történelmi és az európai szolidaritást mutatja, de további intézkedésekre van szükség” – hangsúlyozta Juncker szerda délután.

Az Európai Bizottság szerdai közleménye számos további – műveleti, költségvetési – feladat elvégzését tartja fontosnak. Ezek között szerepel a menekültek regisztrálásának, azonosításának hatékonyabbá tétele, gyorsreagálású határőrizeti csapatok felállítása, a civil segítők támogatása. Az egyik legfontosabb pont a Schengen-övezet helyreállítása, az ideiglenes ellenőrzések megszüntetése.  

Az EB növelné a leginkább érintett tagállamok anyagi támogatását, miután a jelenlegi 73 millió eurós keret már kimerült. Ezért a Bizottság a jövő héten további 100 millió eurós támogatásra tesz javaslatot.

Több mint 1 millió eurót különítenének el a menekültügyben érintett EU-intézményeknek (Frontex, EASO, Europol). Emellett 200 millió euróval megemelnék a sürgősségi humanitárius segélyre fordítható összeget, a keret jövőre már 300 milliós lenne.

Még ebben az évben plusz 300 millió eurót adnának az EU-n kívüli országoknak, melyek nagy számban fogadnak be szír menekülteket. Ez a keret a tagállamok önkéntes vállalásával az 1 milliárd eurót is elérhetné a Bizottság reményei szerint.

Az EU ezenkívül kész 1 milliárd eurót mozgósítani Törökország részére, 17 millió eurót Szerbiának és Macedóniának. A legnagyobb – 1,8 milliárd eurós – alapot az afrikai országok megsegítésére különítenék el, részint szintén tagállami felajánlások alapján. 

A Bizottság a tagállamoknak 2014–2020 között mindösszesen

4,4 milliárd eurót biztosít

a menekültválság rendezésére, ebből Magyarország 85,2 millió euróra számíthat.  

Fotó: Antonio Bronic / Reuters

Szudáni és eritreai menekültek a Földközi-tenger partján az olasz-francia határon Eric Gaillard / Reuters

Orbán világkvótát javasol majd Brüsszelben

Az Európai Tanács szerda esti ülésére Orbán Viktor is saját csomaggal érkezik. Többek között azt javasolja, hogy minden tagállam növelje meg 1 százalékkal befizetését, és ugyanennyivel csökkentse kiadásait. Ez 3 milliárd eurót jelentene egy százalékonként. Orbán Viktor hatpontos javaslatcsomagját itt ismertettük.

Német „békemenetesek” is várták Orbánt Michael Dalder / Reuters

Vegyes fogadtatás

A menekültkvótákról szóló keddi megállapodást vegyesen fogadták a tagállamok. Románia azt kifogásolta, hogy konszenzus helyett többségi döntés született, Szlovákia pedig az Európai Bíróságon tesz panaszt a kötelező kvóták miatt. Lengyelország leginkább azt sajnálja, hogy a keddi szavazással „szétverték a visegrádi négyek egységét”. 

Az Orbán-kormány bevándorlási politikája ellen tüntettek szerdán Németországban Michael Dalder / Reuters